Volentis 142 – Memento mori
Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Yesterday at 8:56 pm
Lewis közlegény kabinja

Yesterday at 8:40 pm
Gépház

Yesterday at 8:06 pm
2-es transzporter állomás

Yesterday at 9:25 am
Elkészültem!

Pént. Feb. 16, 2018 3:21 pm
Shadowhunters
Vendég

Pént. Feb. 16, 2018 11:07 am
Gardel’s resident

Pént. Feb. 16, 2018 10:07 am
Jane Noland

Csüt. Feb. 15, 2018 6:40 pm
Avatarfoglaló

Csüt. Feb. 15, 2018 5:59 pm
A városba vezető út

Csüt. Feb. 15, 2018 5:57 pm
Raktárak

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek 4 1
Tűz eleműek 2 2
Levegő eleműek 4 1
Emberek 1 2
Telepesek 4 1
Katonaság 1 3
Flotta 10 7
Consilium - 3
Lázadók 5 6
Összesen 33 27

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Bazársor és piactér

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Bazársor és piactér   Szomb. Dec. 30, 2017 10:23 am

☆ leírás leírás

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
253
Képességpontok :
212

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bazársor és piactér   Hétf. Jan. 29, 2018 12:20 pm


Dwaiia

Reggel korán keltem, de ebben nincs semmi különös. Amióta Wella megszületett nem nagyon volt olyan reggel, amikor sokáig alhattam volna. Bizonyos alkalmankként, évszakonként négyszer-ötször összefogom minden fölösleges gabonánkat, gyógynövényünket és egyéb zöldséget a kertünkből. Ezeket mind a piacra viszem, hogy más ocantiszokkal olyasmire cseréljem, ami számunkra nagyobb szükséggel bír. Mostanában viszont ritkábban járok, mert a ház körüli munkák, a reggeli edzések és a gyerek kevesebb időt hagyott. Akármennyire hasznos tevékenység, akármennyi ocantisszal cseveghetek, tudhatom meg a híreiket, valahogy úgy érzem, hogy a nap nagy része semmittevéssel telik. Csak ülök egy hordón, mellkasomon egy rongyba összecsavarva a baba és amíg alszik, nagyon megmozdulni sem merek. Aryana egész napját lekötik a betegei, gyógynövény gyűjtés meg az idegenekkel való tárgyalás, így nem hagyhattam vele Wellát. A szomszédjaink nagy része is itt van a piacon, fölösleges lett volna kérdezni is, hogy vállalnák-e erre a napra. Meg aztán, nem zavar ő senkit. Még ha fel is sír, a tömeg moraja elnyomja, de hoztam neki bőrtömlőben bőven tejet, éhen nem fog maradni a szentem. Meg kell hagyni bámulatos, hogy ilyen zajban is képes a legédesebb álmot aludni. Majd ha felébred, körbemegyek vele a bódék közt, de egyelőre lehorgonyoztam itt egy helyben a saját portékáim előtt. Néha egy egy ismerős ideköszön és már két vevőm is akadt ma. Majd később viszem ki hozzájuk az árut, és akkor majd szemezek a portékáikból. Szükségem lenne egy pár új eszközre, de főleg rongydarabokra. Hiába víz elemű a feleségem, nem győzzük mosni a rongyokat, amiket Wella összepiszkít. Élvezem, hogy ilyen pici még és lehet babusgatni, de várom a pillanatot, amikor szobatiszta lesz és a nyakamban is meg tud ülni.
- Kaii bácsi! Rég láttunk errefele, anyukám azt mondta, hogy meg kell kérdeznem, hogy minden rendben van-e otthon. Meg ezt a pörköltet küldi egy marok cickánylevélért. Megnézhetem a babát? - libben elém egy kislány, gőzölgő tálat tartva. Maisri pár hónapja esett át az Egyensúly ünnepén és azóta szinte mindenhova úgy közlekedik, hogy használja a levegő erejét. Ugyan egy átlagos bámészkodónak nem tűnne fel, de talpai pár centire lebegnek a földtől, miközben beszél, ezzel azt a látszatot keltve, mintha hirtelen megnőtt volna. A technikája viszont még elég csiszolatlan, így a tál tartalma vészesen lötykölődik a kezében.
- Szia Maisri, köszönöm, megmondhatod anyukádnak, hogy minden a legnagyobb rendben, Wellának már a harmadik foga is kibújt. - esek túl az apróbb kezdeti sokkon, hogy a kislány bácsinak nevezett. Elveszem tőle a tányért, mielőtt a föld inná fel az ebédemet és az előttem levő kis asztalka felé intek, ami tele van növényekkel. Nem tudnám megmondani, pontosan melyik is az a levél, ami nekik kell, de Maisiri magabiztosan nyúl az egyik felé. Miután szedett belőle annyit, amennyire szükségük van, a mellkasomat kezdi pásztázni, ahol rongyokba csavarva szunyókál a baba. Lehajolok hozzá, mire ő óvatosan megsimogatja a buksiját, aztán boldogan szelel tovább.
Pár pillanattal később, hogy az utolsó falatot is bekanalaztam, meglátok egy ismerős alakot a tér másik oldalán és gondolkodás nélkül odakiáltok neki integetve.
- Dwaiia!

