Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Yesterday at 5:52 pm
Simon lakrésze

Kedd Okt. 16, 2018 6:59 pm
Sabrina & Markus

Kedd Okt. 16, 2018 7:37 am
SR-29 Aszteroidatörő sikló. A Rasa Rendszer meteor övében sodródva.

Hétf. Okt. 15, 2018 1:39 pm
Viharsziget

Vas. Okt. 14, 2018 7:13 am
Töltőállomás

Szomb. Okt. 13, 2018 9:04 pm
Selyna Silver

Csüt. Okt. 11, 2018 8:02 pm
Sürgősségi ellátó

Csüt. Okt. 11, 2018 6:10 pm
Lezártam a játékom!

Csüt. Okt. 11, 2018 5:09 pm
Orvosi vizsgáló

Csüt. Okt. 11, 2018 2:16 pm
Hangár

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 1
Víz eleműek - -
Tűz eleműek - 1
Levegő eleműek 3 1
Emberek 0 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 7 5
Consilium - 3
Lázadók 3 1
Összesen 17 16

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 2-es transzporter állomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: 2-es transzporter állomás   Csüt. Dec. 28, 2017 3:22 pm

***

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
370
Képességpontok :
303

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #2•• TémanyitásTárgy: Katrina & Raven   Vas. Feb. 11, 2018 8:02 am





Katrina & Raven


*Csillagidő: Valamikor indulás és érkezés között félidőben. A franc se tudja mikor, milyen napszak van, amikor az űrben vagyunk. Csak a szolgálati idő lehet mérvadó, de nekem még olyan sincs. Az én dolgom akkor kezdődik amikor találunk egy bolygót, amit még nem ismerünk és fel kell deríteni a lehetőségeket. Akkor viszont ugyanúgy nincs se éjjel, se nappal, a fáradtsági szintem határozza meg mikor alszom és mikor vagyok ébren. A kettő pedig soha nem arányos egymással. Az viszont kifejezetten jó, hogy mások többnyire pihennek, a hajó néhány helye pedig kifejezetten néptelen. Ahogy a transzporter állomás is. Az Arkanon csak itt és a hídon lehet a legjobban a rendszerhez kapcsolódni, de míg az utóbbin szinte mindig van valaki, a transzporter állomás csak akkor lép működésbe ha megérkezünk a küldetés helyszínére. Na ezért vagyok most itt. Az ajtó halk szisszenéssel nyílik előttem és csukódik be mögöttem, a csend elnyel. Csupán az a finom zümmögés hallatszik, amit gyanítom csak én fedeztem fel, a gépek hangja, a rendszeré, a levegőszűrőé. Más minden bizonnyal annyira a magáénak érzi, hogy észre sem veszi, átsiklik felette. Engem viszont idegesít. A konzol mögött csüccsenek le a fenekemre és már szedem is elő a kábeleket, a tabletet, kötöm össze az állomás konzoljával. Néhány simítás és már fut is az álcázó program, ami elfedi a jelenlétemet a kibertérben. Olyan vagyok most mint egy fantom, legalábbis a rendszerben, egy árnyék ami ide-oda cikázik, felcsipeget információkat és amit talál azt magával viszi, jelen esetben a tabletem memóriájába. Nincs az az isten, hogy felfedezzenek, ide nem jön senki csak úgy, mondhatni a hajó számomra legbiztonságosabb helye menet közben. Ha kések a jelentéssel, mert _nem hivatalosan_ mindig kések, akkor is idejövök, hogy ne zaklasson a felettesem. Viszont precíz vagyok és a jelentés mindig tökéletes és ami a legfontosabb; hivatalosan mindig időben készen van. Most azonban nem jelentéssel vacakolok hanem a küldetésünk néhány titkos pontjára vagyok kíváncsi, mert olyan is van amit velem nem osztanak meg, nem vagyok olyan magas biztonsági szinten, hogy bepillantást nyerhessek a fejesek terveibe. Szerintük. Másrészt azután a nyom után is kutatni szándékozom, amit nem rég találtam és ami miatt kénytelen voltam a liftben eltölteni egy kis időt két emelet között. Valaki szarakszik a rendszeren belül és nekem tudnom kell ki az és miért csinálja. Az infó áramlani kezd, én meg csak kapkodom a fejem. A szemeim tócsányira kerekedve nézik amit nem nekem szántak, és ami azt illeti nagyon sok más embernek sem akik a hajón vannak most.* -Aztarohadt!


