Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Pént. Május 25, 2018 10:53 am
Kilátóterasz

Pént. Május 25, 2018 7:16 am
Út a hegy belsejébe

Pént. Május 11, 2018 2:01 pm
A tábor bejárata

Csüt. Május 10, 2018 12:59 pm
Avatarfoglaló

Csüt. Május 10, 2018 12:42 pm
Kérdezz-felelek

Csüt. Május 10, 2018 11:51 am
Elijah C. Dawson

Csüt. Május 10, 2018 11:41 am
Hírek, bejelentések

Kedd Május 08, 2018 2:11 pm
Elkészültem!

Szer. Ápr. 25, 2018 3:53 pm
Sportpálya

Hétf. Ápr. 02, 2018 12:44 am
Arhkax kunyhója

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek 4 1
Tűz eleműek 2 2
Levegő eleműek 4 1
Emberek 1 2
Telepesek 4 1
Katonaság 1 3
Flotta 10 8
Consilium - 3
Lázadók 5 7
Összesen 33 29

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Orvosi vizsgáló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Orvosi vizsgáló   Vas. Jan. 28, 2018 1:15 pm

☆ A gyengélkedővel ellentétben a vizsgáló egy kisebb kabin, Cameron személyes tere - nevezhetjük irodának is, de annál sokkal sterilebb és felszereltebb. A vizsgálatok nagy része itt zajlik, illetve itt lehet elérni legtöbbször a hajóorvost is.

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
262
Képességpontok :
218

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Vas. Jan. 28, 2018 1:19 pm

Katrina & Doki
Egyenes háttal ülök az asztalom mögött, mintha Katrina bármelyik momentumban megérkezhetne. Pedig tudom, hogy nem fog, huszonöt perce várok. A „hangosbemondón” hívattam, hivatalosan felszólítva. Ahogy előtte mindenkit. Érdekes, ők meg tudtak érkezni időben. Csak épp az a nő nem tud, akihez más esetben atomórát lehetne igazítani. Vajon nyíltan ennyire magasról tesz a hajóorvos feladatára, vagy szimplán azt hiszi, hogy így átsiklok majd a vizsgálat felett? Vagy épp ő is lement F8T szintjére, és úgy gondolja, ha nem rám néz, miközben hozzá beszélek, akkor elhiszem majd, hogy nem is hallott meg. Nos, akkor lássuk, ezt meghallja-e. Az érintő képernyős asztalom széléhez nyúlok és újra kihangosítóra teszem magam.
- Gardel hadnagy. - Szólítom meg. Bárhol is lapít a hajón, ezt mindenki hallja. Ahogy azt is mindenki hallja, hogy a tökéletes katona nem jelenik meg egy kötelező orvosi vizsgálaton. Remélem érzi a súlyát, miss. - Úgy látom, ma játékos kedvedben vagy. - Az első felhívással ellentétben, most letegezem, csak félhivatalosra véve a tónust. - De bújócska helyett játszunk mást. - A játék szót használom, és bár a hangomba epés élvezet vegyül, nagyon is érződik, hogy a legkevésbé sem viccnek szánom, ami most következik. A kötelező vizsgálat az kötelező vizsgálat. - Itt van előttem az aktád. Mostantól minden elmulasztott percben belevések egy fekete pontot. Ami azt jelenti, hogy hadnagyként pontosan hat perced van ideérni. Doki, vége. - Zárom le, az utolsó két szóval jelezve, hogy kiléptem a kommunikációs rendszerből. A pontozás a legénység egészségügyi helyzetére vonatkozik, ezt mindenki tudja. Hét pont és az illető felfüggesztést kap a feladat köre alól, a következő dokkolásnál pedig a Consilium előtt kell megjelennie, hogy újratárgyalják a pozícióját. Tehát késlekedhet, csak akkor már nem lesz hadnagyi rangja. A Huntington miatt Katrinanak már van egy pontja. Ami azt illeti, egyből hármat is kaphatott volna érte, de nem gondolom, hogy ennek így kell működnie. Amíg tökéletesen ellátja a feladatát, addig tökéletesen egészséges. Kisebb túlzással. De mivel a hajóra kerülésemkor tényleg csak egy pontot kapott, ő is tudhatja, hogy milyen könnyedén kezelem ezt a pontozósdit. Szóval remélem, kapkodja a lábait és nem várat tovább. Én meg a maradék időben azt hiszem elkezdhetnék páncélzatot építeni. Amennyire őt ismerem, perceken belül tűzokádás várható az ajtóm felől.

avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Doc
Tartózkodási hely :
URS Arkan 2600
Mentális erõ :
15
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Hétf. Jan. 29, 2018 8:46 am

Doki & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict

Teljes békességemben ülök a hajó egyik elbújt szegletében. Egyik lábamat felhúzva, pihentetem rajta az átlátszó képernyőjű táblagépet. A másik kinyújtva hever, a folyosó felé. Nem aggódok azon, hogy bárki is átesne rajta, ezen a környéken ritkán járnak. A légzsilipekhez vezet ez az út, s mégis jó indok nélkül ki jönne ide?
Ezért szeretem ezt a helyet. Csendes, nyugodt. Itt nem zavarnak, csak oly ritkán. A hangosbemondó első felszólítása órákkal ezelőtt lehetett már. Hallottam a nevem, de mint oly sokszor, most sem veszek róla tudomást. Ne értsetek félre, nincs bajom a Dokival. Csak a felesleges vizsgálatokkal, s ezt annak tartom.
Aggódnak értem. Mondta Samantha. De ezt már túlzásnak érzem. Szemeim sorról, sorra követik Sigeszuke tanításait, mikor újra meghallom a nevemet.
Ezúttal sem veszek róla tudomást, hisz miért tenném? Csak akkor teszem, amikor a Doki hangja újra áttöri a csendet. Ekkor pillantok fel a hangszóróra, mintha ezáltal ő láthatna engem. Nonszensz, mégis azt az apró kis eszközt szuggerálom. Arcomon hirtelen feszül meg a bőr, ajkaim vékony csíkot húznak. Rosszat sejtve hallgatom tovább a játék feltételeit.
S komorságom csak tovább mélyül.
Mint említettem nincs vele bajom. Talán most először. Hat perc. Fejemben átfuttatom, hogy merre is vagyok most pontosan és hova kellene eljutnom. Meglehet, hogy nem gondolja komolyan, de annak kell vennem.
Aljas trükk. De beválik, lássuk be. Felállva süllyesztem farzsebembe az apró készüléket és indulok útnak. Lépteim nem sietősek bár a szűk időhiány megkövetelné.
Egy keresztfolyosóra kiérve tekintek le az alattam elterülő merőlegesen futó folyosóra. Megtámaszkodom a korláton, majd lendületet véve ugrok le.
Nem vagyok már messze. Doki is hallhatja a hangos csattanásból, mikor a fémes függő folyosó és bakancsom talpa, súlyommal találkozik egymással.
Nem kívánkoztam menni, mert sejtem mi lesz a kontroll vége. Habár meghagyta, hogy pihenjek dokkolásunk alatt számos ízben felszakadt a sebem. Vagyis a varratok csak egyszer, de minden apró gyógyulás után felszakadt. Ha tudná, hogy még a mocsárba is meghempergettem magamat.
A tolóajtó halk surranással nyílik ki.
- Itt vagyok - felelek belépve az orvosi vizsgálóba. Tekintetemmel a férfit figyelem, kit mindenki olyannyira szeret. Arcom most is olvashatatlan, karomon ott fehérlik a kötés: láthatja, minden nap átkötöm. Ahogy azt is, hogy rózsaszín rózsafoltokban terjedt el egy-egy csepp vérem. Nem gyógyul, nincs mi összetartsa a bőrt. - Jól vagyok, Doki - felelem, megelőzvén szavait. - Nem kell hetente nézegetnie - tudja jól, hogy frusztrálnak az orvosok. Szentül hiszem, hogy azért vannak, hogy eltiltsanak bármilyen munkától. - Felesleges ennyi kontroll - noha ez az első. - Aljas húzás volt az aktámat hangosan elővenni - tudatom még vele. S mint aki jól végezte dolgát, fordulnék is ki az ajtón..

