Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 1 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 10 9
Consilium - 4
Lázadók 3 1
Összesen 21 21

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Angelique Cartier


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Közös terek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: Közös terek   Szomb. Dec. 30, 2017 10:28 am

...

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Hozzászólás száma :
409

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #2•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Hétf. Jan. 29, 2018 4:43 pm


Alecia

A friss reggeli levegő a legjobb az edzésre. Ilyenkor az ocantiszok egy része még édesen szunyókál, nincsenek útban, veszélyben, nem kell messzire menni ahhoz, hogy gond nélkül végezzünk testmozgást. Ugyan egy kicsit hűvös van, de három rétegbe bugyoláltam magam, ameddig várok és a fáklya lángja, amit egy magam mellé leszúrt boton tartok, melengetően vonz maga felé. Hiába érinem meg, nem önt el a forróság, mint más elemű ocantiszokat, csak egy kellemes ismerős érzés. Ugyanabból az anyagból vagyunk.
Van valami az első és a negyedik napegységben, amitől kiválóak mindenfajta testmozgásra. Talán a nap felkelő és lenyugvó energiája lehet, nem tudom, de mindig ezekben az időpontokban éreztem magamban a legtöbb erőt, hogy keményebben küzdjek, mint máskor.
Igaz, amióta megszületett Wella, örülnék egy kis extra alvásnak, de ilyesmi luxust kevesen engedhetnek meg maguknak a harcosok közül, amióta az idegenek itt tanyáznak. Tisztában vagyok azzal is, hogy a fiatalbb generációnak gyakran nehezére esik a kelés, de ahogy szoktam mondani, aki keményebben küzd, nagyobb eredményeket ér el. Igaz, hogy már nem tartozom szigorúan véve a harcosok közé, de ugyanúgy szívemen viselem a népem ügyeit, mint régen. Ezért is vállaltam, hogy tanítványt fogadok.
Gondoltam, hogy én érek ide Alecia előtt, de ez azt is jelenti, hogy bármelyik pillanatban rámtörhet. Ha emlékszik még arra, amit a meglepetés erejéről mondtam, akkor nem fog egyszerűen idesétálni erre a térre, hanem megpróbál valami kreatívabbat. A kardomat jól láthatóan leszúrtam a fáklya mellé és éppen két botot méregetek össze, hogy egyenlő hosszúak-e. Nem szándékozom pengével indítani napot, akármennyire frissnek érzem magam, valahogy ódzkodom az éles tárgyaktól reggel. Ezt a pár napos borostám is tanusíthatja...

_________________

avatar


Ocantis polgár

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan
Hozzászólás száma :
12

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #3•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Szer. Jan. 31, 2018 12:47 pm



Kaii

A megszokottnál fáradtabban lépkedek a mentorommal megbeszélt hely felé, nem sokkal a reggeli futást követően. Az éjjel alig aludtam valamit, álmosságom azonban elmosta a mozgás és a hűvös levegő. Nem öltöztem vastagon, hogy ne hátráltasson semmi a mai edzés során, ennek ellenére nem fázom. A vállamon átvetett, pokrócszerű, sötét szövet, amit derekamnál egy öv rögzít, megvéd a hidegtől, épp annyira, amennyire kell. Ha melegebb lenne, félő, hogy kimerültségem álmosságba csapna át, ami nem lenne kedvező az edzés során.
Általában tudok pihenni, s csak szándékosan virrasztok át éjszakákat, mint amikor húgomat baleset érte, most azonban az éj nagy részében azon járt az agyam, amit Kaii elvár tőlem. Megtámadni valakit, amikor felkészült rá, egy dolog, de meglepetésből… Egyszerűen nem tudom rávenni magam. Próbáltam érveket felsorolni, megtalálni az értelmét, csakhogy mindig arra a következtetésre jutottam, hogy lesből azok támadnak, akik ártani akarnak a másiknak. Szándékosan, nem pedig azért, hogy megvédjék saját magukat, vagy másokat. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízom Kaii képességeiben. Ha így lenne, akkor a szemtől szembeni támadással bajlódnék a mai napig. Azon a nehézségen túljutottam, hála neki, viszont nem tudom, hogy a most elém kerülő akadályt le akarom-e küzdeni.
- Sajnálom, hogy megvárattalak, Kaii! Messzebb futottam, mint azt eredetileg terveztem – magyarázom.
Az örökölt pengét, mely eddig oldalamon lógott, leoldom helyéről, miközben közeledem. Valószínűleg nem arra számított, hogy ilyen egyszerűen elé sétálok. Nem hiába magyarázott nekem a meglepetés erejéről, de talán most jobban megleptem, mintha hirtelen lecsaptam volna rá. Ez is valami, nem? Ajkaim halvány mosolyt formálnak, úgy várom, hogy mit szól majd belépőmhöz. Csalódott bennem? Meg tudok birkózni azzal, ha így van? Fogalmam sincs. A fegyvert leteszem az egyik kihelyezett fáklya mellé. Csak akkor veszem majd fel, ha arra utasít, addig azonban várok. Várom, hogy közölje, mit tervezett a mai napra.



