Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 1 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 10 13
Consilium - 2
Lázadók 3 1
Összesen 21 23

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Kanyargós ösvények

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
ÜzenetSzerző
 #21•• TémanyitásTárgy: Re: Kanyargós ösvények   Kedd Jan. 08, 2019 10:36 pm


Amanda & Edgar

Hallom, hogy hozzám szól. Szikrázó pillantásokkal rá meredek és arra a dologra amit felém nyújt. Oh. persze a kommunikátor. Szinte mér el is felejtettem, hogy bevetésnél kell ilyesmit használni. Bár nekem nincs és nem is lesz semmi olyan dolog amit megosztanék ezzel az alakkal. Oh, hogy az Isten verje meg azokat, akik mellém osztották ezt a Malinort.  
Erőteljesen a tárgy felé nyúlok, hogy elvegyem tőle. Olyan erősen kaparintom meg, hogy szinte magammal húzom a kezét is. Egy lenéző pillantást dobok feléje, majd behelyezem a fülembe az eszközt. Aztán szinte előre vágtatva indulok neki az útnak. Hallom, amint ez a bájgúnár is követ pár lépés távolságból. Ennyire fél tőlem, hogy nem mer közelebb jönni? Mondjuk a helyébe én is ezt tenném. Ennyire kell is féljen tőlem. Még a végén megfordulok és megfojtom avagy lelököm valamelyik szikláról. Na jó, azért nem vagyok ennyire kegyetlen. Bár nem lenne rossz ötlet. csak az a baj, hogy én nem vagyok gyilkos és sose voltam az. Még akkor sem tudnék bántani senkit sem, ha az kérne meg rá.
- Ha ilyen lassan haladunk holnap reggelig sem érünk a helyre - fordulok vissza és harapósan rá szolok. Ha ő nem jön gyorsabban, akkor én se tudok úgy menni, még ha elől is haladok. - Vagy netán szeretne kint aludni a szabd ég alatt? -   nézek rá kissé fel emelve a szemöldökömet. De tekintetem gúnyosan hat. Bár megnézném, hogyan vészelné át a kint alvást. szerintem sehogy. Csípőre teszem a kezemet és úgy nézek rá, ha megállt. A következő mondatomat el sem tudom mondani, mert valami neszre leszek figyelmes. Visszafordulok és elindulok abba az irányba, ahonnan hallottam. Mit sem törődve azzal, hogy Malinor követe vagy sem. Alig teszem arrébb a lábaimat, a talaj kicsúszik alólam, én meg azon kapom magam, hogy éppen készülök egy hatalmasat vágódni.        


   



avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Hadnagy, Tudományos Tiszt. orvos
Tartózkodási hely :
Jola URS
Hozzászólás száma :
34

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #22•• TémanyitásTárgy: Re: Kanyargós ösvények   Csüt. Jan. 10, 2019 6:14 pm


