Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Today at 12:40 pm
Oscar Pavell lakosztálya

Today at 7:37 am
Út a hegy belsejébe

Today at 7:26 am
Simon lakrésze

Yesterday at 9:44 pm
Parancsnoki híd

Yesterday at 9:36 pm
Jack Silver

Yesterday at 1:12 pm
Töltőállomás

Vas. Jún. 17, 2018 10:52 pm
Silhouette FRPG
Vendég

Vas. Jún. 17, 2018 7:37 pm
Freya Peterson Parancsnok

Vas. Jún. 17, 2018 11:12 am
Elkészültem!

Vas. Jún. 17, 2018 11:09 am
Dr. Michail Debrekov

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 1 2
Víz eleműek - -
Tűz eleműek 1 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 1 1
Telepesek - -
Katonaság - 1
Flotta 6 4
Consilium - 3
Lázadók 3 -
Összesen 15 13

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Freya Peterson, Niara, Oscar Pavell


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Aranyszín erdő - A nap és Hold útja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Szomb. Jan. 20, 2018 9:15 am

Sűrű fákkal benőtt terület, ahol minden fának aranyszínű levele van. Egyedül a tél közeledtével változik a színük, akkor kék színben pompázik minden. Az ocantisok csak a Nap útjának vagy épp a Hold útjának nevezik, attól függően milyen színben játszik épp.

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
333
Képességpontok :
286

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #2•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 3:29 pm

Robert Miller


Aznap kicsit tovább merészkedett. Általában az erdő szélénél megállt, és nem ment tovább, de ezen a napon a gondolatai messzire vitték, és észre sem vette, hogy már bőven a fák között sétál. Az aranyszín levelek csillogása kicsit megnyugtatták a gondolatai háborgó tengerét, de nem segítettek az emlékek eltörlésében. Ezzekkel ébredt.
Álmaiban újra átélte a súlyosabb napokat, amikor az anyja annyira szenvedett a láztól, hogy mindenféle képzelete támadt, s a rémképek borzasztó sikolyokra késztették az asszonyt. Az egyik legfájdalmasabb emlékei voltak ezek, és mindig vissza-vissza tértek.
Már hajnalban útnak indult, hogy a természetben megnyugvást leljen, s a napkeltét a mező szélén nézte végig. Aztán csak egyre beljebb ment, míg... valami hang megcsapta a fülét. Megtorpant, és meggörnyedve haladt tovább. Próbált minél csöndesebben lépkedni arrafelé, ahonnan a hangokat hallotta. Olyan volt, mintha éppen vadászna, pedig csak félt. Ezek nem állat hangjai voltak, és az erdőben soha nem tudhatta mi vár rá.
Egyre közelebb ért, míg meg nem pillantotta az őszbe fordult üstököt. Ruhája furcsa volt, mint a telepeseknek, csak annál sokkal koszosabb. A fűbe lapult a lány, s a természet sustorgása eltompította szapora légzését. Kezéről az ostora, melyet még az egyensúly szertartásán készített, lassan lekúszott és támadásra készen hullott a lány teste mellé. Az ember, akit figyelt pont olyan volt. Olyan, mint akik miatt az anyja meghalt, és bár még eggyel sem találkozott szemtől szembe, mégis tudta.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
17
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #3•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 5:50 pm

D W A I I A

A kés éles hangja és a hús cuppogása élesen hasított bele a már jól megszokott csendbe. A nyúlszerű állat még tegnap akadt bele a csapdájába, de csak ma járt arra, hogy megszabadítsa onnan, és elkészítse a vacsorájának. Egész nagy darab volt azokhoz képest, amiket eddig megszokott.
A bőr könnyen vált el a hústól a kés éle mentén. Fent a hajón sosem ette igazi húst, neki pedig sokat kellett kísérleteznie, hogy rájöjjön, hogyan kell megfelelően elkészíteni. Katherine-nek ezzel nem lett volna gondja. Emlékezett rá, milyen jókat főzött még otthon. A Földön.
Apró nesz ütötte meg a fülét, de nem nézett az irányába. Ez nem állattól jött, azt már régen megszokta. Ember vagy ocantis lehetett. Valószínűbb, hogy az utóbbi.
Letette a kést, miután felszelte az edénybe a húst, majd megfordult, hogy a tűzrakóhely felé induljon, ahol már melegedett a hajóról hozott étel.
Egy fél pillantás volt, a szeme sarkából. Csak a körvonalát látta. Fiatalnak és karcsúnak tűnt. Valószínűleg egy lány lehetett.
Elkezdett dudorászni, ahogyan a sercegő húst kavargatta, majd az erdőben gyűjtött bogyókat két tálba osztotta. Az egyiket magához vette, a másikat a szemben lévő tuskóra.
- Ha meguntad a bokorban gubbasztást, egyél egy kis gyümölcsöt, a vendégem vagy - bökött fejével az étel felé. Nem volt biztos benne, hogy az idegen értette, amit mondott. Az is lehet, hogy támadásnak veszi. Ez esetben ott lapult a kés a keze ügyében.

