Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Yesterday at 7:18 pm
Simon lakrésze

Yesterday at 6:21 pm
Viharsziget

Yesterday at 4:26 pm
1-es transzporter állomás

Yesterday at 1:51 pm
Játékostársat keresek!

Yesterday at 10:16 am
Angelique Cartier

Hétf. Nov. 12, 2018 10:53 pm
Bár

Hétf. Nov. 12, 2018 7:36 pm
Elkészültem!

Hétf. Nov. 12, 2018 2:43 pm
Lt. Wes Abrahams

Hétf. Nov. 12, 2018 11:52 am
Aria D. Chamberlain

Hétf. Nov. 12, 2018 11:19 am
Gépház

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 0 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 9 5
Consilium - 3
Lázadók 3 1
Összesen 19 16

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Angelique Cartier


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 A kapitány kabinja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
ÜzenetSzerző
 #21•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 7:20 pm

Teddy & Alex
Everything you want is on the other side of fear

A zuhanykabin falát mereven bámulva áztatom testemet a forró víz alatt és elmém megtelik ezernyi gondolattal. Valahol elsiklott köztünk a kommunikáció és ez nagyon zavar. Nem lehetek a barátja, nem beszélgethetünk idegenekként, vagy kollégákként, de nem tehetem ki a szerelmemnek sem. Akkor mi marad nekünk? Erre a kérdésre próbálok választ találni, ezért majdnem egy egész órát töltök a zuhany alatt. Arra már az elején rájöttem, kinek a hibája az egész. Az első csókot én erőltettem és ha nem is ellenkezett, lehettem volna okosabb. Vágyom arra az estére ismét, az őszinte beszélgetésre, a családias, még is szerelmes közegre, mikor a vágyat már harapni lehetett a levegőben. Arra is vágyom, bár ne lennék ennyire összezavarodva és ha valóban azt akarom, hogy távol legyünk egymástól, akkor betartani ezt. Nem zaklatni, nem generálni vitát. De a sebeinket már felszaggattuk és ha a kötelességeimet el is tudom látni a vérző sebek mellett, a koncentrációmmal akadnak problémák.
Hiába keresem, nem lelem a választ, ezért kilépek a forró zuhany alól a gőzzel telt fürdő padlójára és a tükör elé lépve letörlöm róla a párát. Még egy ideig nézem magam és próbálom felismerni az arcot, aki visszanéz rám. Az a Shepard kapitány, aki néhány héttel ezelőtt voltam a látszat és komolyság ellenére eltűnt és csak összevisszaságot látok a kék szempárban.
Törülközőt csavarom derekamra és kilépek a fürdőből, hogy két lépés után Teddyt lássam ágyan végén ülni. Amilyen remekül tudom irányítani arcvonásaim, olyan gyorsasággal ül most ki rá az értetlenség és a meglepettség. Megtorpanok, nem lépek közelebb. Kinyílt ajkaimat összezárom és igyekszem összeszedni magamat.
- Teddy...? - Teszem fel az egyértelmű kérdést, mert mit is mondhatnék? Mit keres itt? Hogyan jött be? Nem azt mondta, hogy nem akarsz látni? Egy pillanatra az jut eszembe, talán az utolsó vitánkkal végleg betelt a pohár és le akar szerelni a hajón betöltött rangjáról. Valamiért a gondolat, miszerint ez megtörténhet rossz érzéssel tölt el, de nem tarthatom itt erőszakkal. Ha tényleg tartani akarom magam a megtett ígérethez, akkor semmivel, sem szóval, sem tettel nem tarthatnám itt. De a valóság az, hogy ha ő nem lenne a hajón, egyedül maradnék a titkommal. Viszont kár volna áltatnom magam azzal, hogy ez az oka, amiért hiányozna.


avatar


Az URS Jola kapitánya

Karakterlap :
Titulus :
Captain of the URS Jola
Tartózkodási hely :
URS Jola, A Volentis
Mentális erõ :
58

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #22•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 8:05 pm

Alex & Teddy

Take a breath, take it deep
Calm yourself, he says to me
If you play, you play for keeps
Take a gun, and count to three.

