Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Today at 12:34 pm
Csillagközi kavarodás

Today at 11:37 am
Peremvidék

Today at 3:02 am
Gyengélkedõ

Today at 2:42 am
Út a hegy belsejébe

Today at 12:20 am
Parancsnoki híd

Today at 12:05 am
Hangár

Szer. Aug. 15, 2018 5:04 pm
Örvény vízesés - Rang Oázis

Kedd Aug. 14, 2018 3:47 pm
Az óceán partjain

Kedd Aug. 14, 2018 2:32 pm
Edzõterem

Kedd Aug. 14, 2018 1:16 pm
Kilátóterasz

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 0 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 6 5
Consilium - 3
Lázadók 3 1
Összesen 16 16

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Új téma nyitása   Hozzászólás a témáhozShare | 
 

 Világleírás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: Világleírás   Szomb. Nov. 11, 2017 8:57 pm


Világleírásunk

Történelmi összefoglaló Volentis múltjáról és jelenéről.


Az emberiség történelme

Az emberiség technikai "forradalma" a 2300-as évek után kezdett igazán nagy mértékben fejlődésnek indulni. Az első kétezer évünk maga volt a kutatás, a világgal való ismerkedés, és mindig újabb és újabb dolgok felfedezése, mely egyrészről bizonyos szakmákra és területekre örökké rányomta a bélyegét, másrészről pedig mindig újabbnál újabb lehetőségekre és nézőpontokra sarkalta népünket.
Lényegében a teljes technikai reformot kényszerhelyzet szülte, hiszen bolygónk lassan kezdett kifáradni, mind energia, mind nyersanyag szempontjából, és a népesség is elég nagy számban növekedésnek indult. A természetet szép lassan visszaszorítottuk, egyre kevesebb lett a zöld terület, a városiasodás, az iparosodás pedig jelentős terjeszkedésnek indult. A vizek lassan apadni kezdtek, az esőerdők kipusztulni, és mi tehettünk arról elsősorban, hogy a szegényebb országokban, a kis falvakban mindennapossá vált az éhezés, vagy épp a járványok kitörése. Több ezer aktivista kampányolt tüntetésekkel amellett, hogy az életünk megmentéséhez a természet megóvása a kulcs, minden csepp nyersanyagot és minden energiaforrást kimerítettünk azonban 2314-re.
A föld nagy részét városok borították, búrák alatt termesztettünk növényeket és szép fokozatosan a tengereket is kiszárítottuk. A sarki jég olvadásnak indult és a hirtelen jött áradás országrészeket, földrészeket pusztított el, és ezzel teljesen átszabta a bolygónk térképét. Ez pedig új országok létrejöttét eredményezte, mint ahogy azt is, hogy immár ne országként tekintsünk az elhatárolt területekre, hanem régiókként. A politikai szemlélet teljesen megváltozott, önkényes vezetők születtek, és a behódolás mindenki számára kötelező volt, aki szerette volna a saját és családja életét biztonságban tudni. A régiók mindegyike egy-egy vezető keze alatt összpontosult, és a későbbiekben ők lettek a Consilium tagjai, akik természetesen pont annyira voltak korruptak, amennyire szükséges volt ahhoz, hogy a régió és az életük minden értelemben virágozzon.
Az első nagyobb technikai változást a napelemek hozták. Egyrészt a méretük kisebbé vált, viszont a kapacitásuk nagyobbá.  Elterjedt lett a monokristályos változat, mely jóval nagyobb kapacitással működött. A napelem lassan teljes egészében leváltotta az egyéb energiaforrásokat, és hogy a légszennyezést elkerüljük, az autók is ezzel működtek. Autópályák épültek a levegőben, a vizeket átszelve, vagy épp a földön, szinte már nem volt olyan tér, melyet ezzel az új és elterjedt energiával ne tudtunk volna a magunkénak. A balesetek száma visszaszorult, hála az önvezérelt autóknak, az élet izgalmaktól mentessé vált és nyugodttá.
A kikapcsolódást új és teljesen átalakult számítógépek szolgáltatták, akik már saját "elmével" rendelkeztek. Hatalmas kivetítőkön szórakoztatták a közönséget, virtuális világok jöttek létre, szippantották be a játékos kedvűeket, és a gépeknek köszönhetően tudtunk fejlődni mind a hadiparban, mind a tudományban. Már nem volt különbség ember és ember között, a fülek mögé belőtt chip gondoskodott arról, hogy a kommunikáció minden esetben zavartalanul működjön. A gépeknek hála több szondát is sikerül az űrbe juttatnunk, és ezeknek köszönhetjük a 2000-es évek végén felfedezett új galaxist és a hatalmas előrelépést az űrutazással kapcsolatban.
A NASA minden eshetőségre felkészülve 2347-ben kezdte el építeni a Volentist, addig viszont több kisebb hajót is megalkottak, melyeknek főbb feladata az űrben való cirkálás és felfedezés volt egy új faj, új élet, és új bolygó reményében.
Az első felderítő hajó az UNS Jola volt, mely több mint 100 évet bolyongott a csillagok között. A hajót gépi vezérléssel működtették, embereket nem küldtek a világűrbe, azonban az összes összeszedett adatot a későbbiek során egy apró chipen helyezték el, mely bármilyen számítógéppel kompatibilis volt, és amit azonnal fel lehetett tölteni a vezérlésbe. Olyan volt mint egy agy, melynek az emlékeit, tapasztalatait lehetett megszemlélni egy-egy ilyen betekintés során.
A Jola 2450-ben ért földet ismételten a bolygónkon, és ez több szempontból is fontos momentuma volt az emberiségnek: egyrészről, mert ennyire sok időt még egyetlen gépünk sem töltött a végtelen sötétségben, másrészről pedig azért is, mert érkezésekor valami olyan dolgot hozott magával, amivel még soha nem találkoztunk.
Az apró gömb az oldalához tapadt, a belseje hullámzott, mintha csak gázokkal lett volna tele. Fényes volt, kékes ragyogás derengte körbe. Fél év kutatómunka árán sikerült rájönnünk arra, hogy ez a valami talán a legnagyobb energiaforrás, melyet valaha is felhasználhatunk. Innentől kezdve csak STD névvel lett jelen a köznyelvben mely a stardust rövidítése (és mert az igen romantikus tudós csapat szerint ez az apró gömböcske magában rejti a végtelen univerzum útjának porát).