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
224
Képességpontok :
210

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Hétf. Jan. 29, 2018 3:56 pm


Katrina & Doki
Igazán nehezemre esik megtartani a hivatalomnál fogva elvárt semmilyen arckifejezést, amikor a legénység legfafejűbb tagja beviharzik ide. A hadnagy remek katona, ezt aláírom. Nem számít, hogy mi van a lába között, vagy mi nincs. De az is tény, hogy nem könnyű vele. Itt van, remek, de nem szólok. Ami azt illeti, fel sem nézek, amíg a mondandója végére nem ér.
- A szádat jártatni is felesleges, mégis megteszed. - Jön szimpla kijelentésként a tűz ellen tűzzel típusú válaszom Katrina szavaira, miközben kiemelem a tekintetem az aktája mögül. Igen, vannak felesleges vizsgálatok, de ez a protokoll. Én sem hátráltatom a legénység munkáját és nehezen  viselem, ha ők megpróbálják hátráltatni az enyémet. Nem mellesleg lőtt sérülése van, amit menetrendszerűen ellenőriznem kell, pont. A legkevésbé sem felesleges vizsgálatról van szó. Szerencsére mindig higgadtan kezelem a hadnagy passzív agresszív orvosellenességét. Ahogy most is. Általánosságban is jobban kezelem a legénységet, mint az előző hajóorvos. Mikor a hadnagy hirtelen hátat fordít és épp úgy távozna, ahogy érkezett, csak az asztallapban lévő érintőképernyőhöz nyúlok, mire az ajtó halk szisszenéssel záródik az orra előtt.
- Nehéz napokon vagy túl, feszült vagy, értem én. De nem előttem kell kemény tisztként viselkedned. - Állok fel a helyemről és az asztalomat megkerülve a vizsgálóágyra mutatok, hogy huppanjon fel. Kénytelen megtenni, ha minél hamarabb szabadulni akar. Én két lépés között felkapok egy steril ollót, lazán pörgetem az ujjaimon, mint egy pillangókést a néhány másodperc alatt, amíg odaérek hozzá. Finoman kezdem lefejteni a vékony, de edzett karról a kötést, de már az előtt belekezdek a mondandómba, hogy megláthatnám a sebet. - Nagylány vagy, nem érdekel, mit csinálsz a kimenő idődben és mennyire cseszed szét a varrataidat. De elindultunk. - Konok, de talán - talán! - van annyi sütnivalója, hogy magától is rájöjjön a szándékosan ki nem mondott befejezésre. Elindultunk, tehát én vagyok a főnök, ami az ilyen eseteket érinti. Nem vagyok katona, de az egészségükért én felelek.
- Anyám borogass, Katrina! - Kezdem forgatni a szemeimet, mihelyt meglátom a karját. Már ott sem vagyok. Bosszankodó sóhajok közepette kezdek egy szekrénnyel arrébb injekciót, kötszert, és egyéb szúrós-vágós-varrós eszközöket pakolászni egy tálcára.

avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Doc
Tartózkodási hely :
URS Arkan 2600
Mentális erõ :
15
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Kedd Jan. 30, 2018 9:02 am

