Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Szer. Szept. 16, 2020 11:36 am
Szabad-e zargatni? - Finn & Elaine

Vas. Szept. 13, 2020 12:12 am
Oh, my darling...

Szomb. Szept. 12, 2020 7:35 pm
Vesszőfutás

Szomb. Szept. 12, 2020 11:25 am
Az invázió

Pént. Szept. 11, 2020 11:58 pm
Tűzoltás

Pént. Szept. 11, 2020 9:16 pm
Zetta

Pént. Szept. 11, 2020 3:47 pm
Lámpaoltás - 18. Villámkaland

Pént. Szept. 11, 2020 11:11 am
A másik kapitány

Szer. Szept. 09, 2020 1:14 pm
MIR - Men in red

Szer. Szept. 09, 2020 11:54 am
Szolgálatra jelentkezem III.

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (30 fő) Szer. Szept. 02, 2020 2:41 pm-kor volt itt.
Legaktívabb tagjaink
ebben a hónapban

Ethan 'Crash' Dobrik
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Alexandro Azarov
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Pressia Hicks
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Freya Peterson
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Norman Reeves
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Adrian Powell
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Angelita Harper
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Dan Lockley
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Faye Pavell
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Irina Carter
Világleírás Vote_l11Világleírás Voting12Világleírás Vote_r11 
Szeptember 2020
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
CalendarCalendar

Share
 

 Világleírás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
 #1•• TémanyitásTárgy: Világleírás   Világleírás EmptyVas. Aug. 18, 2019 4:05 am


Világleírásunk

Történelmi összefoglaló Volentis múltjáról és jelenéről.


Az emberiség történelme

Az emberiség technikai "forradalma" a 2300-as évek után kezdett igazán nagy mértékben fejlődésnek indulni. Az első kétezer évünk maga volt a kutatás, a világgal való ismerkedés, és mindig újabb és újabb dolgok felfedezése, mely egyrészről bizonyos szakmákra és területekre örökké rányomta a bélyegét, másrészről pedig mindig újabbnál újabb lehetőségekre és nézőpontokra sarkalta népünket.
Lényegében a teljes technikai reformot kényszerhelyzet szülte, hiszen bolygónk lassan kezdett kifáradni, mind energia, mind nyersanyag szempontjából, és a népesség is elég nagy számban növekedésnek indult. A természetet szép lassan visszaszorítottuk, egyre kevesebb lett a zöld terület, a városiasodás, az iparosodás pedig jelentős terjeszkedésnek indult. A vizek lassan apadni kezdtek, az esőerdők kipusztulni, és mi tehettünk arról elsősorban, hogy a szegényebb országokban, a kis falvakban mindennapossá vált az éhezés, vagy épp a járványok kitörése. Több ezer aktivista kampányolt tüntetésekkel amellett, hogy az életünk megmentéséhez a természet megóvása a kulcs, minden csepp nyersanyagot és minden energiaforrást kimerítettünk azonban 2314-re.
A föld nagy részét városok borították, búrák alatt termesztettünk növényeket és szép fokozatosan a tengereket is kiszárítottuk. A sarki jég olvadásnak indult és a hirtelen jött áradás országrészeket, földrészeket pusztított el, és ezzel teljesen átszabta a bolygónk térképét. Ez pedig új országok létrejöttét eredményezte, mint ahogy azt is, hogy immár ne országként tekintsünk az elhatárolt területekre, hanem régiókként. A politikai szemlélet teljesen megváltozott, önkényes vezetők születtek, és a behódolás mindenki számára kötelező volt, aki szerette volna a saját és családja életét biztonságban tudni. A régiók mindegyike egy-egy vezető keze alatt összpontosult, és a későbbiekben ők lettek a Consilium tagjai, akik természetesen pont annyira voltak korruptak, amennyire szükséges volt ahhoz, hogy a régió és az életük minden értelemben virágozzon.
Az első nagyobb technikai változást a napelemek hozták. Egyrészt a méretük kisebbé vált, viszont a kapacitásuk nagyobbá.  Elterjedt lett a monokristályos változat, mely jóval nagyobb kapacitással működött. A napelem lassan teljes egészében leváltotta az egyéb energiaforrásokat, és hogy a légszennyezést elkerüljük, az autók is ezzel működtek. Autópályák épültek a levegőben, a vizeket átszelve, vagy épp a földön, szinte már nem volt olyan tér, melyet ezzel az új és elterjedt energiával ne tudtunk volna a magunkénak. A balesetek száma visszaszorult, hála az önvezérelt autóknak, az élet izgalmaktól mentessé vált és nyugodttá.
A kikapcsolódást új és teljesen átalakult számítógépek szolgáltatták, akik már saját "elmével" rendelkeztek. Hatalmas kivetítőkön szórakoztatták a közönséget, virtuális világok jöttek létre, szippantották be a játékos kedvűeket, és a gépeknek köszönhetően tudtunk fejlődni mind a hadiparban, mind a tudományban. Már nem volt különbség ember és ember között, a fülek mögé belőtt chip gondoskodott arról, hogy a kommunikáció minden esetben zavartalanul működjön. A gépeknek hála több szondát is sikerül az űrbe juttatnunk, és ezeknek köszönhetjük a 2000-es évek végén felfedezett új galaxist és a hatalmas előrelépést az űrutazással kapcsolatban.
A NASA minden eshetőségre felkészülve 2347-ben kezdte el építeni a Volentist, addig viszont több kisebb hajót is megalkottak, melyeknek főbb feladata az űrben való cirkálás és felfedezés volt egy új faj, új élet, és új bolygó reményében.
Az első felderítő hajó az UNS Jola volt, mely több mint 100 évet bolyongott a csillagok között. A hajót gépi vezérléssel működtették, embereket nem küldtek a világűrbe, azonban az összes összeszedett adatot a későbbiek során egy apró chipen helyezték el, mely bármilyen számítógéppel kompatibilis volt, és amit azonnal fel lehetett tölteni a vezérlésbe. Olyan volt mint egy agy, melynek az emlékeit, tapasztalatait lehetett megszemlélni egy-egy ilyen betekintés során.
A Jola 2450-ben ért földet ismételten a bolygónkon, és ez több szempontból is fontos momentuma volt az emberiségnek: egyrészről, mert ennyire sok időt még egyetlen gépünk sem töltött a végtelen sötétségben, másrészről pedig azért is, mert érkezésekor valami olyan dolgot hozott magával, amivel még soha nem találkoztunk.
Az apró gömb az oldalához tapadt, a belseje hullámzott, mintha csak gázokkal lett volna tele. Fényes volt, kékes ragyogás derengte körbe. Fél év kutatómunka árán sikerült rájönnünk arra, hogy ez a valami talán a legnagyobb energiaforrás, melyet valaha is felhasználhatunk. Innentől kezdve csak STD névvel lett jelen a köznyelvben mely a stardust rövidítése (és mert az igen romantikus tudós csapat szerint ez az apró gömböcske magában rejti a végtelen univerzum útjának porát).