Türelmesen várok, bár többször is megfordul a fejemben, hogy jobb lenne lelépni, mielőtt Alexander felfedezi a jelenlétemet, testem nem tud mozdulni. Az agyamban háború dúl, egy részem tartani akarja magát ahhoz, amit mondott. A másik felem pedig legszívesebben bemenne utána és nem hagyna neki lehetőséget a menekvésre. Lábaimat lassan, ütemesen kezdem el lóbálni, miközben magamban dúdolgatok, hogy lefoglaljam magamat, s elmémet olyan vizekre evezzem, ahol minden békességben éldegél együtt.
Aztán nyílik a fürdőajtaja, kiszáll a meleg pára, ami felbolygatja a lelkivilágomat. Testem egyből megfeszül, vigyázzban ülök, lábaim már nem járnak, fejemet felé fordítom. Fenébe. Nyelek egy nagyot, nem tudom, hogy mivel segíthetnék magamon. Ha most eltakarnám a szemeimet, elrohannék vagy úgy teszek, mintha nem látnám, hogy egy szál törülközőben van.
– Alexander – ébredek fel végül a csodálatból. Én ostoba nem számítottam arra, hogy már a kinézetével le fog fegyverezni. Innentől minden egyes eltervezett szó, hiábavaló, hiszen már azt sem tudom, hogy mit akartam neki mondani.
– Én… izé.. – sóhajtok. Tekintetem muszáj elvennem róla, így jobb híján a cipőmet kezdem el nézegetni, míg a gondolataim rendeződnek.
– Sajnálom, nekem ez nem megy – sóhajt, nyel és gyorsan dobogó szívvel, próbál nem elájulni. – Tudom, hogy csak azt látod, hogy csaholok utánad, de nem akarom elhinni, hogy neked ez így jó – felemelem a fejemet, hogy az ő szemeit nézve beszéljek tovább. – Nem tudok úgy itt lenni ezen a hajón, ahogy te szeretnéd – az nem ötlött fel bennem, hogy elhagyjam a hajót, de így jobban átgondolva az egészet, kifizetődőbb lenne. Talán még az Ocanra is lemenekülnék, csak hogy ne kelljen nap, mint nap eljátszanom azt, hogy jól vagyok és mindent elviselek.




avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
sub-lieutenant of the URS-Jola
Tartózkodási hely :
Urs Jola
Mentális erõ :
79

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #23•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 8:23 pm

Teddy & Alex
Everything you want is on the other side of fear

Zavart tekintetét látva azonnal eszembe jut, talán fel kellene öltöznöm, de őszinte leszek magamhoz, egyáltalán nem számítottam rá a veszekedésünket követően. Elhajtott, kitessékelt szavaival a gyengélkedőről és arra számítottam, napokig nem látjuk egymást. Ő pedig idejött, szavai ismét összezavarnak. Ha most állok neki felöltözni az olyan, mintha nem is figyelnék rá egyáltalán, vagy nem érdekelne a jelenléte, mondanivalója. Látott már így.. Nem is egyszer.
Közelebb sétálok és leülök vele szemben az egyik székre, ami az asztalnál pihen. Előre dőlök, térdeimre támaszkodom és figyelem őt. Mély levegőt veszek és megrázom a fejemet, de nem úgy, mintha nemleges választ adnék, hanem mint aki nem tudja, mit is mondjon, mit kellene tennie.
Végül felnézek rá, csodás szemeit vizslatom és így szólalok meg.
- El akarsz menni? - Kérdem tőle és tartok a választól. Ha távozna, nem túl valószínű, hogy hamar újra találkoznánk, hiszen a Kaitlynnel történt válásom óta egyáltalán nem láttam Teddy-t, azelőtt sem találkoztunk túlságosan gyakran, érthető okokból. Sok-sok éven át néhány lopott pillantás volt csak a miénk, de tekintetében sosem láttam azt, ami most csillan. De ez vajon az elszakadni vagy a maradni vágyás csillogása?
- Csak mond, mit szeretnél. És úgy lesz. -Jelentem ki bátran, mert valamiért meggyőződésem, hogy menni akar. Nem hibáztatnám, ha szabadulni szeretne és nem is akadályoznám meg benne. A rengeteg fájdalom miatt pedig, amit megélt miattam, eszembe sem jut, hogy ezek után még mindig mellettem szeretne lenni. Őrültség volna, mert bár nekem minden vágyam lenne, ha el tudnám engedni a gondolatot, ami mindettől visszatart, nem tudom, valaha képes lennék-e rá. De most már elértem egy pontra, ahol könnyíteni szeretnék az ő lelkén és azt hittem, ha távol maradok tőle, akkor így történik majd. Ő még is itt ül és most vagy teljesen el akar szakadni, vagy még inkább kötődni. Ha érmét kellene feldobnom nem tudnám most megmondani, melyik oldalnak szurkolnék.