Doki & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Fogaimat szorítva, zord tekintettel szemlélem a férfit, ki nyugodtan ül asztala mögött. Szemöldökeim enyhe ráncolását vélheti felfedezni ábrázatomon, mikor kiejti szavait. Nem szólok semmit sem ehhez, mégis mit tennék. Nem akarja, hogy beszéljek, rendben? Oh, hoppá, nem felettesem. Nem arról van szó, hogy tiszteletlen vagyok, egyszerűen csak nem kedvelem, ha olyan utasít valamire, ráadásul olyanra, melyre nem fűlik fogam. Ha nem említette volna meg az aktám…
Ennyivel le is zárnám találkozónkat és menni is ki, amikor az ajtó zárjának halk súrlódása csapja meg a fülemet. Pilláim első ízben remegnek meg, ha szembe lennék vele, láthatná, hogy forog a szemem a dühtől. Nagy levegőt véve fordulok vissza könnyedén. Felveszem legbájosabb mosolyomat, melyből láthatja, hogy egy pillanatig sem őszinte.
- Jól mondja, túl vagyok rajta - forgatom ki szavait. Nem sokszor vagyok engedetlen, sőt, szinte sohasem. Két eset van, melyet kerülök, mint a forró vasat. Az egyik a Doki vizsgálatai, a másik pedig a fejdoktor vizsgálatai. Egyikre sincs szükségem. Vagyis az előbbire néha van. Láthatta, hogy önként jöttem be hozzá néhány hete vérző karral. Nyugodtan viseltem, ahogy kivette a csontba ágyazódott lövedéket és szavam sem volt. Tudok együttműködő lenni.
Végül megadó sóhaj kíséretében indulok meg az vizsgálóágyhoz sétálok. Nem fogok sértődött vadként viselkedni előtte sem. Kényelmesen ülök fel, tekintetem pedig karomra réved. Kelletlenül húzom el számat.
- Zavarnak a mozgásba - felelem a varratokra célozva. Hiszen tényleg zavartak, ebben nincs semmi meglepő. De ha levágja, mely hamar meg is történik, láthatja, hogy…
Kijelentésére halovány, elégedett mosoly kúszik ajkamra, addig, amíg nem látja. Enyhén vérző karomat szemlélem. Valahol levegőt kaphat, hisz vérbuborék képződik a sebnél. Kissé ráfújva pukkasztom ki.
- Nem értem mi baja, nincs ennek semmi baja - hisz ha tudná, hogy mily körülmények között tartottam tisztán, beláthatná ő is. Még sincs az az ég, hogy elmondjam neki. Első varrataimnak épp egy telepes vezetőnek hála vesztettem el. Ritkán hagy el türelmem és nyugalmam, de akkor és ott megtörtént. Aztán még aznap megmártóztam a mocsárba. A Consilium lássa lelkemet, én kitisztítottam. Azóta is tisztán tartom, de aztán jött egy könnyed testmozgás egy másik hadnaggyal. - Csak kötözzön be - felelem neki látva, hogy mire is készül - már mindjárt begyógyul, nincs erre tényleg semmi szükség - felelem makacsul. Nem a fájdalomtól félek. Csak tudom, hogy a varrat megint gátolni fog mozgásomban. Újra fel fog szakadni. Tekintetem hol a sebemre, hol a dokira vetem. Türelme vetekedik az enyémmel.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
224
Képességpontok :
210