Ezt a technológiai fejlettséget tükrözi a mai űrállomás, melyet az Ocan bolygó közelében építettek ki, hogy könnyedén biztosíthassák az átjárást a bolygó és az űrállomás között. A Volentis űrállomás megtestesíti a Föld egyik legnagyobb és legnépesebb régióját. Itt őrzik az alvókat, illetve itt élnek az anyahajó lakói, itt található az iskola, a kiképzőközpont, a Consilium tanácsának székhelye. Ez a kikötője a két kisebb cirkáló hajónak is. Egy modern városként funkcionál, minden szükséges infrastruktúrával, gazdasági és kereskedelmi funkcióval, ami a túléléshez elengedhetetlen.

A Föld pusztulása

2575-ben a Corvusnak nevezett meteorraj megállíthatatlanul tartott a Föld felé. A becsapódás elkerülhetetlen volt, a mindent elpusztító kövek kiiktatására pedig nem volt lehetőség az űrben. Érkezésükre hónapokkal előtte figyelt fel a NASA és mint minden fontos emberiséget érintő kérdésről, erről is be kellett számolniuk a Consiliumnak. A vezetés pedig pont úgy döntött, ahogy várható volt. Nem szított tömeghisztériát, nem ijesztgette az embereket: egyszerűen csak a már meglévő hajók átépítését sürgette, hogy az lehetővé tegye kellő mennyiségű ember szállítását, tárolását és kimenekítését.
Természetesen nem adtak mindenkinek esélyt, és leginkább csak életképes fiatalokat, gyerekeket mentettek meg a teljes pusztulástól. A begyűjtők pedig adott lista alapján dolgoztak, elrabolva fiatalokat, tudósokat, vagy épp olyan embereket, akik egy új jövő felépítésénél fontosak lehetnek az emberiség számára. Tudás, génállomány, egészség és foglalkozás alapján szelektáltak, majd az elfogottakat lehibernálták, szám szerint 5000 embert. Emellett a közvetlenül a tűz mellett helyet foglalók, a NASA emberei és persze a katonaság egy része lettek azok a kiváltságosak - pontosan 1500 fő -, akik nem hibernált állapotban helyet kaphattak a Volentis anyahajón, magára hagyva a pusztulásra ítélt Földet, átadva szeretett bolygónkat a halál tüzes érintésének.

