Volentis 142
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


 

 :: Idegen kultúrák :: Archívum Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Bruce, játék, titkos kincs 2.0
Anonymous
Vendég
Vendég



#1Csüt. Feb. 28, 2019 10:46 am




Mr. & Mrs. Moor


*Bruce újabb tönkrement PDA akciójának másnapján, a tus alatt merengtem azon a különleges programon, amit véletlenül talált és amiről úgy hittem, hogy fantasztikus felfedezés. Tulajdonképpen az is volt, de amíg nem ismertem meg teljesen, veszélyes is, legalábbis az én kütyümre, ezért is kaptam szét azonnal amikor erre rájöttem. Viszont nagyon kellett nekem az a program, aminek a tömörített változata még most is ott volt Bruce gépén, ám ahhoz, hogy használni is tudjam, ki kellett csomagolnom az egészet. A saját gépemen azonban nem tehetem meg, mert mindent tönkrevágott volna. Mindig azt vallottam, hogy a sok semmiről való karattyolás segíti a tisztán gondolkodást, a zuhanyozás pedig ezzel egyenértékű. Amikor megvilágosodtam, kiléptem a zuhany alól, magam elé kaptam a törölközőmet,  és nekiálltam módszeresen felkelteni Bruce-t. Általában ő előbb kel, de mivel én jószerint le sem feküdtem aludni, nem tudott megelőzni, amúgy is még korán volt…vagy túl késő? *-Bruce! Kelj fel! Éééébresztőőőő hétalvó! * Csak egy pillanatra mosolyodtam el a bamba képén, és tovább ráztam, hogy teljesen magához térjen…bár katona volt, szóval hasonlóan Greymare-hoz és Malinorhoz, ő is azonnal tettre kész.* -Kell a PDA-d. Ne add le, majd szerzek neked egy másik rosszat, ahelyett kapsz újat, de ezt ne add le! Érted? *Volt egy tervem és csak azt sajnáltam, hogy korábban nem jutott eszembe és nem voltam elővigyázatos. Ezt azonban nem halogatom tovább,  és még most sincs késő. A halál programot nem tudom ugyan feltölteni a saját gépemre, de egy kísérletet megér, hogy az én dolgaimat feltöltve Bruce-ra, sikerüljön elmentenem mindent ami a kezdetek óta a segítségemre van. A halál programot meg addig nem csomagolom ki, míg nem találok más megoldást, így nem veszélyes. *


Vissza az elejére Go down
Anonymous
Vendég
Vendég



#2Csüt. Feb. 28, 2019 4:34 pm

Mrs & Mr Moor


Elég hosszú volt az este, és későig fent voltam, de aztán elnyomott az álom. Raven még bűvölt valamit a kütyüjén, de a nézésében is elfáradtam. Az persze, nem jó ötlet volt, hogy az ágyon elnyúlva bambuljak ki a fejemből, és a hasam is tele, így csak idő kérdése volt, hogy a szemem is leragadjon nem sokkal éjfél előtt. Gondolom, hogy ha befejezi, amit csinál rajta, akkor ő is lefekszik mellém, de ezt már nem vártam meg. Befordultam a fal felé, majd az igazak álmát aludtam. Legalábbis éppen azt akartam, mikor kipattant a szemem, ahogy rázni kezdett a nejem.
-Mit?- nyitottam ki a szemem, de olyan kómásnak éreztem magam, hogy alig tudtam értelmes arcot vágni. Talán hajnali három lehet, de erre nem vennék mérget.
-Jó. Ott van a polcon. - mutatom neki, majd álmos képpel nézek rá ismét.
-Ezt pont most akarod? Hány óra?- nézek körbe, de van egy olyan érzésem, hogy ő le sem feküdt aludni, hanem egész éjjel klimpírozott a billentyűzetén.
-Renden, nem adom le. – egyeztem bele, miután megbizonyosodtam, nem ég a ház és nincs veszély, így visszadőltem a párnára. – Sose jó a PDA-m, ezzel nem mondasz újat. – nevetem el magam, ahogy elképzelem a másik kütyüt, amit majd ad nekem.
- Értem, hát. – bólintottam ismét, de elég nehezen tudtam nyitva tartani a szemem. Raven mindig meg tud lepni valamivel, és ez a mostani is, kábé olyan. Pislogok párat, hogy magamhoz térjek, de elég álmos vagyok még.


Vissza az elejére Go down
Anonymous
Vendég
Vendég



#3Csüt. Feb. 28, 2019 8:06 pm




Mr. & Mrs. Moor


*Bruce, ahogy sejtettem, kissé kómás még mikor felrázom, de tovább rázom és beszélek. Aztán lekapom a polcról a gépét és mellé telepszem, majd összekötöm újra a két gépet egymással és elkezdem a programjaimat, a fotóimat és minden fontos jegyzetet áttölteni Bruce kiakadt PDA-jára. Végül is annyira nem ment tönkre, a memóriája jó, és mivel sok mindenre nem használja, elég is lesz. Menet közben meg kell állnom néhány újabb programnál, hogy felszabadítsak egy kis helyet, letörlöm a játékait.* -Pont most akarom. Fontos. Nem tudom hány óra van, érezd magad az Ocanon. *Nézek rá és a bolygó 34 órás napjára utalok. *-Még nélkülöznöd kell pár napig, amíg szerzek neked egyet amit leselejtezhetsz. *Tovább dolgozom mint aki begőzölt, de amikor Bruce egyre laposabbakat pislog, megint megrázom a vállánál fogva.* -Hé! Ne aludj el, szükségem van rád és az eszedre! *megfogom a karját és húzni kezdem magam felé, hogy üljön fel és figyeljen rám.* -Most nagyon figyelj rám Bruce. Felébredtél? Na figyu! Mindent ami a gépemen van, átmentek erre. A programokat nem lehet használni, de bármikor újra átírhatom őket. Itt van minden, érted? Minden ami…a tudod mihez is kell. *Nézek rá jelentőségteljesen és várom a felismerés szikrázó fényeit a szemeiben megcsillanni.*