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Kedd Jan. 30, 2018 12:03 pm

Katrina & Doki
- Bekötöznélek Katrina, hidd el. A száddal kezdeném, ha nem lennél hadnagy. - A tisztségében felettem áll, tény. Egy közlegénybe lehet, hogy már belevágtam volna a legnagyobb tűt. De ami at illeti, hiába kaptam egy rangot mutatóba, továbbra sem tartom magam katonának. Ha tehetem, kimaradok a hierarchikus dolgokból. Orvos vagyok, nem valami bazári majom kitűzőkkel. Lassacskán egy éve, hogy hajóorvosként szolgálok, mégsem vettem magam soha túl komolyan. Legalábbis akkor nem, amikor rutinvizsgálatról van szó, vagy kötelező körökről. Így Katrinat is könnyedén tegezem, ahogy mindenki mást is. A legénység tagja vagyok, de az én pozícióm azért más jellegű. Noha a nyakamhoz nyúlok és kelletlenül megdörzsölgetem. Jól van, még a helyén van a fejem, nem pedig a túlsó sarokban gurul, mint egy labda. Nem árt biztosra menni.
Visszatérve az egyik szekrényemhez, egy fiolába összeöntök ezt azt. Nem is bajlódok a gépi keveréssel, csak két ujjam közé fogva rázogatom az üvegcsét, ismét a hadnagy felé közelítve. Csatlakoztatom az autoinjektorhoz, mely egy csípő kattanással máris a vérébe juttatja a vegyületet.
- Ez majd kipucolja. - Többek közt fájdalomcsillapító is van benne az érintett területre hatva. De nem kezdem el sorolni, hogy épp milyen koktélt ütöttem neki össze. A végén még megsérteném a nagyasszony szürreális önérzetét azzal, hogy tompítani merem a harcosok fájdalmát a karjában. Higgye el, neki állnék az ellátásának érzéstelenítő nélkül is. Meg is érdemelné, amilyen konok. De bármilyen nehezére esik is elhinni, nem az ellensége vagyok. - Tudod, sokkal hamarabb megszabadulhatnál tőlem, és lecserélhetnéd a varrataidat és csinos hegre, ha betartanád az orvosi utasításaimat. - Nem véletlenül vagyok én az orvos és nem ő. Azt nem kezdem el részletezni, hogy ezzel a viselkedéssel csak tolja és tolja a gyógyulás idejét. Jó indulattal felteszem, hogy van ennyi sütnivalója, hogy magától is rájöjjön. Nem kezdek fenyegetőzni, alkudozni meg még úgysem, de ha nem javul a helyzete a következő tizennégy nap során, azt jelentenem kell a kapitánynak. Ez a protokoll. Ha pedig hivatalos jelentést teszek, azzal rosszabbul jár, mintha kibírná, hogy ne erőltesse a karját.
- Örülök, hogy jól sikerült a negyvennyolcasod. - Jegyzem meg sejtelmesen, mikor már a sebével bűvészkedek. Alaposan kitisztítom. Nem sok választotta el egy csúnyább gyulladástól, szóval remélem jól érezte magát, bárhol is hempergett varratok nélkül. Ezek után felemelem a tálcáról a lézertűzőt és néhány ponton elkezdem összeolvasztani vele a bőrét. Na ezért kellett a fájdalomcsillapító. Húsig megy, de megússza varratok nélkül. Ha betartja, amit kérek.

avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Doc
Tartózkodási hely :
URS Arkan 2600
Mentális erõ :
15
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Kedd Jan. 30, 2018 12:28 pm

Doki & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
- Szerencsétlenségére azonban az vagyok - tudok én is a másikra pirítani ha arról van szó. Humorérzékem habár bevallottan nincsen, néha, ha úgy hozza a sors, felveszem az elém dobott kesztyűt. Kiképzés alatt sose tenném, ott keményen megbüntetném a Dokihoz hasonlatos tanoncokat. Oh, de jön még ő az én utcámba. Még ha azt is hiszik, hogy nem katonák, edzésre szükségük van nekik is. Nem tudhatjuk, hogy mely bolygón mik várnak minket, testünk karbantartása pedig fontos.
Sejtelmes, szinte már bosszúálló mosoly kerekedik ajakamra. Olvasásom és pihenésem közbe zavart meg.
Figyelem, hogy milyen üvegcséket méricskél, nem mintha ismerném őket. Az orvosi terep is teljesen ismeretlen számomra. Annyi ismeretem van csak, amely által nem halok meg. Jobb esetben. De nézzétek, a karom még ép és nem rohadt le.
S mily együttműködő vagyok! Figyeljétek! Amikor közelít felém még karomat is fellendítem, hogy könnyedén adhassa be a fájdalomcsillapítót. A közhiedelemmel ellentétben nem vagyok robot. Nekem is vannak fájdalmaim, legfeljebb a fájdalomküszöböm nagyobb.
- Ettől mindig olyan érzésem támad, mintha nem lenne karom - jegyzem meg, nem kedvesen, de azért előzékenyen. Oldjuk a feszültséget, nincs szükségem arra, hogy több napra eltiltson a munkától. Mondván, hogy „ne erőltessem meg magam”. Félő, ha a jelenlegi állapotomba teszi meg, asztalával együtt kenem fel a falra.
Nem, nem ártanék neki.
- Betartottam. Visszafogtam magam - feleselek vissza. Szeretjük mi a Dokit, ez mindig eszembe van. Összeszedte már a csapatot nem egyszer. Feladatokkal is bőven ellátjuk olykor. Nem hagyjuk unatkozni. - Tényleg nincs ennél gyorsabb módszer? - háborodok fel, teljes jogosságomba. A robotika már fejlett, a nanorobot technológia fejlődik. De egy egyszerű lőtt sebet nem lehet máshogy beölteni, csak hagyományos módszerekkel?
Kevés katona van, őket pedig gyorsan vissza kell küldeni terepre. Nem eshetnek ki hetekre.
Valójában… Minden egyes kiejtett szavam igaz. Visszafogtam magam. Épp a karom gátolt meg sok dologban, hogy megtegyek. Észben tartottam és csak ritkán léptem át a határt.
- Határaink feszegetése nélkül vajmi keveset fejlődnénk - ejtem meg könnyedén, amikor mellém sétál egy forrasztópisztoly szerű tárggyal a kezében. Nem vakmerő vagyok, csak egyszerűen fanatikus. Nagy különbségek vannak, ha bárkit érdekelné.
- A mim? - tekintek fel rá kérdőn megjegyzését hallva. Néha egy egy fintor kerekedik arcomra, sebtisztítása közben. Nem finomkodik, mégsem adok ki egy hangot sem. Fintoraim mértéke jelzi, hogy melyik mozdulata mily kellemetlenséggel jár. - Élvezi, mi? - kérdezem végül az olvasztót magam sem bírom. Habár hat a koktél, mit beadott halk szisszenés hagyja el ajkamat. - Előzőleg nem tudta volna ezzel kezdeni? - szisszenek még egyet, tekintetem mégsem veszem le a sebről. Kényelmesebb ha nézhetem. Kevésbé fáj. Látom, hogy mit tesznek velem és ezáltal fel tudok készülni mindenre.  