avatar


Az URS Jola kapitánya

Karakterlap :
Titulus :
Captain of the URS Jola
Tartózkodási hely :
URS Jola, A Volentis
Mentális erõ :
58

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #24•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 8:44 pm

Alex & Teddy

Take a breath, take it deep
Calm yourself, he says to me
If you play, you play for keeps
Take a gun, and count to three.

Értetlenül nézek rá. Az összes szavamat egybevéve ő tényleg csak annyit venne ki, hogy menni akarok? Csak a végletek léteznek, s két választási lehetőség lenne csupán? Mert, ha ez így van, akkor egyértelműen nincs itt maradásom. De nem akarom azt hinni, hogy ne lenne egy járható út, melyet közösen találunk meg.
– Nem akarok úgy járkálni itt, hogy te levegőnek nézel – bököm ki végül. – A rohamod előtti légkörre vágyom – tekintetemmel igyekszem fogva tartani az övét. Látnom kell, hogy ez mit vált ki belőle, s most, hogy végre nem félhomályban vagyunk, esélyem van arra, hogy egy keveset olvassak benne. Kell valami kapaszkodó egy aprócska jel, ami azt mutatja, hogy nem egy érzéketlen férfi, akit mutatni akar nekem, hanem annál sokkal több.
– Szeretném, hogyha megértenéd, hogy ez nem azért van, mert beteg vagy – ez is kénytelenek vagyunk tisztázni. A tudtomra adta, hogy ebben a hitben él, s ezzel annyira összetörte a lelkemet, hogy azt meg sem lehetne szép szavakkal fogalmazni. – Tény, ha nem találtam volna meg az aktákat, akkor nem megyek oda hozzád azon az estén, de ne mondd nekem, hogy azok az érzések, amik bennem vannak, emiatt alakultak ki – elhúzom a számat. Orvos vagyok, kötelességem vigyázni az emberekre, azonban nem kell őket szeretnem azért, mert betegek. Az iránta való érzelmeim már hosszú idők óta ott lappanganak bennem, csak nem volt olyan pillanat, amikor szabad utat kaphattak volna. – Évek óta elnyomom őket, mert te nem engem választottál, de most olyan nagy hiba lenne, ha végre előjönnének? – nem tudom, hogy milyen választ várok erre. Az biztos, hogyha ő át akar nézni rajtam, akkor nekem nincs maradásom ezen a hajón. Nem szeretnék újfent abba a csapdába esni, amibe évekkel ezelőtt.





avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
sub-lieutenant of the URS-Jola
Tartózkodási hely :
Urs Jola
Mentális erõ :
79

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #25•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 9:17 pm