_________________

Úgy sem kapsz el


avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Flotta, Tizedes (Planetológia)
Tartózkodási hely :
URS Arkan
Mentális erõ :
86
Képességpontok :
64

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #3•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Hétf. Feb. 12, 2018 8:54 am

Raven & Katrina
If there is no struggle, there is no progress
Mintha a napokban kellene visszatérnem Dokihoz. Úgy rémlik. Nem tudom, hogy milyen nap van. Átlátszó hátterű táblagépem órája bár tudtatja velem, de idefent… Minden máshogy telik, mint az állomáson. Sokan nem is akarják tudni az időt, nem akarnak vészesen visszaszámolni.
Olvastam egykoron egy tanulmányt. Még a Földön egy barlangász kísérletet folytatott. Napokra, hetekre, tán hónapokra is beköltözött egy barlang sötét zugába. Kíváncsian arra, hogy szervezete miként reagál, a napszakok miként változnak. Onnantól, hogy megszűntek az emberi normák, a nap folyamatos változása elkezdett változni ő maga is. Feljegyzései igazból kezdeti őrületén kívül arról szóltak, hogy általában tizenkét órákat aludt, s legalább harmincakat ébren töltött. Ott nem volt semmi, mi mértékadó lehetett volna számára.
Néha én magam is így érzem eme hajón. A végtelen űrben bár látjuk a bolygót mozgását egy-egy nap körül, mi is velük keringünk. De számunkra az égitest nem szolgál máshoz, csak energia forráshoz. A napelemek, melyek elrejtve simulnak az Arkan felszínére. Még ha az üzemanyag idő előtt el is fogyna, akkor sem esnénk teljes mértékben kétsége. Átkapcsolva az energiákat ideig-óráig lebegnénk, eljutnánk. Talán vissza a Volentisre is. Vagy csak annyiban segítene, hogy segítséget tudjunk kérni. A Jola pedig hamar jönne segítségünkre. Fordított esetben is így lenne.
Ezen gondolkozom, miközben a transzporter állomás egyik eldugott zugában ülök. Tekitnetemmel az űrt pásztázom egy apró nyíláson keresztül. Ezernyi apró csillag, számtalan felfedezetlen bolygó. Vajon mennyit kell még megvizsgálnunk ahhoz, hogy  élhetőt - és remélhetőleg lakatlant - találjuk. Bár mi élhető lenne, kizárt dolognak tartom, hogy lakatlan is lenne. A Consilium álmokat kerget, ám ennek megfelelően kell dolgoznunk.
Hallom, hogy a kétszárnyú ajtó halkan nyílódik, s szisszenve záródik be. Ismerős léptek hangja csap meg. Izmaim megfeszülnek. A hajó egyik olyannyira eldugott zuga ez, melyet alig használnak - rajta kívül persze, néhanapján. Ám jelentést most nem kell körmölnie. Hát mit keres itt. Nem mozdulok, még csak felé sem fordulok. Talán engem keres? De hivatalosan alszok és nem vagyok még szolgálatban. Még kényszerpihenőn vagyok.
Hallom, ahogy csendesen ül le. Nem engem keres, de balga mód nem nézett szét. Kilógó meztelen lábam talán észrevehette volna.
Figyelem a hangokat, melyeket kiad, halk neszezés, táblagépre ütő ujjak gyors és precíz mozdulatai.
Amennyire csak tudok nesztelenül állok fel. Meztelen talpam hangja egybeolvad a hajó halk, megnyugtató zümmögésével. Ha tudom, hát nesztelenül osonok mögé. Felé hajolva, hajam megcirógatja vállát, miközben tekintetem a monitorra vetem, szinte egy időben apró káromkodásával.
- A hajón ily beszédet nem tűrünk meg, Tizedes - hallatom rideg hangomat, s meglátva, hogy mit is keres… - Mit csinál itt? - egyenesedek fel, felfedve magam. Kezemet magam előtt fonom keresztbe, s rideg tekintettel méregetem a fiatal leányt. Stílusa szokatlan - nekem legalább is - s egyenruháját ő sem szívesen hordja. - Mit keres itt? Mi után kutat? - faggatom tovább, ha nem válaszolt volna kérdésemre.  

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #4•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Kedd Feb. 13, 2018 7:54 am