avatar


Törvényen kívüli

Karakterlap :
Titulus :
dezertőr
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
22
Képességpontok :
18

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #4•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 6:16 pm

Robert Miller


Lapult, szinte egybe olvadt az anyatermészettel. Nézte a férfit, hogy mit csinál, és közben a környezetet is. Balra, jobbra, hátra. Mindenfelé nézett, de úgy tűnt az öreg egyedül van. Furcsálta is a helyzetet, hiszen vagy száz évesnek nézett ki a férfi. Ilyen korban pedig már nem nagyon szabad hagyni, hogy egyedül maradjanak az idősek. Legalábbis az ő népe ezt vallotta. Senki nem érdemli meg, hogy egyedül legyen, amikor meghal, még akkor sem, ha ezekről az emberekről van szó.
Összeszűkült szemmel figyelte, ahogy az idős két tálba teszi az ételt. Először azt hitte, hogy talán az egyikbe valami mást tett, talán kiválogatott valamit az ételből. De amikor odatette a másik törzsre tudta, hogy ez valami más. Mintha meg próbálna vele még valamit elkapni.
A hangos beszédre csak még inkább a fűbe lapult. Ez volt az alap reflex, ami bele épült. De aztán rájött. Lebukott, a férfi nem egy másik vadat akar elkapni, hanem őt. Feleslegessé vált a bújkálás, a lány inkább felállt. A férfi fegyvertelen volt, ráadásul egyedül. Viszont Dwaiianak az ostor mellett ott volt a természet is.
Közelebb lépkedett, de nem az ételért ment. Olyan régóta várt már arra a pillanatra, hogy végre megbosszulhassa az anyját. Most mégis, egy idős emberrel szemben nem tartotta tisztességesnek. Így inkább csak a fejéhez vágta, hogy most meg kéne őt ölnie. Nem mondott többet, csak ennyit. Nem tudhatta, hogy a férfi sem tud az ő nyelvén. Csak annyit tudott, hogy nem érti, amit az ember mond.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
17
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #5•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 6:36 pm

D W A I I A

Igaza volt. A lány nem ember, hanem a bolygó szülötte volt. Akinek ugyanannyi joga lett volna megölni őt, mint a saját fajtájának.
- Jól van, ha nem szereted, megvárhatod a sült húst is - vont vállat, miközben ő továbbra is nyugodtan ücsörgött a saját törzsén és egyik bogyót a másik után fogyasztotta el. Most egészen jó döntésnek bizonyult, hogy nem vett magához fordító chipet, mikor lejött a bolygóra. Minek, ha az ideje többségét egyedül töltötte.
Felnézett az ocantisra, és végigmérte. Vékony testalkatú, fiatal lány volt, dühös és keserű tekintettel. Daccal a szemében. Jól ismerte ezt a tekintetet. Nem egy katonánál látta már kint, a jeges űrben. Talán mégsem annyira más a két faj, mint amennyire oly' előszeretettel hangoztatták.
- Nemsokára megsül, úgyhogy az ácsorgás helyett akár le is ülhetnél. Persze ha gondolod, túleshetünk a nehezén mindjárt az elején. - Tekintete az arcáról a karján tekeredő, ostorszerű indákra kúszott. Ezen a bolygón a természet ugyanolyan fegyver volt ennek a népnek, mint nekik a pisztolyaik. Ez a lány pedig nyilvánvalóan fenyegetést látott benne.

avatar


Törvényen kívüli

Karakterlap :
Titulus :
dezertőr
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
22
Képességpontok :
18

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #6•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 6:56 pm