Vissza az elejére Go down
Anonymous
Vendég
Vendég



#4Csüt. Feb. 28, 2019 8:44 pm

Mrs & Mr Moor


A szemem alig tudom nyitva tartani, de Raven erősködik, hogy ne aludjak vissza. Nagy nehezen felkönyöklöm, és figyelem mit csinál, de közben az ásítás is a számra jön.
-Jól van, nem alszom már. - dörzsölöm meg a szemem, majd fel is kell ülnöm mellé, hogy bizonyosságot kapjon, tényleg nem alszom.
-Megértettem elsőre is. - vigyorgom el magam, bár, fogalmam sincs, hogy miket ment át a PDA-mra. Vagyis tudom, de most jobban érdekelne az alvás, mint a file-k halmaza.
-Rendben, Nem felejtem, és nem adom le. – bólogattam rá. Ahogy a számba rágja ezeket, lassan kimegy az álom a szememből. Gondolom, hogy arról van szó, amit nem neveznénk nevén, de most tényleg hajnali kettő múlt és valahogy nem az Ocani időszámítás jut az eszembe, inkább a puha párna, és a takaró. De teljesen felébredtem már, és értem, hogy mit mond, amire bólogatok a válaszom mellé.

Vissza az elejére Go down
Anonymous
Vendég
Vendég



#5Pént. Márc. 01, 2019 5:18 pm




Mr. & Mrs. Moor


*Csak tőmondatokban válaszolok neki, érzésem szerint még így is meghaladja a jelenlegi képességeit, hogy értelmezze a mondottakat. Látóterem perifériáján látom csak, hogy megdörzsöli a szemeit, ezt már jó jelnek veszem a felébredés útján. Viszont azt szeretném, ha mégis visszaaludna, az újabb ébredéskor is emlékezzen minden szavamra. Addig is dolgozom tovább, hogy minél előbb készen legyek, mert utána még egy dolog van amit el kell intéznem. *-Oké, értem és látom, hogy felébredtél. De emlékezz is rá később. *Nagyon remélem, hogy sikerrel járok a tervem terén. Míg a letöltés megy, Bruce felé fordulok és az egyik kezemmel magam felé terelem a fejét, a tekintetét.* -Fontos, hogy megjegyezd. *Végül oda hajolok hozzá, nyomok egy puszit az arcára és a fülébe súgom, hogy mit hogyan kell tennie ha a szükség úgy hozza. Majd mikor mindent elmondtam, hátrébb dőlök, hogy a szemeibe nézhessek.* -Szóval ha minden világos, akkor aludhatsz tovább, ez még egy ideig el fog tartani, de csendben leszek. Ígérem. *Még be is takargatom ha kell, de fent marad, úgy is jó. Én viszont már újra belemerülök a dolgomba. Se nem látok, se nem hallok. Ahogy ilyenkor szoktam. *



Vissza az elejére Go down
Anonymous
Vendég
Vendég



#6Szomb. Márc. 02, 2019 9:55 am

Mrs & Mr Moor

Néha elcsodálkozom Ravenem energiáján. Nem mintha most először tapasztalnám ezt, de mostanában sokszor van fent későig, vagyis majdnem reggelig, de annyira bele tud merülni ezekbe a file-kba, hogy se hall se lát ilyenkor. Amikor összejöttünk, akkor is ilyen megszállottan bűvölte a gépet, de aztán lehet, hogy csak én nekem tűnik soknak. Mindegy is, mert ha szereti csinálni, akkor tegye, és én meg nem gátolom benne, ahogy eddig sem. Ahogy szokták mondani, hogy ezen aztán nem veszünk össze. Neki ez a kedvtelése, nekem meg amit kell, azt tudom. Ennyi.
-Oké! Megjegyeztem. – bólintottam a szavaira, és egy vigyort is nyomtam gyorsan felé, ahogy ezt bizonygassa. – Nem felejtem. – nézek én is rá, majd ahogy a figyelme ismét a kijelzőre tapad, egy ideig még nézem mit csinál, de aztán visszadőlök a párnámra.
-Jó. Még egy kicsit alszom, majd kelts fel, ha reggel van. Azért, aludj majd te is valamit. - fordulok a másik oldalamra, mert amúgy se tudok neki ebben segíteni, bár a nagy és lapos pislogásommal talán őt is elálmosítom, de ennek most kevés esélye van, mert úgy elmerült benne, hogy hat vontatókábellel se lehetne elrángatni a PDA- mellől.  Még pár percig hallgatom a csendes szuszogását, de aztán visszamerülök az álmok mélységeibe.


Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
1 / 1 oldal
Ugrás:
^
ˇ