Katrina & Raven



*Valóban nem néztem körül mikor beléptem, de nem is számítok senkire, sem korábbról, sem most sem később. Ez az a hely amit a legritkábban használunk egy-egy küldetés során, hiszen ki akarná magát transzportálni bárhova mikor közel s távol egyetlen bolygó sincs. Mármint transzport szinten. Elmerülök hát a titkos kis dolgomban, a figyelmetlenségemhez pedig nagyban hozzájárul az idegesítő hang ami a falakból jön. Szerintem én vagyok az egyetlen aki hidegrázást és kiütést kap tőle, ez pszichotikus ártalom és talán elég ahhoz, hogy néha bevessem magam a Dokihoz egy kis nyugalom érdekében. Jelentés íráskor teszem azt. A vállamat csiklandozó érintés sem tűnik fel, csak elhessegetem, néhány szívdobbanásnyi idő múlva tűnik csak fel, hogy az haj volt és nem kellene ott lennie ahol ráleltem. De addigra már akut szívroham van kialakulóban a hangtól, ami közvetlenül a fülem mellett szólal meg. Nem preferálom jól a be nem tervezett szívdobbanásokat.* -Aztarohadt! *Ismétlem önmagam és ezzel egy időben már ugrom is fel - remélhetőleg nem fejelem le vagy csapom állcsúcson a hadnagyot - és jövök rá arra, hogy túlzottan eljárt a szám. Mentségemre legyen mondva, úgy megijedtem, hogy majdnem bepisiltem. Persze akinek vaj olvadozik a fején és állandóan tilosban jár….ki kellene fejlesztenem a hidegvéremet. *-Vagyis….a frászt hozta rám…ööö….Hadnagy. Miért settenkedik? *Nem megy nekem ez a felettes-alattas dolog, örülök, hogy a saját rangomat meg tudom jegyezni. A tisztségek meg úgy változnak ahogy én bugyit váltok…na jó, azért nem olyan sűrűn, de van kavarodás néha. Talán az archoz kellene kötnöm a rangokat és akkor nem kellene a rangjelzést néznem. Hogy ez nem jutott még eszembe. Egyébként meg nem vagyok én katona, csak tudományos tiszt, Tizedes is véletlenül lettem, mert kellett a rang ahhoz, hogy itt legyek és kutathassak. Meg jelentéseket írogathassak. Hogy találjunk végre egy bolygót ahol letelepedhetünk. Már alig várom, úgy elhúzok a bolygó másik felére, hogy csak a csíkomat fogják látni, vagy azt sem. Magammal viszek egy csapat csajszit, alapítok egy amazon klubot és vadászni járunk majd a pasikra, hogy a rabszolgáink lehessenek. Addig meg marad a frász amit a Hadnagy hoz rám. Míg beszélek, kérdezem, küzdök a rangjelzéssel – a fene sem tudja megkülönböztetni a plecsniket és a sok csíkot meg sávot és pöttyöt – addig már húzom is ki a csatlakozást a konzolból, a Hadnagy figyelmét a szavaimra irányítom, míg a kezeim….kis bűvész. Csalok. *-Unatkoztam, tudja a sok jelentés és teljesen elzsibbadt az agyam, csak néztem ki a fejemből és muszáj volt valahogy felpörgetnem magam, gondoltam keresek valamilyen játékot. De folyton megzavartak a kabinomban. *Ez sem igaz, de nem kell mindent tudnia, azért hadnagy, hogy ne tudjon mindent. *-De mindenhol népvándorlás van. Hát itt is. Hadnagy. Gardel hadnagy. Igen. Nos, talán én akkor mennék is, nem akarom zavarni. *Mutatok az ajtó felé, hogy merre mennék. A cuccom már össze van csomagolva, hacsak nem vette ki a kezemből, de akkor az utolsó pillanatban még lesöpröm a kijelzőről a lényeget. Így is szép fogás volt. Mosolygok mint egy jóllakott öt éves akit odaengedtek a központi terminálhoz. A csúnya nézés nem igazán ijeszt meg, már túl vagyok a kezdeti halálkúrán. Tudok én is titkot. Mit csinálnak velem? Lefokoznak? Bezárnak? Ki fog akkor kőzeteket gyűjteni, méréseket végezni, jelentést írni?! Főleg jelentést írni?*





_________________

Úgy sem kapsz el


avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Flotta, Tizedes (Planetológia)
Tartózkodási hely :
URS Arkan
Mentális erõ :
86
Képességpontok :
64

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #5•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Szer. Feb. 14, 2018 7:49 am