Robert Miller

Tudta, hogy ott és azonnal cselekednie kellene, gyorsan véget vetnie a férfi életének. De nem lehetett. És nem csak azért, mert öreg volt, bár ez is közre játszott a dologban. Azért, mert sorban tűntek el a gyerekek a házakból, és még csak nyomot sem találtak utánuk. Tehát feltette az igen egyszerű kérdését: Hol vannak az elrabolt fiatalok? Közben közelebb jött, lassú, megfontolt léptekkel. Az ostor végét idegesen fogta, de az inda élettelenül lógott le mellette. Érezte viszont, hogy a férfinek elég egy óvatlan mozdulat, és ő használni fogja.
A másik fatörzs mellett megállt. Az étel érdekelte a legkevésbé. Viszont közelebb sem akart menni. Két okból. Az egyik, hogy nem tudta, hogy mit tegyen, ha már szemtől szemben áll az öreggel. A másik, hogy félt a vírusoktól, amelyeket terjesztenek. Bár ha jobban megvallotta, nem is őt magát féltette, hanem az unokahúgát. Ha a közelébe ment volna, ő is ugyanúgy elkapja. Sose bocsátotta volna meg magának.
Szemét a férfire függesztette, szeméből áradt az utálat. Viszont nem hagyta, hogy a kétségbeesés is kiütközzön rajta. Valamit cselekednie kellett, mert ugyan az öreg az erdőben tartózkodott, azért az mégsem volt olyan messze a népétől. És az ő feladata az volt, hogy megvédje őket. Egy lehetősé maradt csak. Elküldeni az öreget, mikor már biztossá vált, hogy minden információt kihúzott belőle a gyerekeket illetően.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
17
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #7•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 7:59 pm

D W A I I A

Nem nyúlt az ételhez a másik. Érthető volt. Fordított helyzetben ő sem fogadta volna el.
Felállt. Lassan, öregesen és a sülő húshoz ment. Kissé megkavarta, ízlelgette, hümmögött néhányat. Katherine jobban csinálta volna. Ötven éve nem érezte azokat az ízeket.
A lány feltett neki egy kérdést, de nem értette. Ő sem értette volna a válaszát. Úgyhogy csak felé nyújtotta a kanalat. Amíg az az inda nem mozdult, nincs mitől tartania.
- Gyere, kóstold meg. Biztosan jobb a ti főztötök. Nálunk ez a nők feladata, tudod - magyarázta, miközben másik kezével újra megkavarta.
A kés ott feküdt az egyik kövön, nem messze tőle, épp egy karnyújtásnyira. Idős volt már, lelassultak az érzékei. Remélte, nem kell használnia. Nagy valószínűséggel másik gyorsabb lett volna.
- Azt hiszem, lassan kész. - A kissé messzebb kikészített tányérért indult. Fémből volt, mint ahogyan a hajón minden. Idegen, hideg. - Majd én eszek a nagy tálból - kezdett el szedni, majd át is nyújtotta lánynak szánt adagot. A levegőben tartotta, hosszan. Ez volt a béke jele. A jószándéké. Ha elfogadja, nincs mitől tartania. Ha elutasítja, más hely után kellett néznie. Eleget harcolt már életében. Vele nem akart, ha nem volt muszáj.

avatar


Törvényen kívüli

Karakterlap :
Titulus :
dezertőr
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
22
Képességpontok :
18

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #8•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 8:20 pm

Robert Miller

A férfi mozdulatára rögtön harci állásba ugrott, de nem mozdult. Várt. A férfi elkezdett valamit mondani, mire rájött a lány, hogy ez így nem lesz jó. Kezdett kétségbeesni, hogy a férfi talán pont most mondja el neki a gyerekek tartózkodási helyét, de ő nem érte. A kezével elkezdett hadoválni, fejével nemet intett, hátha megérti a férfi, hogy nem érti mit mond. Bármilyen fontos információval próbált is szolgálni, az ő agya képtelen felfogni. Azon gondolkodott, hogy a kanállal vajon csak mutogat a levegőben, vagy éppen azt mutatja, hogy merre menjen.
Fürkészően nézte az öreg vonásait és cselekvését, de úgy tűnt, hogy ő csak az étellel foglalkozik. Nem akart kérni az ételből. Pláne akkor nem, amikor meglátta, hogy az egy megfőzött élőlény volt. Újabb nemet intett a fejével. Voltak a népéből is olyanok, akik húst ettek, de ő képtelen lett volna rá. Tudta, hogy ez a természet körforgása, de akkor sem. Tulságosan nagy becsben tartott minden életet.
Beleszagolt a levegőbe, a fák susogtak, és egy fűszál épp a cipőjéhez hajlott. Lehajolt, és leszedte a termését. Összemorzsolta a kezével, majd a fémedénybe tette. Ezután a tányér másik oldalát érintve csak, visszatolta a férfinek. A kezéhez nem mert még hozzáérni, hiszen továbbra is ember volt. Viszont az ostora visszatekeredett a kezére. Ő maga nem akarta megölni a férfit, képtelen lett volna, és nem is tűnt úgy, hogy az ember ártani akarna neki. Inkább felvette a gyümölccsel töltött fémet, és leült a fűbe.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
17
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #9•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 9:54 pm