Dr. Vahlen & Edgar

Gondoltam, hogy nem lesz nyugis ez a pár nap, amit együtt töltünk, így felkészültem, amire tudtam. A szóbeszédek is sokban segítettek a megismerésében, bár a „Jégkirálynő” nevet csak később találtam ki rá. A hallottak alapján van is benne némi egyezés, és most se győződtem meg, hogy túloztak volna róla. Elég pattogósan és élesen válaszol vissza bármilyen kérdésem vagy mondandómra. Még ha meg sem szólalok, akkor is van pár keresetlen szava hozzám. Nem fogunk unatkozni, az már teljesen igaz. A kezemből is úgy markolja el a kommunikátort, hogy jóformán taszít is rajta. Azt persze elismeri, hogy kötelező a használata, de mindig hozzáteszi, hogy mennyire felesleges vagyok a személye mellé. Lehet, hogy ő így látja, de majd kiderül. Az epés megjegyzéseire igyekszem nem figyelni, inkább a feladatra koncentrálni.
Ahogy végre kezdünk haladni a megadott hely felé, lemaradok vagy két lépéssel mögötte, hogy ne is „zavarjam” a jelenlétemmel. Ez persze részben igaz is, de a bevetések évei alatt, nekünk ez volt a bevált módszer. Nem azért, mert nem tudtunk volna egymás mellett menni, de ha valaki járt kint már terepen és ismeretlen környezetben, akkor tudja, hogy a társsal, bármi is történhet, és akkor viszont ki tudja húzni a bajból. Ha egymás mellett mennénk, akkor az is lehetséges, hogy egyszerre „esnénk bele” valami csapdába, vagy egyéb nem várt dologba, de ha kis távolságra vagyunk, akkor figyelhetünk jobban, de ezt nem is részletezem a Miss-nek. Gondolom, ő sokkal jobban képbe van a terepmunkában, mint engem gondol.
-Ha így haladunk, akkor nemcsak éjszakázunk idekint, hanem holnap estére se érünk oda. – válaszolom teljesen közömbös hangon. Tudom, hogy ez sem fog neki tetszeni, de teszek magasról, hogy mit gondol.
- Most erre válaszolnom kellene?- nézek rá, ahogy a csípőjére rakja a kezét és gúnyosan mondja a megjegyzését a szabad ég alatti alvásról. Aztán inkább legyintek, és nem mondok semmit. Jobb, ha nem válaszolok, mert akkor fel fog robbanni a dühtől és most is éppen elég ellenszenv van benne. Viszont a fák mögül valami hang érkezik, amire őnagysága is felfigyel, majd indul is abba az irányba. De mielőtt szólhatnék is egy szót, már látom, hogy fenékre esés lesz a vége az imbolygásának, ami a csúszós talajon egyáltalán nem szokatlan. Azt már mérlegeltem, hogy ha elkapnám, akkor a hang forrásának nagyobb célpontjai lennénk, bármi is okozta, így egy lendítéssel a vállamon lévő táskát a kedves Doki hátsója alá hajítom, hogy az tompítsa az esését, és közben a fegyverem távcsövével a környezetet szemügyre vehessem. Mozgást láttam a szemem sarkából, de olyan gyorsan mozog az a valami, hogy nehezen tudom követni.
-Ha méltóztatna felállni a földről, akkor megtenné, hogy csendben marad? Úgy harsog, hogy az egész erdőt bezengi. Nyakukra hoz még a végén valami bennszülött élőlényt, és akkor szedheti a lábát, azt garantálom. – nézek rá egy pillanatra, hogy sikeres volt e a gyors dobásom, és nem ült mellé. Bár, még ezt is kinézem belőle, pedig csak két lépésnyire vagyok tőle, hogy én ne tévesszek, de rá már nem vennék mérget. Egy gondolatnyi percre még az is eszembe jutott, hogy a röhögés kitörjön belőlem, de jobb, ha ezt is magamba tartom. Hihetetlen ez a nő! De akkor mi lesz vele, ha már félúton járunk, és egy egész sereg őshonossal akadunk össze? Talán lyukat beszélne a hasukba, és a szájmenésével lefárasztja a ránk támadót? Mindegyik variációra totál kíváncsi lennék. Asszem hagyom is érvényesülni a terepen, majd meglátjuk, hogy boldogul. Kis idő múlva csendben követem a zaj forrását és a hő-látó szemüvegem veszem fel. Külsőre olyan, mint egy napszemüveg, de több funkció van benne. Ami most nagyon is jól jöhet. A Doktornő felé nyújtom a kezem, hogy felsegítsem, de ha nem fogadja, nem erősködöm. Akkor ott hagyom, és elindulok a fák között, hogy kiderítsem mi volt ott. Nem szeretnék olyan meglepetést, ami a mi bőrünkre utazna. Határozottan haladok előre a fegyveremet készenlétbe tartva és a hő-térkép alapján bemérni mi lehetett. Ha nem jön utánam, azt se bánom, mert ugyebár annyira tökéletes, hogy mindenre fel van készülve a Kisasszony. Adok is lehetőséget, hogy megmutassa tudását, de azért fél szemem rajta tartom, bár a hangja alapján tuti nem tévesztem el, merre van. Most inkább jobban izgat, hogy utánajárjak mi van a közelünkben.