Raven & Katrina
If there is no struggle, there is no progress
Mintha teljes mértékben feleslegesen beszélnék a fiatal nőhöz. Nagyon fiatal, már-már túlontúl is. De hát mit számít az, ha ilyen idősen ambiciózus? Van tőle fiatalabb tiszt is a hajón. De ez továbbra sem mentség számomra, hogy nem képes magát moderálni. Nem túl nagy kérés, még csak nem is nehéz megtenni. Mindössze annyit kérek, hogy gondolja át párszor, hogy mit is akar mondani.
Pár mondatfoszlány és egy fél képet sikerül elkapnom a monitorról, mielőtt ijedtében feketeségbe burkolná a kijelzőt.
Arcomról minden vonás eltűnik, szinte megfeszül rajta a bőr. Felegyenesedve fűzöm karomat össze mellkasom előtt. Az utóbbi idők eseményei elég figyelmeztetést adtak arra nézve, hogy mennyire ne bízzak meg a hajón dolgozó személyzetben.  Vagy legalább is mennyire figyeljek oda rájuk, ha esetleg gyanús dolgot művelnének.
Márpedig a Tizedes gyanús. Felettébb.
Szemöldökömet összevonva hallgatom bizonytalan szavait.
- Nem settenkedtem, eddig is itt voltam - felelem, kezembe az átlátszó hátterű táblagéppel. Ezt használom olvasásra, amíg kényszer szabadságom tart. Ám csak mert nem vagyok állományban - jelenleg  nem jelenti azt, hogy ne vonhatnám felelősségre az embereket.
Arcom továbbra is zord, érzelem jeleit nem mutatja.
Egy kósza lépést teszek hátra, engedve, hogy felálljon és kapkodva szedegesse össze holmijait. Kapkodva, mégis fürge ujjakkal teszi, precízen. Most hogy jobban belegondolok… Eme lányt sem ismerem annál jobban, mint ami az aktájában áll. Talán vele sem beszélgettem még többet a kelleténél. Ha parancsra várt, vagy ha valamit meg kellett tennie. Esetleg a jelentését kérni, de ennél többet?
Meglehet, hogy ezért is lep meg hosszas magyarázata.
- Már régen írt jelentést - jelentem ki szemöldökömet újra összevonva. Vagyis azt, amit én is megkaptam, vagy amihez engedélyem volt. Persze ez nem azt jelenti, hogy a kapitánynak ne írhatott volna. - Játékot? - vonom fel szemöldökömet. - Magának van erre ideje? Úgy tűnik, hogy eléggé ellaposodott a morál - vonom le az egyszerű következtetést. Magam részéről mindig is úgy hittem, hogy a legénységnek van elég dolga a hajón. Ha nincs is, akkor is találnak maguknak valamit, de hogy játék?
Úgy mondja ki a nevemet, mintha meg akarna bizonyosodni róla, hogy valóban így hívnak. Szemöldököm újra összevonva enyhén tátom el a számat. Mily jelenség ő. Épp annyira zavar csak meg, hogy majdnem kiiszkol ujjaim közül.
- Moor tizedes! - fordulok még utána, remélve hangom megtorpanásra készteti. Remélem, hogy belátja, ha elfut, könnyedén utolérem. - Megmutatná a táblagépét? - lépek közelebb hozzá, remélve, hogy még itt áll.
Valami gyanúsat csinált, és nem engedhetek még egy szabotázst a hajón. Azt nem. Már csak reményem van abban, hogy a fiatal lány engedelmes lesz.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #6•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Csüt. Feb. 15, 2018 7:21 am





Katrina & Raven



*De igenis settenkedett. Nesztelenül lopakodott mögém, nem figyelmeztetett arra, hogy itt van, se egy torokköszörülés, se egy diszkrét köhhintés. Ezt hívják settenkedésnek. Vagyis lopódzkodva, zajtalanul, óvatosan jár-kel, szándékosan. Nem vitatkozom vele, jobban belebonyolódnék az egészbe, úgyis mindig a felettesnek van igaza, másrészt akkor csak szóval tartanám és nem tudnék gyorsan lelépni. Márpedig ez a szándékom, minél gyorsabban eltűnni a szemei elől, hogy az egész találkozás csak egy kósza képzeletnek tűnjön. Meg sem történt, igaz? Ezért vagyok olyan gyors az elpakolásban, van már benne gyakorlatom hiszen mindig tilosban járok, nem lenne ildomos ha megtudnák, hogy képes vagyok minden számomra titkos információt megszerezni cirka kettő perc alatt, hogy elé egy ósdinak számító bicska ahhoz, hogy bármit rövidre zárjak és ezek csak a jéghegyem csúcsai. Csak hümmögök egy rövid sort és igyekszem mindent elpakolni az oldaltáskámba. Szerencsére a hadnagynak remek reflexei vannak, így az állcsúcson csapás elmarad és az én fejem is sértetlen marad. Közben beszélek, hogy eltereljem a figyelmét, de nem sikerül. Ahhoz képest, hogy kényszerpihenőn van agyilag nem tompult el, olyan mint a központi számítógép, mindent lát és megjegyez. *-Mert nem volt miről! *Emelem meg a jobb kezem mutatóujját. Ehh, na! Elhíresültem a jelentéseimmel. Tényleg nem volt miről mostanában, amit kellett azt megcsináltam és leadtam. Szent szar! Kiforgatja a szavaimat. Ártatlan szemeket meresztek rá, szinte sértődötten, hogy kétségbe von és gyanúsít.* -Időm?! Dehogy Gardel hadnagy, az nem sok van, de a sok körmölésbe belepistul az ember lánya. Érezte már azt, hogy zizeg a feje és a betűk helyett csillagokat lát? Na én igen, és olyankor muszáj kikapcsolódni. Na, ezért a játék. Felfrissülésnek, hogy minél hamarabb visszazökkenhessek a munkába, friss és üde aggyal. Ergo! Ez inkább a morál továbbfejlesztése, növelése. *Igen, én egy szent vagyok, elhivatott és munkamániás. Na ja. Nem ezért igyekszem magára hagyni, bár erre fogom, meg arra, hogy „voltam olyan udvariatlan, hogy megzavartam az elmélkedésben, pihenésben” hát igyekszem ezt korrigálni. Sajnos Gardel hadnagyot nem lehet megvezetni…nagyon, de még nincs veszve semmi. Megtorpanok a nevemet hallva, de nem fordulok felé teljesen, csak a fejemmel és mosolygok.* -Igen hadnagy?! Óhajt még valamit? *Óhajt. A táblagépemet szemrevételezni. Hát az nagyon nem lenne jó. A kezem a táskában a kütyün, de nem látom a kijelzőt. Franc essen belé. Azért megpróbálom vakon kitörölni az előzményeket. *-A táblagépemet? Mire kíváncsi Gardel hadnagy?ön is játszani szeretne? Persze megértem, nem lehet könnyű amikor az embert kivonják a forgalomból. Olyan mintha egy csúcssebességen száguldó hajót egy másodperc alatt megállítanának. Uhhh! Neki a konzolnak, fejjel. *Egyik kezemmel a táblagépen machinálok, a másikkal hevesen gesztikulálok, demonstrálva a konzolhoz, miegymáshoz fejjel valóütközést. Csak pár simítás, minden kozmosz energiái, adjátok, hogy sikerüljön.*