_________________

avatar


Ocantis polgár

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan
Mentális erõ :
12
Képességpontok :
5

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bazársor és piactér   Hétf. Feb. 05, 2018 7:43 pm

Bátyus

Na ez rossz, és ebben Dwaiia biztos volt. Ahogy abban is, hogy végül is mindent úgy csinált, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Vagyis többé-kevésbé. De nem értett ő a növényekhez, honnan tudta volna, hogy ez lesz?
Kirontott a ház ajtaján, és nekivágott az útnak, hogy találjon valakit, vagy valamit, ami segít a helyzeten. Hirtelen azt sem tudta, hogy merre tart, csak az volt a lényeg, hogy el attól a káosztól, amit maga után hagyott. Ha szerencséje van, akkor még az előtt el tudná intézni a rendrakást, hogy a család bármelyik tagja előbb hazaérjen.
Egy ismerős hangra lett figyelmes. Körbe tekintett, és először is tudatosodott benne, hogy a piacon van. De azt, hogy miért jött ide, maga sem tudta. Hiszen... kiszúrta az éppen felé integető bátyját. Gondolatban megszídta magát, hogy miért is választotta ezt az utat, és éppen visszaintett volna, amikor szerencsére ennél gyorsabban felfogta: a keze még mindig lila.
Két lehetősége volt a lánynak, vagy odamegy bátyjához, mintha mi sem történt volna, aztán megpróbálja minél gyorsabban lerázni, vagy úgy tesz, mintha észre sem vette volna. Sajnos utóbbi szinte szóba sem jöhetett, ugyanis továbbra is az ismerős arcvonásokat mustrálta, ahogy azok is az övéit. Fantasztikus.
Gyors, határozott léptekkel közelítette meg a növényeket, kezét összekulcsolta a háta mögött. A többi ember talán ezt úgy venné, hogy magasan hordja az orrát, vagy hogy éppen rossz napja van. De Kaii valószínűleg már túl régóta ismeri ehhez, hiszen Dwaiia inkább mindig olyan testartást vesz fel, ami a földhöz közelít. A kezeit lazán lógni hagyja a teste mellett, a vállait is leengedi. Nem úgy, hogy mindig izma megfeszüljön.
- Szerbusz - bólintott az üdvözléshez, és kissé meglágyultak az arcvonásai, ahogy észrevette a férfi karjában szunyókáló Wellát. - Hát őt is kihoztad ide? Nincs neki itt hangos? - lepődött meg, de a saját szemével is látta, hogy bizony a csöpp kis lánynak ezzel nincs nagyobb gondja.
- Szerettél volna valamit? Mert tudod épp nagyon benne vagyok valamiben - törte meg az édes pillanatot, hiszen a feladat adott volt. És a legkevésbé sem akart lebukni.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
14
Képességpontok :
10

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bazársor és piactér   Szomb. Feb. 10, 2018 12:12 am


Dwaiia

Wella mocorgása azonnal arra késztet, hogy megbánjam a hirtelen felindulásból való figyelemfelkeltést. Ha a kiáltásom ereje nem lett volna elég, az integetés biztos nem segített. Gyorsan elkezdek fel alá járkálni vele, hogy a ringatás ütemétől újra vissza tudjon szunnyadni abba a mély, édes álomba, amiből én rútúl kirángattam.
Legalább nem volt hiába a mozdulat, mert húgom szemmel láthatóan észrevett. Talán egy pillanatig átfutott a fejemen, hogy nem jön ide köszönni, de mire elkezdhettem volna azon töprengeni, hogy mi dolga lehet erre, vagy miért nem jönne üdvözölni, már tárgytalanná vált a nem létező aggodalmam, mert Dwaiia megindult felém.
- Szia! - köszöntöm, miközben megállok az odavissza sétálgatásban és már első ránézésre látom, hogy valamitől nagyon feszült a húgom, de mielőtt bármit szólhatnék letámad egy kérdéssel.
- Nem nagyon volt más választásom. Anának más dolga volt, a felesleget meg már jó pár napja ki akartam hozni a piacra. A kiabálást nem bánja, eddig úgy aludt mint a bunda - nézek le a még mindig mocorgó, és most már nyöszörgő Wellára. Akkor eddig tartott a nyugalom. -, de örültem volna, ha találok valakit, aki vigyázna rá, ameddig beszerzem a szükséges dolgokat. - Dwaiia is láthatta az ismerős arcokat a piacon szétszórva, szinte mindenki a mai napot választotta az áruk cseréjére. Persze ennek megvan az előnye is: így nagyobb a választék.
- Igazából azt szerettem volna megkérdezni, hogy van-e egy kis szabadidőd a negyedik napegységben Wellára vigyázni. Megígértem a szomszédoknak, hogy átviszek két zsák gabonát hozzájuk, ami nehéz feladat egy potyautassal magamon. - a rongyokba csavart baba, mintha csak meghallotta volna, hogy róla van szó, álmosan nyögdécselve felnyitotta a szemeit a mocorgás közepette.
- Van valami köze annak a valaminek ahhoz, amit a hátad mögött rejtegetsz? - kérdezem gyanakvó hangon, miközben utolsó elkeseredett próbálkozást teszek a ringatásra, újra kezdve az apró lépéseket. Ritkán látom a húgomat ennyire feszültnek, és ha tudnék bármiben segíteni, csapot papot itt hagynék. Na jó, Wellát nem, de a terményekre tud vigyázni más is egy darabig, ha fontosabb dolgom akadna. A család pedig mindig is az első.

_________________

avatar


Ocantis polgár

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan
Mentális erõ :
12
Képességpontok :
5

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Bazársor és piactér   



Sponsored content



Vissza az elejére Go down
 

Bazársor és piactér

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kairói bazársor (Egyiptom)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: Ocan bolygó :: Az Ocan fõváros :: Ilmin szeme-
^
ˇ