avatar


Ocantis harcos

Hozzászólás száma :
23

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #4•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Vas. Feb. 04, 2018 9:52 pm


Alecia

Alecia késik. Régebben talán mérges lettem volna, nekünk még azt mondták, hogy egy harcos mindig legyen pontos, ha megígért valamit, ahhoz tartsa magát. De pár hónap egy hangos csecsemővel megtanít értékelni azokat a pillanatokat, amikor egyedül lehetek és a csönden kívül nem hallatszik semmi.
Azért ez így nem teljesen igaz, a víz csobogása, madarak csicsergése, ébredező ocantiszok neszei... és a gyomrom sürgető morgása. Ha időben kezdenénk, ez nem zavarna, az edzés általában elnyomja az éhséget. Így, hogy nem számítottam arra, hogy várnom kell majd, nem gondoltam arra, hogy jó ötlet lett volna ételt hozni. Minél többet kell még várnom, annál valószínűbb, hogy az éhség olyan indulatokat vált ki belőlem, amiket nem feltétlen zúdítanék a tanítványomra.
Hogy elvonjam a figyelmem, elkezdek bemelegíteni a két bottal, átmozgatom az összes ízületet a testemben. Meg kell hagyni, hogy a derekam jobban ropog, mint régen, jót tesz neki a kis mozgás. Végre valahára megpillantom a tanítványom, de közeledését nehezen lehetne energikus meglepetéssel jellemezni, inkább a legyőzöttek kullogása a találóbb.
- De nem fárasztottad ki teljesen magad, ugye? - dobom Aleciának az egyik botot, miután ő lerakta a fegyverét. Őszintén szólva nem néz ki a legjobban, így ahelyett, hogy leszidnám, aggódóan kutatom a tekintetét.
- Nem szereném azt gondolni, hogy csak ki akarsz bújni a legutolsó lecke alól, de az, hogy messziről láttam, hogy közeledsz engem ruházott fel előnyökkel. A meglepetés erejét jobban is kihasználhattad volna... - ha a kezében van a bot, amit felé dobtam, akkor a két vége lángokban csap fel. És ezzel el is kezdődik a mai óra.

_________________

avatar


Ocantis polgár

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan
Hozzászólás száma :
12

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #5•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Pént. Feb. 09, 2018 11:11 am



