Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Yesterday at 5:52 pm
Simon lakrésze

Kedd Okt. 16, 2018 6:59 pm
Sabrina & Markus

Kedd Okt. 16, 2018 7:37 am
SR-29 Aszteroidatörő sikló. A Rasa Rendszer meteor övében sodródva.

Hétf. Okt. 15, 2018 1:39 pm
Viharsziget

Vas. Okt. 14, 2018 7:13 am
Töltőállomás

Szomb. Okt. 13, 2018 9:04 pm
Selyna Silver

Csüt. Okt. 11, 2018 8:02 pm
Sürgősségi ellátó

Csüt. Okt. 11, 2018 6:10 pm
Lezártam a játékom!

Csüt. Okt. 11, 2018 5:09 pm
Orvosi vizsgáló

Csüt. Okt. 11, 2018 2:16 pm
Hangár

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 0 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 7 5
Consilium - 3
Lázadók 3 1
Összesen 17 16

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Gépház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: Gépház   Csüt. Dec. 28, 2017 3:21 pm

***

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
370
Képességpontok :
303

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #2•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Szer. Jan. 10, 2018 10:22 am

Nikolai & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict

- Mi a baja, F8T? - kérdem kedvenc kukarobotunkat a gépházba állva, karba font kézzel. Szemöldököm felhúzva figyelem, hogy miként ügyködik az egyik panel előtt. Persze, nem az ő pittyegését kellene hallgatnom, ha a főgépész idejönne. De nyilván késik, fene sem tudja, hogy miért.
Pedig hívattam, s annyira nem hatalmas ez a hajó, hogy fél óra alatt ne érjen ide.
Szóval a lényeg, hogy a pittyegést hallva szemem forgatom meg és mély levegőt veszek.
- Igen, azt én is tudom, hogy nem működik a kommunikációnk. A kérdésem az, hogy miért? - kérdezem türelmesen még. De egy pillanat erejéig eljátszok a gondolattal, hogy darabjaira szedem a kukát, aztán rakja össze magát.
Mégsem teszem. Szeretjük mi ezt a masinát, nagy segítségünkre van. És az évek alatt megtanultuk már, hogy mikor épp mit akar velünk közölni. S általában ez megy is.
- Egy szavad sem értem - guggolok le hozzá. - Tudhatnád, hogy ehhez nem értek, miért engem ráncigáltál ide?
Történt ugyanis, hogy megszakadt a kapcsolatunk mind a Volentis-szel, mind a Jolával. Nem tudjuk, hogy miért, s amikor elindultam a hídról, hogy szóljak valakinek, beleszaladtam F8T-be. Persze ő is keresett valakit, ezért addig pittyegett nekem, amíg végül bele nem egyeztem, hogy elkísérem a gépházba. A közben szembejövő katonával pedig közöltem, hogy hívassa a főgépészt.
Most pedig itt guggolok egy füstölgő és szikrázó panel előtt és fogalmam sincs, hogy a két lábon járó szemetes mit akar tőlem.
- Kizárt dolog, hogy én belenyúljak abba - mutatok a szikrázó panel egyik lyukára. - Nem sokat tudok az elektronikáról, de azt igen, hogy nem nyulka piszkálunk. Szükségetek van még rám - vonom össze a szemem.
Hol van már a gépész? Egy ilyen funkciónak nem kellene csak úgy meghibásodnia.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #3•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Szer. Jan. 10, 2018 6:52 pm