Teddy & Alex
Everything you want is on the other side of fear

Mintha szemeit enyéimre ragasztaná, tekintete nem ereszt és már azelőtt választ vagy visszaigazolást várna tőlem, hogy befejezné mondandóját. Állom a tekintetet egészen addig, míg az utolsó szó le nem dönt ültömben a lábamról. Előre döntöm fejemet és mintha itt helyben viaskodnék önmagammal, hajamban túrok és mindeközben egyik lábfejem finoman dobol a szoba padlóján.
Szavak helyett fél percre némaságba burkolózom. Jól meg kell gondolnom, milyen választ adok a kérésre, mert ha tartom magam a mániákus távolságtartáshoz, örökre elveszíthetem. Ezen azonban nem változtat, hogy még mindig ezt tartanám helyesnek. Mély levegőt veszek, mikor visszanézek rá.
- Meg akarod neked adni, mindent, amire vágysz. - Súgom a némaságba, de hozzá intézek minden szót. Mintha szavak nem jönnének ajkaimra, alig bírom folytatni mondandómat. Attól tartok egy mondatommal csalogatnám magamhoz, másikkal ellökném.
- Biztosan ezt akarod? - Kérdem tőle csendesen és amíg nem válaszol, vagy legalább bólint, nem mozdulok ültemből. A női elme különös titkokat rejt, de soha nem gondoltam volna, hogy mindezek ellenére velem akar majd lenni. Az, hogy marad, szinte azonnal megnyugtat, még is annyira képtelenség az egész.
- Nagy hibát követtem el Teddy annak idején. Elvettem tőlünk a legfontosabb dolgot, amim még volt. - Vigyorodom el kínomban és kiegyenesedem a széken.
- Az időt. De ha valóban ezt akarod, akkor amim van, még neked adom. - Tudnia kell, hogy az első komolyabb romlás már az utolsó napokat jelenti majd. Akkor kell eldöntenem, hogyan legyen vége. De ezt valahol, a lelke mélyén tudja is. Most nem fogom felhozni. Ha a roham előtti légkörre vágyik, megadom neki anélkül, hogy fölösleges szóba kerülne a betegség és igyekszem javítani a hozzáállásomon is. De nem akarom többé szomorúnak látni.


avatar


Az URS Jola kapitánya

Karakterlap :
Titulus :
Captain of the URS Jola
Tartózkodási hely :
URS Jola, A Volentis
Mentális erõ :
58

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #26•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Szer. Feb. 21, 2018 9:33 pm

Alex & Teddy

Take a breath, take it deep
Calm yourself, he says to me
If you play, you play for keeps
Take a gun, and count to three.

Bólintok. Mi mást akarnék? Nem kell nekem álomvilág és a tökéletesség. Én azt a férfit szeretném, aki itt ül velem szemben, s aki évekkel ezelőtt elvette az eszemet. Arra vágyom, hogy a falai ismét leomoljanak, s ne játssza meg magát. Mert nem akarom elhinni, hogy amit az elmúlt időszakban mutatott nekem az a valódi énje. Akkor nem mondta volna azt, hogy szeret, s védeni akar. Tudom, hogy nehéz feldolgozni, de sokszor, ha távol akarunk tartani valakit magunktól, azzal csak még jobban ártunk neki. Ez erre a helyzetre is igaz. Minden egyes perc, mikor keresztül néz rajtam, mikor túl hivatalos, s mikor nem a lopott, szerelmes pillantással vizslat, megöl bennem valamit. Én pedig ezt nem akarom érezni. Ölelni vágyom, illatát beszívni, mellette ébredni. Az sem érdekel, ha mindezt továbbra is titokban kell folytatni, csak legyünk végre együtt, adjunk egy lehetőséget egymásnak.
– Sose mentünk bele abba, hogy miért döntöttél így és ez most sem téma. Viszont, ha tényleg szeretsz, akkor miért dobnád el azt a kevéske boldogságot, amit ajánlani tudok? – szomorúan tekintek rá, mert valahogy még mindig azt érzem rajta, hogy nem igazán biztos ebben. De még hányszor kell körül írnom és kifejtenem? Mennyiféleképpen akarja azt hallani, hogy akarom ezt és nem tántorodom el tőle?
– Ezt akarom Alexander – sóhajtom utoljára. Többször nem szeretném már bizonygatni, az erőm véges, s most megint úgy érzem, hogy darabjaira van szétesve. Ez a férfi talán nem is tudja, hogy az érzéseim iránta mennyire mélyről jövők és tiszták. Az összes hárítás és szitkozódás csak azért volt, hogy leplezzem azt, amit tényleg érzek. S, ha utolsó erőmmel kell valamiben megkapaszkodnom, akkor sem fogom őt igazán gyűlölni. Soha nem ment ez igazán, de muszáj volt azt mutatnom, hogy így van. A körülmények áldozata lettem, s az azért volt más, mert akkor nem kellett napi szinten találkoznom vele. De jelenhelyzetben.. Sosem akartam megjátszani magam, sokszor van a számon az, ami a szívemen, így pedig nehezen tudnám megtagadni, hogy mire vágyom. Ő az, aki kell. Az egész csomaggal és teherrel együtt.


avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
sub-lieutenant of the URS-Jola
Tartózkodási hely :
Urs Jola
Mentális erõ :
79

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #27•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Csüt. Feb. 22, 2018 7:35 am

Teddy & Alex
Everything you want is on the other side of fear

Az emberek tudják és érzik, mikor omlanak le a falaik. Az enyém ugyan ezen a helyen veszett oda azon az éjszakán, mikor először újra csókoltam a szőkeséget. Megadtam magam az érzelmek hatalmának, ami egy katona legnagyobb gyengesége lehet. Ugyan ez történt annak idején a nővérével is, ugyan így omlottak le a szépen felépített falak. Kettejük között a különbség minden szeretet vagy szerelem dacár az volt, hogy Kaitlyn-nel szemben ezek a falak akkor és ott visszaépültek, mikor úgy döntöttem. Így akartam volna határozni ismét és ha bárki azt hinné, ez a könnyebben járható út, akkor nagyon téved. Elengedni valakit, akit szeretsz, hogy neki jó legyen, összetörni egy szívet, amiről úgy gondolod, még most időben vagy, még most megmentheted a rossztól, ami később várhat rá.. A legnehezebb cselekedetek egyike az életben.
Halovány mosollyal fogom fel, ezúttal ez nem fog sikerülni. Nem tudtam Teddy-vel szemben visszatérni a régi időkhöz, látszólag gyűlölete sokkal erősebben mardosott, mint el tudtam volna viselni és én remekül szoktam állni az érzelmek próbáit. De nem ezúttal. Gyengeségnek tudható be bárki részéről, ami kettőnk között történik és valószínűleg a vesztünket is okozza majd a mai világ felfogása szerint.
De ezt akarja. Engem akar. Mindennel együtt, amit nagyon nehezemre esik megérteni. Lehetek még méltó társa? Lehetek férfi mellette? Sok a kérdés, de a válasz a végén így is, úgy is egyértelmű. Mert magához láncolt azon a napon, hogy a hajóra érkezett.
Felállok és néhány lépéssel már ott időzöm előtte és nyújtom a kezem. Ha elfogadja, finoman felhúzom őt az ágy széléről és megszűntetek minden távolságot, ami csak két, összetartozó test és lélek között kialakulhat. Elsimítom azt a néhány kósza hajszálat, ami arcát takarja és figyelem szemeit, a bennük rejlő vágyat és szerelmet.
Keresem a szavakat, azonban mivel azok nem jönnek ajkaimra, inkább közel húzom magamhoz tarkójára érintve és birtokba veszem ajkait. Felszakad közben egy sóhaj, mert van már egy hete is annak, hogy érezhettem csókjának ízét. Bolond dolog, de álmaimban, éjszakánként érintettük egymást és elvesztünk a másik karjaiban, ettől a kísértés, a vágy, hogy megtörténjen újra és újra, csak még erősebb lett. Követelem most ajkait, bár nem érdemlem meg sem szívét sem lelkét.
Aztán elszakítom ajkaim az övétől és újabb mély, vágyakozó sóhaj keveredik ugyan ennek az érzésnek csillogásával szemeimben. Mosoly ül ki arcomra és szívemről a súlyos kövek leomlanak.
- Nem mintha megérdemelnélek... - Súgom játékosan, ezúttal nem kibúvót keresve, pusztán tényként kezelve és elfogadva a dolgot. Aztán ölelésembe fonom őt és lehunyom szemeimet, hátha az álmok tényleg valósággá váltak, csak nehezemre esik elhinni.