Ezt a technológiai fejlettséget tükrözi a mai űrállomás, melyet az Ocan bolygó közelében építettek ki, hogy könnyedén biztosíthassák az átjárást a bolygó és az űrállomás között. A Volentis űrállomás megtestesíti a Föld egyik legnagyobb és legnépesebb régióját. Itt őrzik az alvókat, illetve itt élnek az anyahajó lakói, itt található az iskola, a kiképzőközpont, a Consilium tanácsának székhelye. Ez a kikötője a két kisebb cirkáló hajónak is. Egy modern városként funkcionál, minden szükséges infrastruktúrával, gazdasági és kereskedelmi funkcióval, ami a túléléshez elengedhetetlen.

A Föld pusztulása

2575-ben a Corvusnak nevezett meteorraj megállíthatatlanul tartott a Föld felé. A becsapódás elkerülhetetlen volt, a mindent elpusztító kövek kiiktatására pedig nem volt lehetőség az űrben. Érkezésükre hónapokkal előtte figyelt fel a NASA és mint minden fontos emberiséget érintő kérdésről, erről is be kellett számolniuk a Consiliumnak. A vezetés pedig pont úgy döntött, ahogy várható volt. Nem szított tömeghisztériát, nem ijesztgette az embereket: egyszerűen csak a már meglévő hajók átépítését sürgette, hogy az lehetővé tegye kellő mennyiségű ember szállítását, tárolását és kimenekítését.
Természetesen nem adtak mindenkinek esélyt, és leginkább csak életképes fiatalokat, gyerekeket mentettek meg a teljes pusztulástól. A begyűjtők pedig adott lista alapján dolgoztak, elrabolva fiatalokat, tudósokat, vagy épp olyan embereket, akik egy új jövő felépítésénél fontosak lehetnek az emberiség számára. Tudás, génállomány, egészség és foglalkozás alapján szelektáltak, majd az elfogottakat lehibernálták, szám szerint 5000 embert. Emellett a közvetlenül a tűz mellett helyet foglalók, a NASA emberei és persze a katonaság egy része lettek azok a kiváltságosak - pontosan 1500 fő -, akik nem hibernált állapotban helyet kaphattak a Volentis anyahajón, magára hagyva a pusztulásra ítélt Földet, átadva szeretett bolygónkat a halál tüzes érintésének.