_________________

Úgy sem kapsz el


avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Flotta, Tizedes (Planetológia)
Tartózkodási hely :
URS Arkan
Mentális erõ :
86
Képességpontok :
64

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #7•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Csüt. Feb. 15, 2018 8:35 am

Raven & Katrina
If there is no struggle, there is no progress
Szemöldököm továbbra is enyhén ráncolom. Amíg várok válaszára, a csuklómon pihenő hajgumival könnyedén fogom hátra a hajamat. Fejemet hozzá enyhén félrebillentem úgy figyelem az egyenes hajú nőszemélyt. Lányt. Lényegében még az. Úgy viselkedik, mégis már kész nő. Nőként titulálják. Úgy rémlik, hogy van férje is. Az is rémlik, hogy ő is itt szolgál a hajón.  Nincs kifogásom ez ellen, ha van hozzáértése, ahhoz, hogy velünk dolgozzon, miért ne jöjjön a hajóra? A magánéletét mindenki a zárt ajtók mögött hagyja. Azon kívül pedig tudják, hogy tilos úgy viselkedniük.
Habár nem vagyunk sokan a hajón a férfi mégsem rémlik. Olvastam az aktáját, de többet nem foglalkoztam vele. Magamba legyintve hagyom is.
Jobban érdekel, hogy mit próbál titkolni a lány. Mert bizony próbál. A hülye is láthatná rajta. De meg kell hagyni jól csinálja. Szinte már annyit beszél, hogy kedvem lenne útjára engedni, csak mihamarabb szabaduljak meg tőle. Ám épp ezért nem fogom ezt neki megengedni.
- Minden ehhez hasonló dolog elvonja az ember figyelmét, csökken a teljesítményképessége és a gondolkozóképessége is. Ha fáradt pihenjen, meditáljon, ne olcsó, agyzsibbasztó játékokra pazarolja egyébként értékes idejét - jegyzem meg. A magam részéről még egy ilyen játékkal sem játszottam. A nagyapám szerint ez csak a gyengék kiváltsága, kik ebbe menekülnek. Olvastam, hogy a földön mily gondokat okoztak egy-egy játékba való belemerülés és nem feltétlen gondolok itt a szerencsejátékokra. Bármilyen más játék is függőséget képes okozni. Csak azért, hogy azzal játsszon az ember, minden munkáját, kötelességét letudta hamar. Túl hamar. Felszínesen. Ezt itt nem engedhetjük meg. Nem is értem, hogy ezeket a Consilium miért nem tiltotta még be. - Ha csillagokat lát, akkor a szemét épphogy pihentetni kellene, nem pedig megerőltetni - hajtom újra csak enyhén félre a fejemet, továbbra is belekötve minden szavába.
Sok ember nem szereti ezt. Még többen irtóznak ettől. Vannak kik nem sokáig bírják a keresztkérdéseket, belegabalyodnak saját hazugságuk hálójába, vagy épp igazukéba. Részletkérdés, úgy vélem.
Amikor már kimenne megállítom. Megáll, de csak fejét fordítja hátra. Keze a táskában, másik szabadon. Enyhén, szinte észrevétlenül mozog a válla. Észre sem venném, ha hajának zizegése nem vonná magamra figyelmét. Mégis nyugodtan hallgatom szavait, egyre közelebb sétálok hosszá. Arcomon semmi érzelem, testtartásom nyugodt, tán mégis fenyegetőnek hathat.
S ekkor tereli a témát arra, amire nem kellene.
- A válla enyhén mozog - hívom fel rá a figyelmet. - alkarjainak izmai enyhén remegnek, ez azt jelenti, hogy az ujjperceihez csatolt idegek szüntelen mozgásban vannak. Ez pedig azt, hogy az ujjaival matat a táblagépen. Kétféleképpen csinálhatjuk. Most elmondja, hogy mit is keresett itt, s annak függvényében meglátom, hogy jelentem-e a Kapitánynak. Vagy megkerülve őt, a Volentist keresem meg, hogy ugyan adja már meg, mily szerverhez kapcsolódtak az elmúlt húszonnégy órában a transzporter állomásról. Az utóbbinál vannak olyan technikusok, kik bármilyen digitális ujjlenyomatot le tudnak követni, remélem ezt érti. De hát ez részben az ön szakterülete is. Ha kiderül, hogy valamiben settenkedik, lehet, hogy maga már nem lesz olyan szerencsés, mint Connor és önt nem az Ocanra száműzik, hanem kapszula nélkül az űrbe - talán rideg vagyok, talán kegyetlen. De a hajón történtek után, s ami itt folyik, nem viselkedhet szépen az ember, ha valaki simliskedik. Ez a lány pedig azt csinálja. Nem csak paranoiám mondatja velem, hanem ösztönöm is. - A döntés magán áll - jegyzem még meg, egyenesen áttetsző kék szemeibe pillantva. - Tökéletesen meg tudna mindenki mást vezetni, Moore tizedes. De én is, mint minden ember, tanulok a hibáimból - s legutóbb voltam oly balga, hogy megbíztam egy egyszerű kadétba.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #8•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Szomb. Feb. 17, 2018 8:06 pm