avatar


Az URS Jola kapitánya

Karakterlap :
Titulus :
Captain of the URS Jola
Tartózkodási hely :
URS Jola, A Volentis
Mentális erõ :
58

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #28•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Csüt. Feb. 22, 2018 9:20 am

Alex & Teddy

Take a breath, take it deep
Calm yourself, he says to me
If you play, you play for keeps
Take a gun, and count to three.

Reménykedve nézem. Keresem azt a pontot, amikor felcsillan a fénysugarunk. S látva mozzanatait és arcát, úgy hiszem, hogy végre kezdi kapizsgálni. Szavaim eljutnak hozzá, s letelepednek az elméjének azon szegletében, ami még hisz és remél.
Nyújtom felé a kezemet, s lassan emelkedem fel hozzá. Madarat lehetne fogatni velem, szinte érzem, ahogy a falak romhalmazokká válnak, s már nincsenek kettőnk között. Mélyen szívom magamba az illatát, mely úgy tölti meg a tüdömet, mintha a legfrissebb levegő áramlana be. Most, hogy itt van, ebben a pillanatban szembesülök igazán azzal, hogy mennyire hiányzott. Hogy az elmúlt napokban, a szenvedés miképpen ivódott bele a lelkembe és testembe. Érzem, hogy érintésével, hogyan szabadítja ki ezt az egészet.
Simulok hozzá, jobbomat a mellkasára teszem, s tapadok az ajkaira. Ereszteni sem akarom, hevesen falom, mert annyira vágytam rá. Jelenleg ez jobb, mint bármilyen drog. S nem akarom, hogy valaha is véget érjen, mert már félek attól, hogy mi következik az édes mámor után. Sóhajtva válok el tőle, s elégedetten vigyorogva nézem őt, bár szavai kissé elszomorítanak.
– Engedd már el ezt az ostobaságot – felsóhajtok. Nem értem miért ilyen nehéz neki ez. Jó ember ő, csak elfelejtett az lenni, s már azt hiszi magáról, hogy nem érdemel meg semmit. De ez butaság. Bárcsak tudnám, hogy hol siklott ki az útja és miért. Nem tudnám megakadályozni, hogy így legyen, de talán megoldást kereshetnénk.
Fejemet a mellkasának döntöm, elengedek minden rossz gondolatot, s élvezem, hogy végre megadta magát. Itt a kapaszkodó, amelyért napok óta rimánkodom, s nem kívánom ezt elengedni. A pár perces csendből és ölelésből, végül én szakadok ki. Lassan elhajolok, szemeimmel az övéit kutatom, majd egy halovány mosoly ül ki arcomra.
– Ethan barátod tud rólunk – pontosabban tudott az első összegabalyodásunkról. Aztán, hogy feltűnt-e neki, hogy a napokban mi folyt kettőnk között azt már nem tudom. De nyilván jó katonaként csak rájött, hogy valami nem az igazi az édenben. – Azt hiszem megfenyegettem őt a múltkor, de nem biztos, hogy komolyan vette – ártatlanul pislogok. Kezdem unni, hogy nem vesznek komolyan, amikor fenyegetőzöm. Lassan már tennem is kellene valami olyasmit, amitől elhinnék, hogy sokkal ártalmasabb vagyok, mint ők azt képzelik. – De esküszöm, hogy ő kezdte – azzal kezdődött, hogy hozzám vágott egy üdítőt, aztán utána meg még pucérkodott is. De talán ezt jobb, ha Alexander nem tudja, szóval majd csak az étkezői incidensbe avatom be.



avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
sub-lieutenant of the URS-Jola
Tartózkodási hely :
Urs Jola
Mentális erõ :
79

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #29•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Csüt. Feb. 22, 2018 11:35 am

