The strong do what they have to do and the weak accept what they have to accept.
Az alapok
Becenév: River, Miss Hamill Faj: ember Születési hely, idő: 2609. Kor: 17 Csoport: Háztartásbeli feleség(?!) Család: Merk Nerasm - édesapa Analea Nerasm - édesanya Karetin Nerasm - húga A szülők határozott elképzelései miatt a családi légkör a legkevésbé sem mondható szeretett teljesnek. Épp ellenkezőleg. A két lányon ott a teher, amiatt inkább csak még kihasználhatónak érzik magukat, mint amilyenek egyébként. Karetin vélhetően okosabb, mint nővére. Doktornak tanulna, de a dac benne olyan eleven, hogy valószínűleg lemond erről az álmáról, csakhogy a szüleibe szúrjon. A két testvér között szoros a kapocs. Sok időt töltöttek együtt, manapság már alig látják egymást. River dolgai egyébként kiverik gyakran a biztosítékot testvérénél, túlféltő vele szemben, szereti irányítani annak útvonalát, időnként a legkeserűbb eszközökkel, de nem mondható rájuk, hogy nem tartanak össze! Ami biztos, hogy River házaséletének belső váza jobb, ha titokban marad. És nem csak a szülők előtt! - Családi állapot: házas Szexuális beállítottság: hetero Karakter arca: Hayden Panettiere
We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings
Jellem
Suta, akár egy őz. Ártatlan, mint egy galamb. Lelkének dallamos kivetülése ajkaira haldoklik lágy ív formájában, ahogy a kislány szunnyad, s ébredezik benne a nő. Túl korán, túl hamar kelti fel, de szükséges. Ideje korán kell állát szegve felnőtt lángot keltenie. Mellkasában kirügyezik az elszántság virága, s hagyja, hogy vénáin keresztül minden porcikájába eljusson. Csendes, a háttérelemek között elvegyülő mosolygós leány, nő, gyermek, de legelső sorban feleség. Tisztelettudó, akaratos és közben félénk, mégis harcos. Tizenhét évét betöltötten talán más problémák kellenének az életébe, ám hiába tudja mindezt, fejet hajt az előírt törvényeknek. Gondolatai között megbújik a konokság, a makacsság egy igen kevés százalékban, de a félelem, 'mit férje haragja ellen táplál bölcsebbé és megfontoltabbá teszi. Barátságos, kedves. Kissé zárt, nem járatja száját, ha nem szükséges. Ettől még puha szelídséggel igyekszik kitörni a köré épített cellából - mindezt csak a szükséges csend előidézése után...
Minden porcikája megrezzen. A szívverése olyan finom színre ereszkedik, hogy azt hihetné a legjobb orvosi műszereket is kijátszhatja. Mégis fülsüketítően hallja. Térde rándul, ahogy ajkának szeglete is. Állát felszegi. A lófarokba kötött szőke zuhatag szinte idegeit tépi, mégis fültől fülig érő mosolya. S miért ez a feszület rajta? Férje hazaérkezett.
•• Nesztelen léptekkel halad lefelé a lépcsősoron, amikor meghallja az üvegreccsenését. A szilánkok millió-billió csillagként repülnek körbe a helységen, a húga sikolya egy életre felkaristolja fájdalmát River lélekfalaira. Rohanvást siet közelebb családja szűk köréhez. Apja kezében vészjósló pecsétlevél. Mindig tudta, hogy bekövetkezik e nap, ám a hirtelenségre nem készült fel! Pillangókat kellene vadásznia a réten, csipkét válogatnia, megtanulnia a csillagok neveit, vagy dalokat énekelnie a fiatalabb gyerekeknek. Ehelyett édesanyja könnyig csordult mosolyát látja maga előtt, ahogy szája beszél, de ő nem hall többet azon túl: Feleségül mész! Feleségül mész hozzá és gyerekeket nemzel! Hasznos leszel. Hasznos... Repedés a szíven. Apró. Alig észrevehető, de egy ifjú gyermek személyiségét ezerfelé törheti. A nő még szunnyad benne. A kislány alig élt. Hogyan húzódhatna egyénisége virgonc személyisége bármelyikhez, ha még csak nem is ő dönthet sorsa felől? •• Ajkai résnyire nyílnak. A tüdeje reszketeg. Légzése rezignáló. Valószínűleg belső felépített váza összeomlik, amikor Craxton Hamill áll szemben vele és rá kerül a sor. Hiába a hótakaró sápadt szöveteitől alig üt el a szín. A felszín alatt minden egyes sejtje igyekszik levetkezni azt, ami mindeddig Őt jelentette. A férfi kemény vonásai, magabiztos kiállása és az ő halovány sziluettje, gyertyalángként reszkető alakja olyan éles kontrasztot festenek, amikor kimondja azt az egy szót, hogy félő, a teljes bolygó megsemmisül. Végül kimondja. •• Először rettenetes fájdalom hasít ölébe. Idővel már nem riad meg, ha a napnak ugyanazon szakaszában Craxton levedli ruháit. Beleidomul a férfi szokásaiba. Igyekszik azzá lenni, akivé akarják őt. A nő éledezik benne, a gyermek haldoklik. A mosolya a legkevésbé sem őszinte, mintha csak álarcot öltene minden egyes nap. Újra és újra. Megállás nélkül. Pontos és precíz. Mint egy katona. Csak éppenséggel más - egy korcsosabb területen teljesít. Aztán elérkezik a pont, amikor ráébred, hogy a férj, a megbecsült, tisztelt (s leginkább félt) férj az, aki elszakadhat tőle, kereshet termékenyebb, jobb feleséget magának. A tükör előtt ácsorog. Némán tiltakozik a szíve az ellen, amire készül, mégis megadja teljes lényét az elhatározásnak. Nem jut elődje sorsára, nem lesz elhagyott, sem megtépett a férfi által. Pillantása állhatatos. Platinalelket kovácsol magának, majd megacélozza idegeit és kiengedi addig lófarokban hordott zuhatagát. Elrugaszkodik sziluettjétől, s újat eszkábál magának, hátrahagyva a kislányos Rivert. A következő pillanatban pedig a türelmes, megfontolt, tisztelettudó feleség arcán a mosolyba megbúvik valami pajkos, valami kegyetlenül pimasz és elszánt, ahogy a szoba ajtaján belépő férfira néz. Engem nem dobhatsz el...