Kaii

A felém száguldó botot elkapom jobbommal, majd azzal a lendülettel forgatok is rajta egyet, hogy megtudjam, mennyire áll ma kezemre. Azt hiszem, nem lesz vele gond. Veszek néhány mélyebb levegőt és közben átmozgatom tagjaimat, a fegyvert használva.
- Ne aggódj, egy kis futás nem fog ki rajtam – mosolygok magabiztosan.
Ehhez hozzá járult a séta, amivel az utolsó métereket megtettem. Tekintetem az ég felé emelem, szemeim lehunyom, és ahogy egy újabbat lélegzem, úgy érzem, maradék fáradtságomon is sikeresen úrrá leszek. Nem számít, mit tervez mára, tudom, hogy ki fogom bírni, legfeljebb jobban alszom majd utána. Szám görbülete akkor veszik el, amikor újra meghallom hangját. Tisztában voltam vele, hogy nem ezt várta tőlem, de hallani is… egészen más.
- Eszem ágában sincs kibújni alóla, egyszerűen csak… nem látom értelmét a lesből támadásnak. Ha valakire a meglepetés erejével csapnak le, az nagy valószínűséggel megsérül – jegyzem meg, valamivel halkabbra fogva hangom utolsó mondatomnál.
Mellkasom belesajdul a gondolatba. Legyen ember, ocantis, vagy állat, nem akarok ártani nekik, ha nem muszáj. Az egészen más, ha a túlélésről van szó. Akkor vadászok, ha kell, megvédem magam, vagy másokat, sőt, még arra is hajlandó vagyok, hogy harcképtelenné tegyek valakit. Nem most kellene ezen rágódnom!
A botot újra megforgatom, majd meglepetten figyelem a felcsapó lángokat. A tűz jól láthatóvá teszi fegyverem hosszának határait, de ez cseppet sem aggaszt. Az elem jelenléte sem, hiszen tudom, hogy ezzel nem árthatok Kaiinak. Rajta nem fog a tűz, ugyanakkor ez felveti a kérdést, hogy mégis mire fel ez az egész? Ennyi erővel a csupasz bottal is támadhatnék, bár tény, saját magamra ezúttal jobban kell ügyelnem.
- Mivel kezdjük? – kérek megerősítést.
Bármennyire próbáltam ellazítani magam, nem érzem úgy, hogy teljesen sikerült. Vállaim túlzottan merevnek hatnak, érzem bensőmben a feszültséget, amin a mély lélegzetvételek sem segítenek. Akárhogy igyekszem túltenni magam rajta és elterelni a figyelmem, nyomaszt, hogy nem tettem eleget a kérésének. Vagy talán… inkább az zavar, hogy azt várja el tőlem? Hogy tudom, hogy újra és újra fel fogja hozni?



avatar


Ocantis harcos

Hozzászólás száma :
23

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #6•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Szomb. Feb. 10, 2018 12:55 am


Alecia

Nem szándékozom teljesen kimeríteni a tanítványom, úgyhogy ma talán könyedebbre veszem a figurát és csak addig nyomom, ameddig biztos nem erőlteti túl magát. Lehet, hogy egykori mentoraim elpuhultnak neveznének, de amióta apa lettem nem érzem úgy, hogy fáradtan akármit el tudnék érni jobban, ha erőltetem magam.
- Akkor a bemelegítés megvolt mindkettőnknek, azt át is ugorhatjuk. - utalok a szokásos menetre, és örülök, hogy ameddig várni kellett, nem töltöttem fölösleges elő-melegítéssel az időt. A felső réteg ruhámat ledobom magamról, hogy könnyebben mozoghassak, de még így is marad kettő, hogy melegítsen. Ki nem állhatom a hideget és a fázást.
- Elsősorban, inkább a másik sérüljön meg, mint te. De értem és tisztelem, hogy nem szeretnél kárt okozni senkiben. Viszont előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amikor jól jöhet egy ilyen jártasság. - nem feltétlenül akarom megrémíteni így kora reggel, vagy az idegeneket emlegetni, úgyhogy nem folytatom, inkább visszakanyarítom az egészet. - Úgy gondolod, hogy képes lennél sérülést okozni nekem? - kérdezem és most nem az etikai oldalára gondolok a dolgoknak, hanem a fizikaira.
Figyelem a reakcióját az tüzes trükkömre és egy apró mosoly kúszik fel a borostás arcomra, amikor látom a meglepetődöttségét.
- Egyelőre védd ki a támadásokat és ha tudsz, akkor viszonozd őket. - mondom egyszerűen, miközben megkezdem az első támadást, botommal előre. Ebben nincs semmi kihívás nem igaz? Majd meglátjuk, mihez kezd, ha küzdelem közben a tűz szépen lassan felére, majd még kisebbre égeti a botot. Néha nehezemre esik emlékeznem rá, hogy másokra a lágok veszélyesebbek, de most ezt is a fejemben tartottam, amikor kitaláltam ezt a feladatot. A forróság, ami a lányt kíséri a bottal, jelképezi mindazt a külső zavaró hatást, amit igazi küzdelmek alatt is előfordulhat.