Nem szeretnék most a kapitány helyében lenni, ugyanis ittlétemet nem valószínű, hogy a Consilium díjazza, főleg azután nem, hogy megszöktem a nekem szánt feladataik elől. Feltételezhetően nem a két szép szememért mentettek meg és hoztak magukkal a Volentisra, viszont válaszokat talán sosem kaptam volna, ha nem veszem saját kezembe az irányítást. Földiként túlságosan is nehéz megszoknom azt, hogy MI és KÖZÖS érdek, talán sosem tudnám ezt belátni és megszokni, lehet ezért is kezdtek úgy kezelni már az elejétől fogva, ahogy. Hiszen kinek van szüksége egy klasszikus értelemben vett ÉN tudatú alakra ebben az új szemléletben, ami most uralkodik.
Lényeg a lényeg, Hespera bizalmat szavazott és maradhattam, de ami ennél fontosabb, hogy nem fogoly státuszban, habár a legénység szemében valószínűleg egy nem kívánatos jöttment betolakodó vagyok, aki feszültséget gerjeszt.
Immáron túl vagyok az ilyenkor kötelező orvosi vizsgálatokon, a megelőzésen, nehogy valami nyavalyát hurcoljak a hajóra, elvégre azért hónapokon keresztül leszünk bezárva ide.
Szabadon járhatok, még kártyát is kaptam az alapvető helyiségek nyitásához, természetesen hozzáférési jogok nélkül, mert nem vagyok sem tiszt, sem pedig a hajó kisegítő személyzete. A kapitány egy kicsit később látni kíván, de addig is úgy döntöttem, hogy körbenézek és megismerem az új otthonomat.
Alig teszek néhány lépést, az egyik közlegénnyel találkozok, aki azt kérdezi, hogy láttam-e a főgépészt, mire én nemlegesen rázom a fejemet, azt már csak magamban teszem hozzá, hogy talán még össze is keverném, hogy ki-kicsoda, mert csak egyszer találkoztam velük. Homlokráncolva fordulok utána, majd az az ötletem támad, hogy a gépház felé veszem az irányt, - gyaníthatóan ott lehet a baj forrása, amiért a főgépészért kellett szalasztani valakit - és ha tudok, akkor segítek.
A gépház ajtaja nyitva, kártyám nem lenne elég magas besorolású ahhoz, hogy csak úgy belépjek a hajó egyik legfontosabb helyiségébe, ebből fakadóan kellően óvatosan kerülök beljebb, de igazság szerint azt sem szeretném, ha valaki félreértené megjelenésemet, a végén holmi szabotőrnek gondolnak. Érezhetően magasabb hőmérséklet uralkodik itt, mint a hajó többi részében, de egyelőre a különböző szerkezetek szelíd moraján és villogásán túl nincsen semmi különös idebent. Pár lépés megtétele után az egyik nagyobb berendezés után egy kisebb méretű robot szenzorainak tapogatását érzem magamon, majd azt veszem észre, hogy vörös fénnyel villogni és még rövidtávon éppen elviselhető hangon csipogni kezd, valószínűleg hogy jelezze az idegen érkezését a kicsivel odébb guggoló Katrina számára.
- Segíthetek? – kérdezem, de kérdésem költői hatással bír, hiszen egy szikrázva füstölgő panel előtt guggoló navigátor nem arról tanúskodik, hogy a helyzet magaslatán állna.
Közelebb lépve a panelhez gyorsan felmérem a helyzetet. Az egyszer biztos, hogy nem vagyok óriási elektronikai szakember, viszont, ha nem cselekszünk gyorsan, nagyobb baj is lehet attól, hogy nem tudunk kommunikálni.
- Ha nem mozdítjuk ki ezt a panelt, lángra fog kapni a belseje és pillanatok alatt leég az egész. – nem tudom mire számítsak a hadnagytól, nem akarom, hogy okostojásnak vagy túlbuzgónak nézzen, de a tények magukért beszélnek. Egyre jobban füstöl, a szikrázás nem hagy alább és büdös égett szag terjeng a levegőben.
A panel felé nyúlok és abszolút nem érdekel, hogy az áram, vagy Katrina csap meg tettemért, de muszáj tenni valamit, mert, ha lángra kap, sokkal nagyobb bajunk lesz. Ha sikerül leemelnem a panelt egy kicsivel talán beljebb kerülünk a megoldáshoz, ha viszont meggátolnak ebben, meglátjuk mi lesz.