D W A I I A

Nem foglalkozott azzal, hogy reflexszerűen kapott a fegyveréhez. Ez a katonák természete, ha valaki olyannal találkoznak, akiben nem bíznak. Ő csak nyugodtan, békében akart élni. És furcsa mód, jobban bízott egy ocantisban, mint a saját fajában, az emberekben.
- Persze, tudom, én sem értem egy szavad se - mosolygott rá, szélesen. Hisz a mosoly univerzális jel, nem? Mint a fejrázás, ezek szerint.
Csendesen figyelte, ahogyan a lány leguggolt a fűbe. Fogalma sem volt, hogy mit tesz, de az indák veszélytelenül húzódtak vissza. Talán megbízott benne. Talán csak tesztelte. Mindenesetre tudta, hogy a bizalomnak két oldalúnak kell lennie. A Consilium is itt hibázott.
- Köszönöm - bólintott a lány felé, és a tállal és fűszerével a kezében visszaült a fatörzsre. Megvárta, míg a lány elvette a gyümölcstálat és leült a fűbe. - Jó étvágyat! - emelte fel megrakott kanalát, majd kóstolt bele az ételbe.
A fűszer nem volt olyan intenzív, mint várta. Inkább minden más összetevőnek változtatta meg az aromáját. A hús teltebb lett a hajóról hozott köret viszont olyan volt, akár a fűrészpor. A Volentis gyermekei azt sem tudták, mi az a fűrészpor. Nekik biztosan megfelelt.
- Nagyon régen nem ettem ilyen jót! - mosolygott, majd kapott be egy újabb kanállal.

avatar


Törvényen kívüli

Karakterlap :
Titulus :
dezertőr
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
22
Képességpontok :
18

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #10•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   Vas. Jan. 21, 2018 10:13 pm

Robert Miller

Leült, nem sokkal távolabb a férfitől, de pont szembe, hogy figyelemmel tudja kísérni. Nem értette, hogy mit mondott, de a gesztusaiból arra következtetett, hogy megköszönte az ételt. Ő maga is a magasba emelte a tányért, és köszönetet rebegett az anyatermészetnek. Aztán megvárta, míg először a férfi eszik az ételből, majd ő maga is így tett. Ha az öreg megbízott benne, akkor neki is így kell tennie. Ezt kell tennie, ha ki akarja belőle húzni, hogy hol vannak a gyerekek.
Pár falat után viszont rá akart térni a lényegre. Arra már rájött, hogy beszéddel nem sokra megy. Legalábbis amíg el nem magyarázza. Egy gondolat kezdett kikristályosodni előtte. Lerakta a tálat maga mellé, aztán a mellkasára mutatott.
- Ocan - Nem tudta, hogy a férfi mennyire ismeri őket, tud-e bármit is róluk, inkább abból indult ki, hogy nem tud semmit. Aztán felállt, és kezével a dereka körülre tette a kezét, párhuzamosan kinyújtva az ujjait. Ezzel üzenni próbálta, hogy gyerekek. Ocan gyerekek. Az a második lépés volt, hogy elmutogassa, hogy keresi őket. Már akkor, ha ezt megértette a férfi. Bár nem tűnt nagyon butának, ezt a lány magában elismerte.
Ujjával kimutatott előre, majd elkezdett forogni, mint egy iránytű, és közben a horizontot nézte. Majd kérdőn a férfire nézett. Tudni akarta hol vannak. Tudnia kellett, sőt meg kellett őket mentenie.

avatar


Ocantis harcos

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
Ocan bolygó
Mentális erõ :
17
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #11•• TémanyitásTárgy: Re: Aranyszín erdő - A nap és Hold útja   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Aranyszín erdő - A nap és Hold útja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Erdőségek
» Erdőségek
» Fenyőerdők
» Fumiyuubo erdőség
» Erdőségek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: Ocan bolygó-
^
ˇ