Kedves River! Talán illendőbb lenne Miss Hamillnek szólítanom, de valahogy képtelen ráállni a kezem arra, hogy feleségként kezeljelek. Nekem még maradtak emlékeim a Földről, s bár az ottani életünk sem volt sokkal különb a Consilium jelenlegi diktatúrájánál, mégsem voltunk rászorulva arra, hogy eladósorba lökjük a gyerekeinket - mert dacolhatsz, ahogy csak jól esik, az én értékeim szerint még gyerekek vagytok. Ezzel persze egyáltalán nem akarom becsmérelni egyetlen férjurad politikai döntéseit, nem, dehogy... Csak hangosan elgondolkodtam Engem ért a megtiszteltetés, hogy elsőként üdvözölhetlek az oldalon! Nagyon örülök neki, mert teljesen elkápráztattál a lapoddal! A férjurad ügyesen döntött a PB választásakor (vagy közös döntés volt?), ugyanis remek jellemet körítettél ehhez a bájos pofihoz. Hayden pontosan tükrözi azt a lágy, bájos és jóhiszemű kislányt, akiben megvan az ERŐ, hogy egymaga kirepüljön a fészekből. Kíváncsi vagyok, hogyan bontakoztatod ki a felnőtté válását a játéktéren, és milyen gyorsan sikerül majd Rivernek felnőnie. Éppen ezért nehogy azt hidd, hogy az elfogadóval le is rázhatsz- lelkes olvasód maradok ezután is! Tudtam én, hogy szépen írsz, esküszöm, hogy pontosan tisztában voltam vele, mennyire áldott és tehetséges írói vénád van - de erre a lapra senki sem tudott volna felkészíteni! Hát eldobtam az állam-agyam-laptopom mindenem! Azta! Mármint... Wow! Az úgy... Tyűha! Húdenadeaztamindenit! Szerintem te hagyd itt most az oldalt, MOST, és menjél el könyveket írni!! Nyomtatott verzióban akarlak látni a polcomon, mert ez, ahogyan fogalmazol, amilyen költői képekkel játszadozol csak úgy, mermérne, mer' neked a kisujjadból jön, hát azt nagyon sok kortárs író megirigyelhetné. Úgyhogy hagyd a szerepet és menjél regényeket írni!! Vétek egy ilyen kis közösségben megbújnod, amikor meghódíthatnád az egész országot a szavaiddal. És akkor még el sem olvastam ám az előtörténetet, mert a jellemmel annyira levettél a lábamról, hogy kellett jó pár perc, hogy magamhoz térjek Tudod, mit? Az előtörténetedre inkább nem is mondok semmit Utállak! Nem fair, hogy ennyire szépen írsz! Be kéne tiltatni téged, de tényleg. Menjél el és írjál regényeket, meg novellákat!! Na jó, na jó, még ha a legjobbat is szeretném neked, valójában borzasztóan örülök, hogy itt vagy és csatlakoztál hozzánk, és most már a világ semmi pénzéért nem engednélek el innét! Nagy megtiszteltetés egy ennyire tehetséges játékost a köreinkben tudni, úgyhogy remélem, a jövőben majd megtisztelsz egy játékkal! Szívesen megismernélek közelebbről is, habár a felnőtté válásban, a nővé válásban, mint olyan, nem tudok segíteni - de általában van némi sör a kabinomban, szóval... No, de nem is tartalak fel tovább. Azt hiszem, képtelen vagyok pontosabb és szebb szavakba önteni, mennyire csodálatos vagy, milyen gyönyörűen írsz és mennyire imádom az összes általad megformált karaktert. Úgyhogy inkább tovább engedlek játszani, hadd dicsérjenek körbe a többiek is! Foglald le ezt a szépséges pofit, aztán menj és kápráztasd el a világot! Csodaszép játékokat kívánok - legalább olyan szépeket, mint te vagy!