avatar


Az URS Jola tisztje

Titulus :
Közlegény
Tartózkodási hely :
URS Jola
Mentális erõ :
70
Képességpontok :
62

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #4•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 9:02 am

Nikolai & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Bármilyen sebesen és bármilyen gyorsan is pitypirittyel nekem kedvenc robotom, akkor sem értem, hogy mit akar tőlem. Nem vagyok gépész, nem engem kellett volna hívnia. Tudja jól, hogy tudásomnak is megvan a maga határa. S ez itt húzódik meg. No meg a tudományok pár területén. Katona vagyok, navigátor. Űrtérképhez, mindennapi programokhoz, navigáláshoz, kiképzéshez értek. Szereléshez nem.
De egyre gyorsabban kezdem megfogadni, hogy bizony megtanulok. Ha máshol nem hát itt. Messze vagyunk már a Volentistől nem fordulhatunk vissza. S talán semmi baj sem lenne, ha az az ember…
Még vitatkozok a bogárral, csak hajtogatom neki, hogy nem értem mit kíván tőlem, amikor is a terem pirosba és fehérbe fordul át. Lámpa villódzik csak a fejem fölött. Guggolásomban egyik könyököm a térdemnek támasztom, s úgy tekintek fel. Ismerős, zord arc, hasonló hanghordozással.
Szemeim alig láthatóan szűkítem össze - hisz mindig úgy tartom őket - de egy nagyobb szikrázás és az égett kábelek szaga miatt, inkább úgy döntök, hogy átadom a terepet az idegen katonának.
- Nikolai, igaz? - kérdem, habár tegyük hozzá. Ez a hajó kicsi, kevés ember nevét kell megjegyezni, s akik már huzamosabb ideig itt élnek, azoknak könnyebb.
Csendesen hallgatom a szavait, s karba font kézzel figyelem, miként emeli le a panelt. F8T egy hosszan elnyúló és egyre halkuló pittyegést hallat eme tett irányába. Majd felém fordulva kezd újra magyarázni. Szemöldököm némán ível fel a magasba. Az idegen még nem érti, hogy mit akar, nekem pedig eszem ágába sincs elárulni.
- Mutasd a hajó térképét - kérem és egy pillanat múlva már holografikus láthatom. - Mérd be a főgépész kártyáját - s amikor ezt is megteszi, narancssárga pöttyel látható is, hogy merre kószál. Messze. - Menj érte…
S még folytatnám, ha nem kezdene el újra éktelenül pittyegni. Felelet mégsem kap tőlem, s egy enyhe rúgás következtében engedem útjának. A folyosón még hallom, hogy faltól falig közlekedik.
- Honnan ért hozzá? - kérdezem az ajtófélfának dőlve, engedve, hogy piszkáljon a panel mögött. Persze jelenlétemmel. S persze fogalmam sincs, hogy mit csinál. - Mire készül pontosan? - teszem fel aztán az újabb kérdést. Érzéseim bizonytalanok, így csak az ösztönömre tudok hallgatni.
Sokszor, nagyon sokszor nem tetszik a Kapitányom döntése, s így van ez a potyautasunkkal is. Jelenleg mégsem érzek veszélyt felőle.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #5•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 11:54 am