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
224
Képességpontok :
210

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Szer. Jan. 31, 2018 11:08 am

Katrina & Doki
Futólag a hadnagy arcára pillantok és nem feltétlenül tetszik a ráülő kifejezés. De a bosszúszomjas mosoly is mosoly, nem igaz? Sanda vonásokkal raktározom el a momentumot. Olyan ritkán kapni a napsugárból, amikor a szája két széle a füleihez közelít, még ha csak milliméterekkel is. Kac-kac. Persze hamar elfordulok és végzem a dolgomat, ki vagyok én hogy megzavarjam a nagyasszonyt a bosszúja szövögetésében. Különösen azzal a tekintettel, amit viselhetek.
- Ó, még megvan a karod, hadnagy. - Felelek udvariasan, mégis igencsak epésen a szavaira. A tónusomból kitűnik az él: nem magának köszönheti, hogy még meg van a karja. Nem mintha hálát várnék el, ez a dolgom. Katrin pedig erős nő. Erős ember, a nemétől függetlenül. - Ez nem így megy, Katrina. Nem forraszthatok össze egy teljesen friss sebet. - Tudom le pusztán ennyivel az elégtelenkedését. Nincs gyorsabb módszer. Illetve lehetne, ha azonnal vissza kellene lökni a csatatérre, de mivel nem vívunk konkrét háborút, fontosabbnak tartom a karja tényleges helyre tételét. Nem akar későbbi komplikációkat, vagy igen?
- Nem tudnád a határaid egy olyan területen feszegetni, amihez nekem nincs közöm? Jógázz... Vagy valami. - Szórakoztatom mindkettőnket egy kósza, mókás gondolattal a hegesztés közben. Nem mintha az eddigi tapasztalataim alapján Katrinanak lenne humorérzéke. Legfeljebb azt találná viccesnek, ha valakire rányitják a zsilipet és kiszippantja a légüres tér. A körítés, a hozzáállásom talán sokkal könnyedebb, mint az előző hajóorvosé volt. A legénységet nem katonákként, hanem emberekként kezelem. Nem magázódok és nem szalutálok minden sarkon, sőt. De ez nem azt jelenti, hogy egy hajszálnyival is kevesebb lelkiismerettel látnám el a feladatomat. A hadnagy nem kifejezetten az az ember, akivel örök barátságot kötnék, de téved, ha kétségbe vonja, hogy nekem is a minél hamarabbi felépülése a célom. Meg amúgy is, kissé nyersen kifejezve, de nyolc évig üvöltő nőkkel foglalkoztam. Azt hiszi, az ő passzív-agresszív szemmel ölése fog kibillenteni? Nem hiszem. Az erős mentális labilitásomat megtartom magamnak, amikor egyedül vagyok négy fal között.
- Nem, nem élvezem. - Forgatom tisztakék szemeimet. Hamarosan leteszem az eszközt a kis tálcára a hadnagy mellett és az asztalomhoz sétálok. Had pihenjen kicsit a bőre mielőtt bekötözöm. Azzal a kezemmel, amelyiken nincs kesztyű fogom a tabletem, a személyeset, nem azt, amelyiket munkához használom. - Képzeld csak, hadnagy. - Apró mosollyal közeledek. A mosoly nem neki szól, inkább a tableten megnyitott képnek, amit az orra alá dugok. Valószínűleg a legkevésbé sem érdekli, de most úgyis várnia kell egy kicsit a kötésre. A kislányom van a képen. Lassan két éves, tiszta anyja, de a szemei az enyémek. - Már beszél. Sokat. - Könnyedén adom elő, de keserédesnek hat. Hisz jóval többről maradtam le az első szavainál. Közben a másik kezemre is kesztyűt húzok és előkészítem a kötszereket.

avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Doc
Tartózkodási hely :
URS Arkan 2600
Mentális erõ :
15
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Szer. Jan. 31, 2018 12:53 pm

Doki & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Ha szokásom lenne a szemforgatás meglehet, hogy most tenném meg. De mivel nem az, ezért csak merev pillantással válaszolok epés szavaira. Nem mondhatnám, hogy a szavak embere vagyok. Ami azt illeti már vele is többet beszéltem, mint mással szoktam.
Azonban amíg másokkal általában jutok valamire, nála mindig zsákutcába kerülök. Epés megjegyzései miatt burkolózok újra csak a csendbe. Hagyom, hogy kezemen matasson - mégis mit tudnék tenni ellene? Nem sokat. Tudom, hogyha szájon is vágnám, akkor is felszakadna a sebem.
Jobb a békesség jelen helyzetbe. Fogamat szorítva tűröm a kontrollt. Talán ha kevesebbet is beszélek, hamarabb elszabadulok innen és visszatérhetek könyvem magányába a hajó egyik eldugott szegletébe.
Ebből is láthatná, hogy nem erőltetem meg magamat. Ha tudná. De nem tudja, én nem mondom neki és ha csak nincsenek röntgen szemei nem is láthatja, hogy miket csinálok szabadidőmbe. Habár sejtései lehetnének róla, ha szemfüles volt az elmúlt utakon.
Újra csak elhúzom a számat, hallva, hogy nem forraszthatta össze először is. De újabb szót nem fűzök hozzá. Felesleges lenne.
De a Doki csak nem bírja ki.
- Csak le kell mondania kezelésemről és soha többé nem lesz önhöz közöm - mosolygok rá negédesen. Ez az állapot mindkettőnk számára előnyös lehet. Ha komolyabb bajom lenne - mint már említettem - eljönnék befoltozásra, de utána hagyjanak békén vele. Utána a magam ura tudok lenni és pontosan tudnám, hogy mit kell tennem és hogy hol. A közhiedelemmel ellentétben nem vagyok sem felelőtlen és szuicid jellemmel sem rendelkezem. Egyszer talán megismernek. Mihez nyitnom kellene, de okkal nem teszem. Ne képzeljetek e mögé sokat: egyszerűen csak nem akarok.
Orrom lebenye mellett megjelenik pár barázda, miközben a húsom égető szaga betüremkedik szaglószervembe. Tekintetem mégsem veszem le róla, akkor sem, amikor elfordul tőlem a Doki.
Kissé ráfújva érzékelem, hogy nem érzek semmit. Remek. Még egy fél nap, amikor sután fogok a bal kezemmel viselkedni.
Lassan fordítom tekintetem a Dokira, mikor hozzám szól. Rosszat sejtve veszem el tőle a tabletet. Szemem pillája sem rebben a gyermeknyi arc láttán. Egy kislány. Vélhetőleg az övé.
Könnyedén, minden szívfájdalom nélkül teszem le magam mellé az eszközt.
- Van még valami, Doki? - kérdezem majd a karomra pillantok. De látom, hogy van. Hiszen kötözni akar. Megadóan sóhajtom el magamat. - Elég rá egy ragtapasz - viszont a kötés tényleg hátráltat. Zuhanyozz úgy, hogy egyik kezeddel mindig újra kell kötnöd a sebedet. Ugye, hogy nem olyan egyszerű. - Flastrom? - próbálkozom a képernyőn mosolygó kislányról továbbra sem veszek tudomást.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
224
Képességpontok :
210