Katrina & Raven



*Gardel hadnagy karótnyelt. Ezt egyből levágom mikor nekiáll majdnem tudományosan magyarázni és leszólja a játékokat. Túl komoly, konzervatív és valószínűleg jókora szemellenzőt visel, na meg frusztrált, ami érthető is. Túl régóta van parkolópályán, ez egy nőnek sem tesz jót, főleg egy olyan háttérrel amit a pasik osztottak ránk. Neki meg aztán főleg, bár nem ismerem a múltját, azért elcsíptem már nem egy pletykát róla, és az is bőven elég ahhoz, hogy szarul érezze magát. A munkába menekült…volna, de most azt sem teheti meg. Én úgy érzem ráférne egy egész estét betöltő szex, bár én magam nem tudom milyen lehet az, hiszen nem próbáltam még és Bruce sem fog bevezetni a rejtelmeibe, de köszönöm jól megvagyok. *-Ha meditálnék, kiesne az életemből két egész nap. Legutóbb mikor azt próbáltam, elaludtam. Attól nem fogok felpörögni. *És igazat mondok. Bár nem valószínű, hogy amit csináltam teljes joggal lehetne meditálásnak hívni, hiszen annak az a lényege, hogy kiürítjük az elménket, azt meg én nem tudom, mert folyton jár valamin az agyam, de pihentem. Amikor úgy éreztem, hogy nem bírom tovább és tényleg csak kárt okozok azzal, ha tovább folytatom a munkát, megpróbáltam. Majdnem egy teljes napot átaludtam és utána úgy keltem fel mint akit álmában agyonvertek…többször egymás után. Persze a hadnagy ad még tanácsot és én nem ellenkezem vele, már csak azért sem, mert minden ellenkezés egyre inkább itt tart vele, miközben nekem már a folyosó végén kellene kutyagolnom.* -Gondolja hadnagy? Megerőltető lehet? Talán igaza van, akkor megyek is. *Sokadszorra mondom de még egyszer sem tudtam végrehajtani. Itt ragadok menthetetlenül. A hadnagy csúnyán néz és olyan határozott mintha egy kőszikla állná utamat, pont olyan rideg is. Hiába minden duma, ebből már nem beszélem ki magam és amit ezek után levág nekem, már tuti lebukás. Szent szar! Olyan szemei vannak mint egy rohadt szenzornak. Honnan a francból látta, hogy mozog a vállam mikor én nem is éreztem? Az ujjperceimhez csatolt idegek? Azok nem mozgatják a vállat, banyek! Szerintem kamuzik, a táskát látta mozogni de különleges képességnek állítja be. Digitális ujjlenyomat. Na arról beszélgethetnénk napestig, az én ujjlenyomatomat nem fogja megtalálni, olyan árnyékprogramom van ami elfedi, már a belépés első pillanatától. Tudom hogyan kell ilyet csinálni, az apám remek technikus volt, tőle tanultam mindent. Azt is tudom, hogy a Volentison milyen _remek_ technikusok vannak. *-Minden tiszteletem mellett hadnagy meg kell jegyeznem, hogy ön téved és kissé paranoiás. Az én szakterületem a planetológia. *Minek mindjárt az egész kivégzőosztagot hívni? A kapszula nélküli űrbe dobás azonban nem játék és ha ilyesmivel fenyegetőzik, én is feladom. Már csak abban reménykedem, hogy a tablet simogatás eredménnyel zárult és ha nem is mentettem el semmit abból amit találtam, legalább ő sem fedezheti fel, hogy miben _settenkedtem_. Látom tetszik neki ez a szó. Nagy sóhajjal veszem ki a kezemet a táskából a tablettel együtt és nyújtom felé. *-Ezt bóknak veszem Gardel hadnagy, köszönöm. Tessék, nézelődjön csak nyugodtan. *Mondhatni az esélytelenek hűvös nyugalmával mondom mindezt, de belül azért meg van a fog összeszorítós, adrenalin bomba. A következő másodpercekben kiderül mennyire vagyok penge a vakon nyomogatásban. Én nem látom, hogy ő mit lát mikor megnyitja a kijelzőt, de a kétszínű fényből ami az arcára vetül, tippelhetek. Már-már mosoly kunkorodik az arcomra.*