- Igen, hadnagy, Nikolai Denisov. – mielőtt nekikezdenék a betervezett munkának, Katrinara pillantok és egy biccentéssel köszöntöm őt, letudva ezzel ebben a szikrázó környezetben a köszönési formulát.
Már a panelhez éréskor furcsa érzés kerít hatalmába, de nem törődök vele, folytatom a megkezdett műveletet. Szerencsére pillanatok alatt le tudom hajtani az előlapját, aminek hatására gomolygó fekete füst száll föl mögüle. Néhány hessegető mozdulattal próbálom arcom elől elterelni a fullasztó, szennyezett levegőt több-kevesebb sikerrel, de hunyorogva már a megoldáson ügyködnek kezeim. A szépen kötegelt, ám most a probléma alapjául szolgáló vezetékcsomót egy elegáns mozdulattal kirántom a helyéről és megkeresve a problémás, szikrázó részt, eltávolítom a többi közeléből, hogy legalább ami még ép, az maradjon sértetlen.
- Nem értek hozzá. – sandítok oldalra a navigátor irányába és sztoikus nyugalommal jelentem ki a pőre tényeket – csak kezelem a problémát, hogy ne legyen belőle nagyobb gond. – igazán felemelő lehet ezt hallani egy füstölgő, szikrázó panel közelében, miközben ki tudja mit csinál a gépésznek felcsapott potyautas.
Pár másodperccel később azért mégiscsak van valami látszatja a tevékenységnek, mert a füst forrása nem eregeti tovább sűrű fekete színben az aggodalomra okot adó termékét, a szikrázás pedig egyetlen kábelre korlátozódik, amit egyszerűen kivezetek a panel mellé úgy, hogy ne érjen hozzá semmihez.
- Így talán már lángolás nélkül megússzuk, míg a főgépész megérkezik. – jelentem ki, majd megtámaszkodok az egyik gép oldalánál, de ekkor veszem csak észre, hogy mindkét tenyeremen, illetve kézfejemen szabálytalan formájú és hosszúságú vörös csíkok, foltok éktelenkednek. Úgy látszik nem kerülhettem el kisebb-nagyobb áramütések nélkül a gyors szervizt.

avatar


Az URS Jola tisztje

Titulus :
Közlegény
Tartózkodási hely :
URS Jola
Mentális erõ :
70
Képességpontok :
62

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #6•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 12:27 pm

Nikolai & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Hasonló bólintással viszonozom az övét, majd szememet továbbra is összeszűkítve figyelem tevékenységét. Immár ketten maradtunk az amúgy nem túl tágas helységbe. Még egy harmadik fél igen szűkösen férne el itt.
Nem is baj, így legalább nem lesznek szemtanúk. Ez neki is kedvező lehet, de nekem is. Csendben figyelem, hogy mit próbál alkotni. Az enyhe füst láttán kezem akaratlanul a sárga egyenruhán függeszkedő övre téved. Azon belül is egy szétnyitható acélbotra. A földön úgy rémlik, hogy a rendőri egységek hordtak hasonlót. Nem halálos - feltétlen - de tud fájdalmat okozni.
Bolond lennék megbízni benne, de láthatóan…
- Igazán meggyőző - hallhatja rideg hangom, s a kezem ráfonódik a botra. Belső ösztöneim mégis mást súgnak. A Kapitány megbízik benne. Kacagni támadna kedvem ettől.
De a parancs az parancs: nem árthatunk neki. Kelletlenül húzom el a számat.
- S mindezt úgy kezeli, hogy? - kérdezem újra. Mit fog kapni a főgépész, ha ideér. A fekete füst egyre több aggodalomra ad okot. Ha elvágjuk magunk a kommunikációtól… Azzal a halálos ítéletünk írjuk alá. - Ne értsen félre, de egy idegeként épp egy igen fontos problémát akar megoldani, melynek két kimenetele lehet - szólok újra.
Csak hogy érezze a törődést és bizalmatlanságomat. Vélhetően ezt még többen is éreztetni fogják vele az elkövetkezendő időben. De hát ami nem öl meg, az megerősít. S ha ennyit nem képes kibírni, talán a kapitány is feleslegesen vetette bele bizalmát. Mely min is alapul?
A füst azonban alábbhagy. Homlokomon immár keresztrejtvényt is lehetne fejteni. Félő, hogy egy idő után így maradok. Véglegesen.
- Honnan tudta, hogy mi okozza a szikrázást? - kérdezem újra, nem tágítva e mellől. Nekem meg aztán mondhatja, hogy nem tudja. Figyelem széles hátát, mely elém tárul, így hogy ő guggol előttem.
Sem arcvonásait, sem kezét nem látom. Cselekedetét sem tudom kiolvasni szemeiből. Így a legrosszabbra készülök fel. - Egyáltalán, hogy kerül ide? - a köszöntet ráérek később is elmondani neki. Egyelőre több a hideg, zord kérdésem, mint a válaszok a fejembe.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #7•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 1:58 pm