Napjainkban

2626-ot írunk. 50 év bolyongás, és kutatás után 2 évvel ezelőtt végre rátaláltunk egy bolygóra, mely alkalmas az emberi élet fenntartására. Gravitációja szinte megegyezik a Földével, levegője belélegezhető, sőt, sok tekintetben élhetőbb is, mint egykori otthonunk valaha volt. Az első szondák semmi nyomát nem látták annak, hogy bármilyen civilizáció birtokba vette volna a bolygót, ezért azonnal hozzáláttunk a gyarmatosításhoz.

Az eredeti kolónia


Hogy kik szívhatják be elsőként az új világ levegőjét, javarészt már a Földön eldőlt. Egy évvel az érkezés előtt kiolvasztották azt a 100 bátor, különböző adottságai miatt kiválogatott embert, kik erős katonai kísérettel megkezdhették az első telep felépítését. A terv az volt, hogy amennyiben sikerül életben maradniuk néhány hónapig, úgy fokozatosan fogják növelni a leküldöttek számát. Eleinte minden jól ment, ám 3 hónappal később a kolónia fellázadt, a Consilium ellen.
Egy rövid, és igencsak egyoldalú polgárháborút követően minden épület megsemmisült; a telepesek túlnyomó többsége életben maradt, de az erdőbe, a hegyekbe voltak kénytelenek menekülni, és a mai napig ott élnek, kisebb nagyobb csoportokban.

A második Kolónia


A Consilium másodszorra már nem kockáztatott. Egy új, sokkal könnyebben védhető területen kezdte el építeni a következő, ezúttal már végleges kolóniát, ahová eleinte csak a legodaadóbb híveiket engedték le. Első körben csupán 142 szerencsés érdemelte ki ezt a megtiszteltetést.
A tanács mindent megtett azért, hogy az Ocanen való életet misztifikálja, és legendaszámba emelje az első 142 telepest, illetve magát a telepet is. Bár könnyedén leköltözhetett volna sokkal több ember is, jobbnak látták az épülő űrállomáson elszállásolni a frissen ébredőket, és csak azokat leküldeni, kik megfeleltek a szigorú feltételeiknek.
Ugyanakkor, sokkal drákóibb módszerekkel csaptak le minden ellenállásra. Bárki, aki akár a legkisebb gyanúba is került csak komoly protekcióval úszhatta meg, hogy haladéktalanul száműzzék a bolygó felszínére, ahol ha szerencséje volt, megtalálta a többi lázadót, ha pedig nem, sajnos jó eséllyel nem húzta sokáig egy maga.
Az elmúlt években több száz embert száműztek, amit csak a legelvakultabb hívek nem elleneznek, vagy legalábbis nem fogadják értetlenkedve, ám van egy másik oka is ezeknek az intézkedéseknek a büntetésen kívül, amit egyelőre a Tanács bölcsen elhallgat.

Az Ocantisok


Fél évvel az után, hogy letelepedtünk, a légi felderítők rábukkantak egy több mint 2000 éves, ókorinak megfelelő civilizáció romjaira. A hatalmas kőépületek, és hegyekbe vájt templomokat szinte mindenhol benőtték az indák, s láthatóan nagyon rég nem használta őket már senki, sem pedig a számos föld alatti építményrendszert, melyekből néhány elképesztően mélyen lenyúlik a földbe.
Emiatt volt még meglepőbb a másik felfedezés: a bolygó mégsem lakatlan! Ahogy jobbra fordult az idő, úgy kerültek elő a két lábon járó, korábban a kontinens másik felén vándorló őslakosok. Ezek a teremtmények leginkább egy ősemberre emlékeztetnek, legalábbis a társadalmuk, és eszközeik alapján. Minden kísérlet a kommunikációra kudarcba fulladt. Az Ocantisnak keresztelt nép tagjai láthatóan megvetik a kívülállókat, s minden találkozáskor agresszívan lépnek fel.
Gyorsan megtanulták, hogy primitív fegyvereik nincsenek egy súlycsoportban az emberiség arzenáljával, ám a helyi élővilág sem kevésbé veszélyes, így meglehetősen hatékonyak a gerilla taktikákban. Sötétedés után az erdőben járni veszélyes, kis létszámban megtenni pedig gyakorlatilag öngyilkosság.
Egyenlőre még nem tudni, mi történt, ami miatt a civilizációjuk idáig jutott, de idővel egészen biztosan meg fogjuk fejteni titkaikat.


A történet folytatódik

A nyitás után történt fontosabb események folyamatosan frissülő idővonala itt található.

Consilium


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Hozzászólás száma :
551

Felhasználó profiljának megtekintése
Világleírás Empty
Vissza az elejére Go down
 

Világleírás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142  :: Valahol az ûrben :: Információs központ-
^
ˇ