   



avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :

Titulus :
Hadnagy
Tartózkodási hely :
URS Jola fedélzetén
Hozzászólás száma :
88

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #23•• TémanyitásTárgy: Re: Kanyargós ösvények   Vas. Jan. 20, 2019 6:25 pm


Amanda & Edgar

Haha. Nagyon vicces. Ő a lassú nem én. Szóval ha itt kell töltenünk a holnap estét is, az akkor csakis miatta lesz és nem miattam. Vágok egy fintort feléje. Aztán meg tovább megyek nem is figyelve rá. Tudniillik jobb ha az ilyen alakokat figyelembe se veszi az ember. Már most is átkozott azt, aki emellé az idióta mellé rakott terepunkára. Bocsánat inkább őt rakták mellém. Mindegy is egy cseppet sem tetszik nekem ez az egész.
- Tudja mit jobb ha inkább befogja a száját. - szolok rá  arrogánsan. Sokkal gyorsabban végzünk ezzel az egész üggyel ha inkább meg se szólal.  
Egy pillanatra megállok és csípőre tett kézzel rá figyelek mérgesen. De ahogy látom őt ez igazán nem zavarja. Fogalmam sincs miért pazarlom az időmet egy ilyen alakra. Ha jó sejtem megtudna fojtani egy kanál vízben ahogyan én is. Abban is biztos vagyok, hogy nekem hamarabb sikerül az, mint neki. Olyan dühös vagyok, hogy érzem mindjárt szét robbanok.
Egyáltalán azt sem értem, hogy minek kell ilyen alakokat a hajóra hozni. Nem hogy terep munkára küldeni. Én inkább bezárnám valahova és ki se engedném onnan soha. Ha belegondolok sajnálom azt a lányt vagy nőt, akit hozzá kényszerítenek. Szegénynek biztosan nem lehet jó élete mellette.
Valami hang veszi el a figyelmemet az egész dologról, én meg gondolkodás nélkül elindulok az irányába. Sejtéseim szerint ez az arrogáns alak, megijedve megtorpant. Én viszont nem félek semmitől sem.
Olyan hevesen indulok el a hangforrás felé, hogy érzem, amint  a lábaim kimennek alólam. Én pedig elvesztve az egyensúlyomat éppen a földre készülök esni. Olyan gyorsan történik minden, hogy még időm sincs arra, hogy körbenézzek valami kapaszkodó után. Mire ki gondolnám ezt már Hopp! a földön vagyok. Ám érdekesség módjára valahogyan nem esek keményre, vagyis hát nem érzem a hátsóm alatt a föld és fű nedvességét.
A drágalátos Malinor megjegyzésére csak gúnyosan elhúzom a számat. - Inkább a maga csúfondáros alakja hozza ide őket. - teszek egy csípős megjegyzést feléje. Mikor a kezét nyújtja felém dacosan még a fejemet is elfordítom és segítség nélkül állok fel. Ahogy látom, eszeveszettül rohan a hangforrás irányába, meg se várva. Jól sejtettem. Talán ő is megtudna fojtani egy kanál vízben. Ahhoz viszont hamarabb kell felkelni, hogy engem eltegyen láb alól.
Amilyen gyorsan feltápászkodtam a földről pont olyan gyorsan indulok meg én is a hang irányába. Mintegy követve Malinort. Engem aztán nem fog lerázni, arról ne is álmodjon. Jobban tenné ha megvárna,ő is nagyon jól tudja, hogy kettő ember több, mint egy.       