A hátam mögül érkező rideg szavak nem lepnek meg, de különösebb érzelmet sem váltanak ki belőlem, biztos vagyok benne, hogy fogok még másoktól is hasonlóakat kapni, főleg úgy, hogy a kapitány után, akár a navigátor is bajba kerülhet miattam, ha valamit véglegesen elszúrok a vezérlésen.
- Ne haragudjon hadnagy, de ha nem teszünk valamit, egyetlen fontos problémánk sem marad ebben a szobában. – fel sem nézek, miközben magam elé beszélve ráncigálom a vezetékkötegeket és próbálom jobb belátásra bírni a nyomtatott áramkörnek kinéző, általam nem ismert apró panelek sokaságát.
Egyszerűen most nincsen annyi időm, hogy kerek egész mondatokban válaszoljak a mellettem abszolút érthető módon gyors egymásutánban kérdéseket feltevő tisztnek.
- Nem tudtam mi okozta a szikrázást… - fejcsóválva ülök le a gépezet tövébe, miután úgy látszik, hogy elmúlt a közvetlen tűzveszély, majd tekintetemet Katrinara emelem és folytatom
- Talán zárlat, ezt majd a főgépész megállapítja, ha ideér, de a füst, a szikrák, az égett szag mind-mind ugyanolyan, mint a Földön volt. A technika alapja ugyanaz, mint a földi gépeknek, repülőgépeknek, bármi másnak. Nem tudtam mihez nyúlok, mit csinálok, azt sem tudom éppen mi az, ami leégett volna azon kívül, hogy bizonyára fontos dolog és szüksége van rá a hajónak. A cél az volt, hogy ne okozzon nagyobb galibát. – bökök fejemmel a még most is önmagában szikrákat szóró vezetékféle felé.
- Alvó voltam, tizenhat nappal ezelőtt felébresztettek, de megszöktem, most pedig potyautasként itt vagyok. – vázolom egyszerűen, szinte felsorolásszerűen, nem térek ki egyelőre a részletekre, szorítkozok a töménységre, így sem tudom, milyen megítélésre számíthatok.

avatar


Az URS Jola tisztje

Titulus :
Közlegény
Tartózkodási hely :
URS Jola
Mentális erõ :
70
Képességpontok :
62

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #8•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 2:52 pm

Nikolai & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Nem haragszom. Felelem magamban. Neki meg erről nem kell tudnia. Ha haragudnék már nem lenne ott. Erről meg majd később úgy is tudomást szerez. Most már a hajó tagja. A rendszeres testedzésen és kiképzésen is részt kell vennie. Kíváncsi leszek, hogy ő vajon melyik tábort fogja erősíteni.
Egy-egy szikrázó vezeték kígyóként tekeredik a földön. Néhány a lábam közelébe próbál fészkelni. Kezem még mindig az acélboton van. Nem beszélek, csak ha szükséges, ezt leszűrheti a férfi is.
De aztán lassan megkapom a válaszokat. Amint megfordul, kezem is lecsúszik a fegyverről és innentől karba font kézzel dőlök a paneleknek. Csendben hallgatom szavait, arcizmom sem mozdul.
- A kommunikációs eszköz, mely segítségével tartjuk a kapcsolatot a Volentis-szel és ritka esetekben a Jolával. Enélkül teljes mértékben magunkra vagyunk utalva. Ám a tápegységek - vagy mik - eddig tökéletesen működtek. Különös véletlen, hogy pont az az eszközünk megy hirtelen tönkre, mely által magát jelenteni tudhatnánk. Különös véletlen - jelentem ki nyugodt hangon.
Nyilván nem tesszük, nem tehetjük addig, amíg betartja az Arkán szabályait. Mindazonáltal kinézem belőle, hogy képes egy egész flottát túszul ejteni, hogy elérje célját. De azt nekem is be kell látnom, hogy erre vajmi kevés az esély. Gondoljuk át logikusan. Mégis hova mehetne? A Föld halott. Más bolygóról nem tudunk. Elpusztítani el tudna és még a Volentis sem tudna rólunk.
Minden eshetőséget számba kell vennem.
- Ezzel tisztában vagyok, ott voltam az eligazításon - ami inkább hangzott bemutatásnak, de rá se rántsunk. - Itt, a gépházba mit keres. Az a piros fény… Nem épp azért villog mert ön bejöhetne ide - igaz épp azért, mert füstöt érzékel. Tervezőknek hála ide nem építettek be vízköpő elemeket a plafonba. Mert most sokkal nagyobb bajba lennénk.
- Miért szökött meg? Mi célja volt ezzel? - faggatom tovább. Még idő, amíg a főgépész ideér. Így azt kihasználom.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #9•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Csüt. Jan. 11, 2018 9:40 pm