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   Szer. Jan. 31, 2018 2:32 pm

Katrina & Doki
- Nagy szavak, hadnagy. - Mosolygom az orrom alatt. Ha ennek a -- mindkettőnk számára tortúrának -- vége is lesz, erős túlzás, hogy soha többé nem lesz egymáshoz közünk. Tekintve, hogy én vagyok a hajóorvos. Negédes mosolyára ráemelem a tekintetem, de a kikívánkozó grimaszt visszanyelem. Többé kevésbé sikerül is. Nincs már sok hátra. Hamarosan hozom a tabletem, barátian nyitok felé. Nem sok sikerrel. Valahogy mindig félre csúszik ez a dolog a hadnaggyal. Amikor azt hiszem, hogy váltható ki belőle emberi reakció, mindig tesz valamit, amivel megcáfolja. Általában könnyedén átsiklok a régen még tolerálhatatlannak vélt dolgok felett, hisz én már az anyahajón születtem. Mi már ebbe születtünk bele. De még én is rá tudok csodálkozni, hogy hogy képes valaki ezt tenni a gyerekével. Ilyennek nevelni. Hisz én is apa vagyok. A feleségemmel is mindig egyenrangúan kezeltük egymást. Kiábrándultan figyelem a tabletem útját, ahogy gyakorlatilag rá sem néz, csak maga mellé teszi. Az én arcomon azért megvillan egy momentumnyi halvány mosoly. Mavi olyan gyönyörű kislány. De máris a kötszereké a figyelmem. Egy teljesen szagtalan, átlátszó, zselés anyagot kenek a sebre, két ujjammal finoman belepaskolva a bőrbe. Csak ez után kötöm be. A rossz kislányoknak nem jár magyarázat, hogy mit miért teszek, épp mit kentem rá.
- Ha nem forgolódsz túl sokat, már éjszakára is szabadon hagyhatod. De azért pihentesd, meg lett egy kicsit bolygatva a seb. - Holnaptól pedig nincs szüksége kötésre. Feltéve ha! Vigyáz rá. Nem veszek tudomást a nő ragtapaszos megjegyzéséről. Finoman kötöm be, majd a kesztyűimet is a tálcára dobva fogom a másik oldalán pihenő tabletem és az asztalomhoz vonulok vele. - Négy nap múlva kontroll. - Hűvösen, orvosian jönnek a szavak, az időpontot pedig feljegyzem a digitális naptáramba is. - Keríts majd rá időt a nap folyamán. Nem akarjuk megnehezíteni egymás dolgát. - Ugye? Nem fenyegetés, tény, hogy mindkettőnk olyan helyzetben van, hogy alaposan megnehezíthetné a másik mindennapjait. De miért tennénk? Csak jelenlen meg, amikor a hajóorvos kéri és kész.

avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Doc
Tartózkodási hely :
URS Arkan 2600
Mentális erõ :
15
Képességpontok :
11

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Orvosi vizsgáló   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Orvosi vizsgáló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: A világûr :: Az URS Arkan fedélzetén-
^
ˇ