_________________

avatar


Ocantis polgár

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan
Hozzászólás száma :
12

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #7•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Csüt. Feb. 15, 2018 5:14 pm



Kaii

Kaii megjegyzésére megerősítően biccentek. Én már bemelegítettem, és ezek szerint ő is. Jobban tud vigyázni magára, mint én, tehát biztosan nem kezdene bele a gyakorlásba megfelelő bemelegítés nélkül. A sok réteg ruha láttán kicsit elmosolyodom. Én kényelmetlenül érezném magam annyi mindenben, valószínűleg még az sem érdekelne, ha fázom. Abban az esetben nem lenne más dolgom, mint tüzet rakni, vagy megfelelően mozogni ahhoz, hogy felmelegedjek.
- Nem áll szándékomban megsérülni, de… amíg sikerül másokat megvédenem, nem érdekel, ha megkarcolnak – jegyzem meg komoran.
Egy kicsit kételkedem abban, hogy tényleg megért. Manapság úgy érzem, egyre kevesebben vannak, akik hozzám hasonlóan vélekednek. Talán soha nem is voltak, egyszerűen csak hiányzott valami, amivel szemben kimutathatják foguk fehérjét. Most pedig itt vannak az emberek. Tisztában vagyok azzal, hogy veszélyesek lehetnek. Nem csupán magunkra, de a világunkra is. Új, számunkra ismeretlen dolgokkal állnak elő, miközben az életünket tanulmányozzák. Ez sokak számára sokkal inkább rémisztő, semmint érdekes.
A kapott kérdésre felkapom fejem. Emlékek ezrei özönlenek el közös edzéseinkről, amik során egyre tovább tartottak „összecsapásaink”. Küzdelmeink kezdeti, darabos menete egyre folyamatosabbá vált. Fegyvereink egymáshoz csattantak, lépteink pedig azok üteméhez igazodtak. Tényleg olyan volt, mint egy tánc, de tudtam, hogy ha támadok, ő védeni tudja. Mindig tudtam.
- Nem tudok, hiszen… Ha támadok, te kivéded. Ez az, ami miatt sikerült eljutnom idáig – felelem mosolyogva.
A tűznek nem értem még az értelmét. Azon kívül, hogy meleget ad, fogalmam sincs, mire kellhet ez nekünk, de nem teszek fel erre vonatkozó kérdést. Idővel biztosan rájövök, még ha nem is mondja el. Feladatomat végighallgatom, majd ezt követően határozottan bólintok. Védeni és támadni, ahogy mindig.
Támadása elől ellépek. Botom közém és mentorom fegyvere közé kerül, készen arra, ha esetleg módosítaná csapása irányát, majd Kaii oldala felé bökök lángoló végével. Mozgásom még mindig nem az igazi. Orromban érzem a parázsló fa füstjének szagát, ami most már körülöttünk terjeng. A levegő hidegét egyáltalán nem érzem bőrömön, mintha soha nem is lett volna.



avatar


Ocantis harcos

Hozzászólás száma :
23

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #8•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   Kedd Jún. 12, 2018 1:30 pm

szabad játéktér

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Hozzászólás száma :
409

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #9•• TémanyitásTárgy: Re: Közös terek   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Közös terek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Akadémiai edzőterek
» Utcák és terek
» Utcák és terek
» Kiképzőterek
» Utcák/terek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: Ocan bolygó :: Az Ocan fõváros :: Lakónegyed-
^
ˇ