Figyelmesen hallgatom, hogy az előbbiekben éppen a hajó egyik legérzékenyebb és egyben talán legfontosabb berendezésébe sikerült belenyúlnom oly módon, melyet, ha egy jó érzésű gépész meglát majd, biztosan a haját tépi. Bár összességében úgy vélem inkább sikerült jót tennem, mint rosszat, mert a füst teljesen eloszlott, a kellemetlen égett szag pedig vele együtt távozott a gépházból.
- Csak nem gondolja hadnagy… - Katrina szavai hallatán összevonom szemöldökeimet, mert meglep, amit a navigátor burkoltan gondol, ám mielőtt bármilyen hang is elhagyná a számat a továbbiakban, inkább magamban számolok ötig és próbálok a legénység fejével gondolkodni kicsit.
- Hmm, igazából logikus feltételezés – bólogatok néhányat magam elé meredő tekintettel – Még, ha így is lenne, mi lehetne ezzel a célom? Azt gondolja, talán a kapitány is benne van? – merész kérdés, de kíváncsi vagyok, hogy hová vezeti ki a gondolatmenetet, ha már az előbbiekben belekezdett, végtére is, talán mindketten jól járunk azzal, ha tiszta vizet öntünk a pohárba és kibeszéljük ezt a fura helyzetet.
- Éppen a folyosón jártam, mikor összetalálkoztam az egyik közlegénnyel, aki futtában arról kérdezett, láttam-e valahol a főgépészt. Innen indult az egész, de úgy vélem, ez a mozzanat csak még gyanúsabbá teszi itt létemet. Túl sok a véletlen egybeesés. – nem érdekel, de megengedek magamnak egy félmosolyt, persze nem gúnyosat, mert magam is belátom, ha így vezetjük le a történéseket, igen is szövevényes lehet ez a jelenetsor. Egy potyautas, hirtelen meghibásodó kommunikáció, előtűnök a semmiből, ki tudja mit művelek a panelekkel, a legénység pedig kiváló statisztaként asszisztál ehhez.
- Hogy miért szöktem meg? – apró fejrázásokkal és lemondó szájbiggyesztéssel jelzem, nem egy kellemes téma ez számomra – Mint oly sokan, én is válaszokat keresek. Utolsó emlékeim a Földről rendkívül fájóak, de valakik valamiért azt gondolták jobb lesz nekem idefent, talán tudok segíteni céljaik elérésében, talán felhasználhatnak valamire, amire kiválasztottak, talán befejezhetik azt, amit odalent elkezdtek. Válaszokat keresni indultam és ide érkeztem. – másokat sodorva ezzel veszélybe, de ezt már nem teszem hozzá, mert magától értetődik.
- Na és Ön? – tudom, hogy semmi közöm hozzá, de ha már beszélgetünk, miért ne kérdezném meg. – Mi szél hozta ide? – elfogadom, ha kitérő válasz érkezik, de még azt is gyorsan meg tudom emészteni, ha válaszra sem méltatnak.