Teddy & Alex
Everything you want is on the other side of fear

Lehunyt szemekkel, most már sokkal nyugodtabban élvezem az ölelést, amíg tart. Magamba szívom a nő finom illatát, bőrének puhaságát simogatom, hajának lágy omlásában veszek el. Nem kellenek szavak, csak érezni akarom azt, ami hosszú napokig nem adatott meg a döntésem miatt. Talán most csinálom végig életem legnagyobb hülyeségét, amiért közel engedtem magamhoz, de eleget akarok tenni akaratának és én sem akarom lelkemet tovább kitenni a szenvedésnek. Nem ejtek szót róla, még is tudatalattimban csúnya szörnyként tevékenykedik a jövő képe. De amíg nincs ok aggodalomra, amíg nem romlik az állapotom, addig ezt elengedem. Többet nem fogja hallani aggodalmas szavaimat és talán így mindketten megfeledkezünk róla, amíg csak lehetséges.
Persze a megrovó szavakat megkapom tőle, de ezen a ponton már csak mosolygok rajta. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy mindazok után, amit miattam megélt, ha csak a sok évvel ezelőtti eseményekre is gondolunk, nem feltétlenül érdemlem meg tőle a kitartást és a szűnni nem akaró szeretetet, még ha én is így érzek. Nem a kitartásom hiánya hozatta meg velem pár napja a döntést, hogy távol maradjak tőle, hanem óvni szerettem volna. Persze ha nem lennénk összezárva a hajón, ez még működhetett is volna, de így képtelenség, csak felemésztődünk mindketten, hiszen egyetlen karnyújtásnyira vagy kvázi az, amire a legjobban vágyunk és így nehéz megvonni a sóvárgó lélek akaratát.
Eltávolodik kissé én pedig szavain nevetni kezdek. Szóval Crash sejt valamit, esetleg már tud is. Én azt tudom, hogy a kapitányról alkotott vélemény szépen lassan mehet majd a kukába, ahogyan egyre többet fognak látni néhány pillantást, hallani egy-egy elejtett, kétértelmű szót, vagy látni minket osonni egymás kabinjából ki és be. Vannak titkok, amik azért születnek, hogy végül kiderüljenek és ez pontosan az a fajta. Talán fölösleges volna titkolózni, de ha meg akarom tartani a professzionális hozzáállást a hajón, első körben nem kellene ezzel bomlasztani a rendet. Persze ettől függetlenül ugyan úgy elkerülhetetlen. Majd teszek látogatást Dobriknál és kitudakolom valahogy, mennyit is tud.
- Látom barátkozol, helyes. - Persze ironizálok, a fenyegetőzés nem éppen egy jó baráti kapcsolat megalapozás, de nevetésem arról árulkodik, én jól szórakozom mindezen.
- Előbb vagy utóbb mindenkinek világos lesz, mi folyik a kabinjaikban éjszaka... - Vigyorgok rá kajánul és derekánál fogva közelebb húzom, orrainkat összeérintve, kezemet finom fenekére simítom.
- Vagy a gépházban.. - Vigyorgok tovább másik kezemmel hajába túrok finoman.
- Vagy a raktérben.. - Fenekéről derekára csúsztatom kezemet és így döntöm le az ágyra, magam alá gyűrve a szőkeséget. Csókot lopok és testemet két lába közé fúrom, hogy combjára markolhassak finom, amíg ajkait nem eresztem. Aztán elhúzom ajkaim és ismét felnevetek.
- A parancsnoki híd kemény dió lesz, de majd megoldjuk. - Tekintettel arra, hogy éjjel és nappal ül valaki, figyelve az űr rejtelmeit, igazából lehetetlen vállalkozásnak tűnhet, de egy-két plusz éjszakát bevállalhatok. A kamerák majd véletlenül meghibásodnak, nyilván.


avatar


Az URS Jola kapitánya

Karakterlap :
Titulus :
Captain of the URS Jola
Tartózkodási hely :
URS Jola, A Volentis
Mentális erõ :
58

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #30•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   Csüt. Feb. 22, 2018 8:32 pm

Alex & Teddy

Take a breath, take it deep
Calm yourself, he says to me
If you play, you play for keeps
Take a gun, and count to three.