Napjainkban

2626-ot írunk. A Volentis anyahajó lakóinak a száma jelentősen megduzzadt. Az itt élők mindegyike csak arra vágyik, hogy végre újból otthonának hívhasson egy bolygót. Valamivel több mint 50 év vándorlás a végtelen sötétségben sokakat megtört. Mentálisan is edződni kellett a feladathoz, nem csak fizikailag. A Consilium megmaradt tagjai azok, akik a feltétlen hatalmat gyakorolják, és hála nekik újabb törvények léptek életbe, míg mások eltöröltettek. Elvették a szabad akaratot az emberektől, most már nincs olyan, hogy azt teszel az életeddel, amit csak akarsz. Az elsődleges cél az emberiség megmentése és egy új bolygó találása.
Az Ocan bolygót 2624-ben fedeztük fel. Ötven év alatt ez volt az első olyan bolygó, mely számunkra is lakhatónak bizonyult, ez pedig a Consilium számára egyet jelentett az életbenmaradással. Tizennégy hónappal ezelőtt küldhettük le az első telepeseket az Ocanra, a 142 szerencsés kiválasztottat. Közben az ocantis nép segítségével sikerült kiépítenünk egy űrbázist az anyahajó mellett, ami jóval kényelmesebb és nagyobb az eddigi lakóhelyünknél: az URS Volentis. Szeretnénk, ha ez a nemzedék, mellyel együtt élünk, pont annyira sikeres lenne minden területen, mint azok, akiket a pusztulásban hagytunk a Földön. Ezt a technológiai fejlettséget tükrözi a mai űrállomás, melyet azért is építettek ki, hogy könnyedén biztosíthassák az átjárást a bolygó és az űrállomás között. Itt őrzik az alvókat, illetve itt élnek az anyahajó lakói, itt található az iskola, a kiképzőközpont, a Consilium tanácsának székhelye. Ez a kikötője a két kisebb cirkáló hajónak is: az URS Arkan 2600 és az URS Jola 2401, amik e végtelen univerzumban kalandoznak, hátha sikerül élhetőbb és szabadabb otthont találni számunkra.. A Volentis tehát modern városként funkcionál, minden szükséges infrastruktúrával, gazdasági és kereskedelmi funkcióval, ami a túléléshez elengedhetetlen. Fedélzetén robotok látják el a kisegítő feladatokat (nem emberi külsejűek!), és az orvostudományban is sikerrel alkalmazzák őket (végtagok helyettesítése ma már megoldható különböző implantátumokkal). Így, hogy minden megoldódni látszik, a remény szikrája újra fellobbanhat szívünkben.

Persze mindez csak a felszín, a cukormázas látszat, mely alatt a valóság rothadásnak indult.

A bizonytalan holnap

A Consilium már jó ideje elégedetlen a területtel, mely az Ocan bolygón áll a rendelkezésünkre. Túl kicsinek érzik a számunkra biztosított területet, és mint minden emberiséget érintő kérdésben, most is önkényesen hozták meg a döntésüket. Bár a látszat a békéről szól, a háttérben ismeretlen feszültség lengi be a levegőt, és mindenki érzi, hogy valami készül: a közelgő háború illata. Egy háborúé, melyet olyan bolygó irányába tervezünk elindítani, melynek nem ismerjük minden adottságát. Egy háborúé, mely egyet jelent az emberiség fennmaradásával és melynek győztes kimenetelénél az új Földet tudhatnánk a magunkénak.  A Consilium úgy hiszi, az irányítás egyedül az ő kezükben van, a háttérben azonban lázadás lángja parázslik, több fronton is.
Az emberek egyre nehezebben hajtanak fejet az Consilium előtt, mivel azonban a katonaság az ő kezükben van, tehetetlenek vagyunk. Mindenki egy új rendszerért imádkozik, a consilium eltörléséért, hogy ne áldozzunk fel mindet egy olyan bolygóért, melyet lehet, hogy nem is tudunk hatalmas veszteségek nélkül elfoglalni. A félelem és a rettegés az emberek mindennapjaira is rányomja a bélyegét, hiszen a köznép saját bolygót akar, de nem minden áron, és nem önmagát feláldozva! Ha lenne lehetőség inkább tennék le sokan a voksukat az ocantis nép mellett, minthogy meghaljanak egy értelmetlen csatában. A forradalom egyre nagyobb lángokra kap, és már nem kell sokat várni a kirobbanásáig.

Az elégedetlenkedők érzésein az ocantisok is osztoznak. Betolakodtunk az életükbe, felborítjuk a mindennapjaikat és a földjükre küldött 142 telepes sem túl szívesen látott vendég. Az emberek gyarlók, önzők és képtelenek együtt élni oly módon a természettel, ahogyan azt ők teszik, ezért egyre erősebben tiltakoznak az ellen, hogy a bolygójuk átmeneti otthont adjon számunkra. Az ocantis nép is érzi a kezdődő háborút, hogy a háttérben nem csak a segítségkérés húzódik meg, hanem egy gondosan kitervelt cél, mely a bolygójuk felélése és elfoglalása. Ha pedig e két lázadó csoport összefog, talán az erejük képes lesz elsöpörni a Consiliumot, mielőtt az Ocan is a Föld sorsára jut...

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
361
Képességpontok :
300

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 

Világleírás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Világleírás
» Világleírás
» Általános világleírás
» Kirigakure Shinobi Kódex
» Elhagyatott város

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Valahol az ûrben :: Információs központ-
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
^
ˇ