avatar


Az URS Jola tisztje

Titulus :
Közlegény
Tartózkodási hely :
URS Jola
Mentális erõ :
70
Képességpontok :
62

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #10•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   Pént. Jan. 12, 2018 8:25 am

Nikolai & Katrina
Words mean nothing when your actions contradict
Szemöldököm enyhén felvonva döntöm oldalra a fejem, melyből láthatja, hogy akár gondolhatnám is. Hisz miért is ne? Nem ismerjük, aktája ráadásul titkosított még, főleg így, hogy szökevény. Mindent, amit tudunk az az, ami tőle, vagy Hesperától származik.
- Nem tudom, mondja meg maga. Mi célja egy flottán? Valójában - hangsúlyozom ki az utolsó mondatomat, bár ekkor még korán sem sejtem, hogy erre választ is fogok kapni, alig pár percen belül. Feltevésére azonban egy kissé szarkasztikus nevetés csúszik ki belőlem. - Oh, nem. Meglehet a kapitány jószívű és olykor naiv, de a hajó biztonságát nem kockáztatná. Maga számára egy idegen, mi a családja - vagy mi fene. Sokan vádolják úgy a flottát, mintha egy család lenne. Meglehet, hogy neki, másoknak ez így is van. Számomra csak idegen ez a gondolat. Ennyi az egész. Meglehet, hogy erre ő maga is rájön idővel, de egyelőre helyzeti előnyömet nem cserélném el.
- Úgy gondolja? - kérdem egyszerűen a gyanús egybeesésekről. Azonban nem lehetetlen. Ugyanakkor miért hazudna? Ezernyi oka lehetne rá. - És amikor ideér, habár a tűz okozását meggátolta, talán végzetes kárt is tett? - kérdem enyhén félrehajtott fejjel. Végül aztán magamba sóhajtok és legyintek. Nincs olyan kár, melyet a főgépész ne tudna megoldani. Legfeljebb tovább tart neki és zsörtölődni fog. No meg én fogok az idegeire járni.
Mindazonáltal mindketten belátjuk, hogy roppant különös ez az egybeesés. De eme problémát ejtem. Még ha lázadna is, vagy valami komolyabbat tervezett volna, velem és a többi katonával is számolnia kell. És ő egyedül van. Feltűnően nem ostoba a férfi.
Zord arcomról leolvashatja, hogy nem hat meg, hogy nem épp egy kedves témával álltam elő. Számíthatott ilyen kérdésekre.
- Válaszokat a Volentisen is kaphatott volna, emiatt nem kellett volna eljönnie. Minden felébredő számára tartanak egy magyarázó kurzust az elmúlt öt évtizedről. Épp az ilyen esetek elkerülése végett. A Föld erőforrásai kimerültek, új bolygót kell keresnünk. Találtunk egyet, ám az ott élőkkel még folynak a tárgyalások. Addig sem ülhetünk tétlenül. A Flották feladata, hogy új, élhető bolygót találjanak. Maga ebben hogy tudna segíteni? - teszem fel a kérdést, melyet esetleg már a kapitány is feltett.
Azonban én ott nem voltam, nekünk nem adott semmilyen magyarázatot. Még csak a tisztjét sem határozta meg a hajón. Vajon adott neki és elárulja most? - Remélem tisztában van azzal, hogy ezzel a cselekedetével nem csak a kapitányt, de az egész Arkan helyzetét veszélyezteti? - szúrom még oda, mielőtt válaszolnék a kérdésére. Meggondolatlan cselekedet, és még egy ember, kiért tartjuk a hátunkat. Ha Hespera nem vigyázz, akkor lassan összeomlik.
- F8T engem talált meg elsőnek. Balga módon úgy gondolta én orvosolni tudom a problémát - válaszolom könnyedén, hisz a kérdés pontatlansága értelmében ezt csak így tudtam értelmezni.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #11•• TémanyitásTárgy: Re: Gépház   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Gépház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: A világûr :: Az URS Arkan fedélzetén-
^
ˇ