A hátamon futkos a hideg, de ez egy jó érzés, nem a félelem táplálja. Pár napnyi megvonás azzal járt, hogy most epekedve vágyom az összes érintést és szót, mely belőle árad. Megveszek. Közelsége szinte megrészegít, minden egyes levegővétellel érzem, hogy más állapotba kerülök. S ez más helyzetben megrémítene, de most tudom, hogy neki köszönhetően kezd a köd leszállni szemeimre.
– A fecskendőimmel még nem ismerkedett meg, de ami késik… – vele nevetek. Én és a barátkozás két külön világ vagyunk. Pontosabban, én másképpen barátkozom, mint az átlag. Nem vagyok arra képes, hogy negédesen bájologjak, tapsikoljak és sipákoljak, ha valaminek örülök. Van egy sajátságos stílusom, amit leginkább a beszólások jellemeznek. Ha ezt valaki elviseli, akkor jó irányt vesz a barátság felé, ám manapság kevés olyan bátor legény/leány van, akik értékelnék a stílusomat. Ő bajuk, én aztán nem sírok utánuk.
– Hát, nyilván nem lehetek mindig a titkod – bánt-e? Nem. Az ő érdeke és én ezt tiszteletben tartom. Leginkább azért, mert ahogy látom, a beharangozóm nem volt a legjobb és a legtöbben eléggé viszolyogva állnak hozzám. De hát így kell a hátrányból előnyt kovácsolni, legalább már csalódni nem fognak, ha véletlenül megismernek.
– Ne leszünk nyulak – nevetek fel, miközben sodródom vele, s lassan az ágyon kötök ki. – Nem kell ám mindenhol – kinőttük már ezt, nem? Nem. Ó, de bizony kinőttük. Az újra egymásra találás első fázisa nyilván egy rózsaszínköd, melynek köszönhetően nem vagyunk képesek úgy megmaradni egymás mellett, hogy ne legyen abból hancúr. Ám, azért be kell látni, hogy nem vagyunk már mai csibék, talán képesek vagyunk arra is, hogy úgy legyünk meg a másik mellett, hogy mondjuk őőő… nem. Nem jut eszembe más, így hogy felettem terpeszkedik és már a nézéséből tudom, hogy bizony ő most nem barkóbázni szeretne. Ami azt illeti, én se.
Kezemet kínzó lassúsággal futtatom le az oldalán, egészen a törülközőig, amit egy mozdulattal bontok ki, hogy lepottyanhasson, s szabadjára engedélye, eddig rejtett kincsét. – Hopp – ártatlanul vigyorgok, majd mielőtt ő bármit is tehetne, felkönyökölök, hogy egy csókot kicsikarjak belőle. Egy pillanatra én szeretnék irányítani, hiszen tudom jól, hogyha ő rákap az izére, akkor ki nem adná a gyeplőt a kezéből. Én pedig ezt kifejezetten szeretem. Ilyenkor előjön belőle egy olyan férfi, akire minden nő vágyik. Teli férfierővel, mégis gyengédséggel és odafigyeléssel. Az ilyen pillanataiért bármikor összevesznék vele, de csak úgy, ha tudom, hogy utána mindig jön valami állatias ösztön.




avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
sub-lieutenant of the URS-Jola
Tartózkodási hely :
Urs Jola
Mentális erõ :
79

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #31•• TémanyitásTárgy: Re: A kapitány kabinja   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

A kapitány kabinja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

 Similar topics

-
» A hírszerzés
» Vörös Koponya (elhunyt)
» Amerika Kapitány vs. Einar Thorson
» Anyu, Apu... Ő a főnököm, Amerika Kapitány [Steve&Elise]
» Steve Rogers - Amerika Kapitány /Foglalt/

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: A világûr :: Az URS Jola fedélzetén :: Hálókabinok-
^
ˇ