   



avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Hadnagy, Tudományos Tiszt. orvos
Tartózkodási hely :
Jola URS
Hozzászólás száma :
34

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #24•• TémanyitásTárgy: Re: Kanyargós ösvények   Yesterday at 11:47 am


Dr. Vahlen & Edgar

A”Jégkirálynő” ismét hozza a formáját. Az iménti kedves beszólásai élét még jobban tetézi az a gúnyos és lekezelő modora. Egy köszönöm-öt se hallat, amiért az a csinos kis hátsója alá hajítottam a táskát, hogy ne a sárba huppanjon. Bár… lehet, hogy nem kellett volna ennyire figyelmesnek lennem. Azt hiszem, amikor a jó modort és a kedvességet „osztogatták” akkor többször állt sorba. Na, mindegy! Nem is vártam tőle mást.
-Egy szimpla, egyszerű „köszönöm” -öt, azért mondhatott volna!…- lépek arrébb tőle, és nem méltatom a figyelmemre tovább. A hátamon érzem a gyilkos pillantását, de rohadtul nem érdekel. Az örökös felfuvalkodott és pökhendi stílusa elég idegesítő, de azt a Csókát jobban sajnálom, aki minden nap kénytelen ezt a Perszónát elviselni. Kötélből kell lennie az idegeinek annak a Fazonnak, aki elvette feleségül. Rohadt nagy szerencséje ennek a nőnek, hogy nem hagyom itt a fenébe, aztán majd a kijelölt területen találkozunk.
- Magával ellentétben én tudok csendben maradni! De látom, hogy ez is nehézségére van, ahogy a jó modor és a lába elé figyelés!- szögeztem le egy összefoglaló két mondatban, amit gondolok, és indultam is előre, hogy megtudjam, mi az, ami zajt csap körülöttünk. Az irányzékot készenlétbe tartva haladok módszeresen előre, hogy fedezni tudjam ezt a „dzsungel Ladyt”, de ahogy hallom már csörtet is utánam. Lehet, hogy nem voltam egyértelmű, hogy azt kértem tőle, hogy maradjon csendben? Ennek a nőnek még a felfogásával is baj van, nemcsak a hallásával.
Ahogy beér a hátam mögé, érzem, hogy ismét valami „kedves” megszólítással akar közölni velem valamit. Kezd fogyatkozni a türelmem vele, bár eddig is elég önuralommal voltam irányában.
-Befogná, végre?! Nem voltam elég érthető eddig?! Ne játsszon a türelmemmel, mert rohadtul megbánja, és nem viccelek!- fordulok felé, hogy lássa, tényleg komolyan beszélek.
-Van ott valami, ami veszélyes is lehet! Ha élni akar, akkor befogja azt a csúfos száját és egy ideig csöndbe marad, míg ki nem derítjük, mi van ott! Értve?!- teszem hozzá nyomatékkal és mutatok abba az irányba, ahonnan a hang érkezik. Fogalmam sincs, mi lehet az, ami az imént gyors mozgással a nyomunkba szegődött, de a Bolygó élővilága után néztem, és van pár olyan élőlény, amivel nem szeretnék összeakadni. Nem a félelem miatt, hanem az ismeretlensége miatt. Arról nem is beszélve, hogy Ms. Jégkirálynő cuppanós falat lenne nekik, bár a nagy szája adhat némi „haladékot” neki, mielőtt felfalnák. Viszont rám van bízva, és élve fogom kivinni innen a küldetés végeztével. Ha előtte, én nem ragasztom le a száját egy ragtapasszal, hogy csöndbe maradjon végre. Legalább fél órára! Ez ekkora kérés?
- Gondolom a válltáskát a feneke alól, otthagyta a földön. Annyira lekötötte a szitkozódása…-  rázom meg a fejem, ahogy elképzelem, mennyire figyelmetlen, de jobb, ha most nem törődöm ezzel. Van éppen elég bajom vele, nem kell szaporítani.


   



avatar


Az URS Jola tisztje

Karakterlap :

Titulus :
Hadnagy
Tartózkodási hely :
URS Jola fedélzetén
Hozzászólás száma :
88

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #25•• TémanyitásTárgy: Re: Kanyargós ösvények   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Kanyargós ösvények

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: Ocan bolygó-
^
ˇ