_________________

Úgy sem kapsz el


avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Flotta, Tizedes (Planetológia)
Tartózkodási hely :
URS Arkan
Mentális erõ :
86
Képességpontok :
64

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #9•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Kedd Feb. 20, 2018 7:56 am

Raven & Katrina
If there is no struggle, there is no progress
Valahogy kezd derengeni, hogy eddig miért nem beszélgettünk sokat az előttem álló leányzóval. Még éretlen és túl szabad szellemű. Egyéb esetben ez tökéletes is lehetne, azonban itt a Volentisen annyira ez nem megengedett. Persze, tudom, Wells kapitány gyűjti ezen egyéneket, nehogy a Consilium véletlenül a körmükre pirítson és változásokat iktassanak be életükben. Eszem ágába sincs olyan gondolatok, hogy az én bosszantásom végett teszi mindezt. Kicsi hal vagyok én a nagy tóba. A legénység legtöbb tagját ő válogatja össze. Vélhetőleg engem nem, a magam fajtát messziről kerülné. Gyanítom, hogy némi nyomás hatására fogadta el a jelentkezésemet. Azért vannak ily súrlódások közöttem és úgy lényegében… Mindenki között. Legfeljebb a Parancsnok az egyetlen, ki érti szándékaim miértjét.
De lényegtelen ez most, amikor van egy fontosabb feladatunk is.
- Ez esetben ajánlanám a testedzést. Nem csak a testet, de olykor a szellemet is frissíti. Tudja kevesen vagyunk ezen a hajón, ha van oly egyén, ki nem jelenik meg az edzésen, az feltűnő - célzok határozottan rá. Fejemet csak enyhén hajtom félre. Nyilván ha kérdezném mi ennek az oka, akkor számtalan kifogással élne, mint most is.
Nem vitathatom el tőle, hogy remekül csinálja. Mit remekül, szinte tökéletesen. Mint már említettem egy átlagos egyént tökéletesen meg tudna vezetni. Csakhogy jelenleg az elmém higgadt, a magam részéről órákig is el tudok eféleképpen diskurálni. Kettőnk közül kíváncsi leszek, hogy ki adja be hamarabb a derekát.
Nekem nem áll szándékomban. Persze menne már, futna tova, akár egy ijedt őzike, de vasmarkomból nem engedem még. Addig nem, amíg válaszokat nem találok arra, miért viselkedik ily furcsán. S nem az én jelenlétem miatt.
- Igaza van, paranoiás vagyok - látom be, kezem továbbra is előre tartva, várom, hogy kezembe adja masináját. Nem fogok innen tágítani, ellentmondani nekem pedig nem lehet. Neki nem, s talán lassan ezt ő is belátja. - De erre megvan az okom, mely tudásra magának nincs jogosultsága. Egyszerűbb, ha bízik feljebbvalójában, ki nem akar magának rosszat. Abban az esetben, ha Ön sem akar a hajónak rosszat - mint mindenki tudja, egyszer már pórul jártam. Figyelmetlen voltam. Megkaptam érte a magamét, oh nem, nem a Consiliumtól. Elég volt ez ahhoz, hogy a bátyám újra felkeressen. Ha ennek elkerülése érdekében az kell, hogy senkibe se bízzak és mindenkit legalább kétszer ellenőrizzek, hát megteszem, rajtam ez nem fog múlni. Nem engedhetem meg magamnak, hogy okot találjon arra, hogy aktámba kutakodva újra elővegyen.
S végül kezembe kerül a kívánt szerkezet.
- Nem bóknak szántam. Remek képesség, de nem egy hajóra - felelem neki hűvösen, majd feloldva a képernyőt egy…
Mosolygós arcot látok magam előtt, melynek ajkai kunkorodnak felfelé. Az én idegeim pedig mintha kezdenének tépázódni. Magamba mély levegőt veszek, nem veszem magamra, vagy hogy szórakozni kíván velem. Egyszerű pöccintéssel tüntetem el. - A Parancsnokhelyettes biztos, hogy értékeli humorát - jegyzem meg újra. Ismerve a férfi stílusát eme két személy remekül egymásra találhattak.
Nem vagyok egy technikai guru, de pár trükköt én is ismerek. Előhívom a szerkezet előzményeit, látva, hogy mit is művelt valójában…
Semmit érdemlegeset nem hoz ki. Nem fogok szégyenkezni, mert gyanúsan viselkedett.
- Miért ideges? - zárom el a képernyőt egy egyszerű gombnyomással és visszanyújtom neki a készüléket.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
288
Képességpontok :
269

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #10•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   Szer. Feb. 21, 2018 5:13 pm





Katrina & Raven



*Amikor eldöntöttem, hogy nem keresem a feletteseim társaságát sok más társammal ellentétben – nem kenyerem a helyezkedés és még finoman fogalmaztam – pontos indokaim voltak. Most megerősítést kapok. Talán a főnökséggel jár, a nagyobb felelősséggel, vagy genetikailag van kódolva az ilyesmi és ezért nem lehet akárkiből főnök, vagy egyszerűen csak magasabb szinteken már ezt is tanítják. _ Sosem fogok odajutni. _ Gardel hadnagy nem tud mást mint számonkérni, „jó tanácsot” adni és burkoltan ajánlja a különböző tevékenységeket a játék helyett, melyekkel a jövőmet óvhatom. Mivel nem kérdez, csak kijelent, nem is érzem úgy, hogy válaszolnom kellene. Mozgok én eleget amikor egy-egy bolygó felszínére lépek, azon kívül nem szeretnék semmilyen testedzést, tudományos tiszt vagyok, nem érzem szükségét az állandó edzésnek, én kocka vagyok. Testtartásából arra következtetek, hogy mégis valamilyen választ vár, de tőlem ugyan nem kapja meg, a lelkiismeretem ezen a téren tiszta, nincs kedvem magyarázkodni. Bólintok hát néhány hosszúra nyúl lélegzetvételnyi idő múlva, hogy vettem az adást, iktattam és egyszer majd, talán még sorra is kerülnek a szoros napirendemben….frászt! Majd ha a volentisi üvegházban fagyni fog. Minden amit mond, felhasználható arra, hogy elhúzzam a csíkot, de sajnos minden próbálkozásom kudarcba fullad, a hadnagy rendkívül makacs és mivel tulajdonképpen a felettesem, nem mondhatom azt, hogy nem. Nem megyek, nem adom át, nem mondom el. Azt viszont értékelem, hogy nem ordítja le a hajamat a fejemről, mikor face to face paranoiásnak titulálom, sőt! Úgy tűnik beletrafáltam a közepébe, mert még helyesel is. Oké, ezen meglepődöm, nem tagadom, hogy furán érint a viselkedése. Mint a vihar előtti csend. A gondolat libabőrt csal a karjaimra. *-Ó, én nem akarok rosszat a hajónak, elvégre én is itt vagyok és ha a hajónak baja esik, akkor magam alatt vágtam a fát, nem igaz? * Nincs jogosultságom. Nos, hát arra rájöttem. Olyasmit találtam amire nincs jogosultságom és nem csodálom, hogy Gardel hadnagy paranoiás. *-Nos, hát azért köszönöm, bár ez nem különleges képesség, felsőbb szinteken mindennapos. *Hadbíróság elé fogok kerülni. Egy szál ruhában állok a fézerágyú elé és remélem, hogy a becsapódás elkerül. Pedig igazam van! Míg újra meg nem szólal, nem vagyok biztos abban, hogy minden sikerült. Az utolsó másodpercekre egyetlen idegszálam maradt csupán és a hadnagy rezzenéstelen arca azon táncol. Aztán megkapom az újabb bókot, gyanítom ezt sem annak szánta. *-Gondolja Gardel hadnagy? Az igen meglepő lenne, általában nem értékelik a humoromat. *Mondom szomorúan de érthetően rá célozva. A Parancsnokhelyettes viszont minden bizonnyal így tenne, rejtély hogyan sikerült ilyen magas pozícióba tornáznia magát azzal a mentalitással amivel rendelkezik. Ha megérett volna bennem az ilyen irányú ambíció, már régen felkerestem volna a receptért. Szóval a mosolygó arcom telibe talált, de a hadnagy tovább keresgél, én pedig tovább izgulhatok. Most lehívja az előzményeket és…..visszakapom a kincsemet. Az Ocan legnagyobb sziklája gördül le rólam. Úgy kapok a kütyümért mintha az életem múlna rajta, és közvetve ez igaz is. *-Én ideges? Miből gondolja Gardel hadnagy? Az arcizmaimhoz csatolt idegek folyton mozgásban vannak? *Utálom magam amiért nem tudom befogni a számat. Már régen nem kellene itt lennem, a végén még bezárnak az elkülönítőbe. *




_________________

Úgy sem kapsz el


avatar


Az URS Arkan tisztje

Karakterlap :
Titulus :
Flotta, Tizedes (Planetológia)
Tartózkodási hely :
URS Arkan
Mentális erõ :
86
Képességpontok :
64

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #11•• TémanyitásTárgy: Re: 2-es transzporter állomás   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

2-es transzporter állomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Vasútállomás
» Mira&Timur - Avagy egy jól sikerült tanvadászat végállomása
» Metróállomás

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: A világûr :: Az URS Arkan fedélzetén-
^
ˇ