Volentis 142
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


 

 :: A Flotta Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Norman Reeves
Norman Reeves
Karakterlap : Norman Reeves M7rF7UI
Titulus : sakkbábu, alias kapitány
Tartózkodási hely : Volentis
Hozzászólás száma : 56
Norman Reeves
Kapitány



#1Vas. Ápr. 26, 2020 6:25 pm
Norman Reeves
Mindig örömmel fogadom az olyan dícséretet, amit nem érdemeltem ki.

Az alapok

Faj: ember  
Születési hely, idő: Volentis, 2592  
Kor: 35
Csoport:  Flotta
Foglalkozás: Volentis anyahajó kapitánya  
Család: Rhyna Bexter - exfeleség, nem túl rózsás kapcsolatunkat megpecsételte az a kellemetlen tény, hogy a kis fickóim nem elég virgoncak. Vagyis, hogy mindenki azt hiszi, nem elég virgoncak...
Családi állapot: Elvált
Szexuális beállítottság: Biszexuális


Magasság: 188 cm
Szemszín: Zöld
Hajszín: Barna
Különleges ismertetőjel: Levakarhatatlan sárm és két négy levelű lóhere elöl a szeméremcsontoknál
Kibernetikus implantátumok, protézisek: -
Alapfelszerelés: Természetesen a koronaékszereim.
Karakter arca: Chris Pratt


We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings


Jellem
Hol is kezdjem? Igazság szerint annyi mindent tudnék mesélni magamról, hogy a végén se füle se farka nem lenne. Édesanyám mindig azt mondta, miért nem kezded az elejéről? De honnan is kéne tudnom hol van az eleje meg a vége, hiszen épp ezért tettem fel a kérdést. Lehet ez a nyakatekert stílus volt az, ami irritálta a feljebbvalóimat a katonai kiképzésem alatt. Vagy lehet, hogy a nemtörődömségem volt az oka? Nem mintha különösebben érdekelt volna a véleményük. Azt és akkor csináltam, amikor és ahol kedvem tartotta. Átlagon aluliak voltak a jegyeim? Ugyan kérem, az egyetlen ami mindig is számított kimagasló volt a többiekéhez képest. Kiváló Játékos vagyok. A manipulációs képességeim torony magasan verik a többiekét. Csak idő kérdése volt, hogy a kifelé mutatott személyiségem is ehhez igazodjon. A jegyeimen egy picit javítottam, bár továbbra is túl könnyű és unalmas lett volna az élre törni. A kiképzés végére a magatartásom is elviselhető lett. Továbbra is áradt belőlem a nemtörődömség, de már azon az igen udvarias módon, amit a magasabb rangú tisztek annyira szeretnek. Márpedig ez a “szeretet” igen hasznos, ha olcsón meg akarja valaki úszni a megterhelő munkát. Hiszen az is oly unalmas! Arról nem beszélve, hogy a céltalan, lassú víz partot mos ideológiám mennyire bosszantotta a szüleimet. Lehet nem túl jó gyereknevelési stratégia, ha mindig és mindenkor a maximumot várjuk el a porontytól, hmmm? Így két legyet üthettem egy csapásra: hódolhattam fő szenvedélyemnek a semmittevésnek és dühíthettem a felmenőimet, amiért pedig éltem haltam.
Manapság nincs már kit bosszantanom, így maradt a kellemes semmittevés. Nincsenek túlzott elvárásaim magammal szemben, s csak néha bosszant, hogy önálló döntéseim sincsenek a saját hajómmal kapcsolatban. De egyelőre jó ez így, az pedig, hogy mit hoz a jövő, még csak ezután fog kiderülni, nemde?


- Gratulálok Reeves hadnagy. Önt érte a megtiszteltetés, hogy a Volentis űrhajó kapitányának választottuk.
Esküszöm ez a bejelentés engem is sokként ért. Ott álltam a tisztikar előtt és azon gondolkoztam, hogy ez valami vicc. Nem voltam én elég magas rangban ahhoz, hogy kapitánnyá nevezzenek ki. Ráadásul pont a Volentis kapitányává! Kapásból 5 nevet tudtam volna felsorolni, akik erre érdemesebbek lettek volna, köztük a Volentis jelenlegi másodkapitánya. Itt biztos csak valami félreértés történt. Emlékszem, kérdő tekintetet vethettem rájuk, mert az Admirális, aki közölte velem a hírt csak sejtelmesen mosolygott és felhúzta a szemöldökét, mintha csak azt kérdezné:
“Csak nem meg meri kérdőjelezni a döntésünket?"

Nos nem, nem mertem megkérdőjelezni a döntésüket. Így esett, hogy egyszer csak ott találtam magam az űrállomás legalsó szintjén meredten bámulva az új hajómat. Felfoghatatlan érzés volt, bár mi tagadás belül már motoszkált bennem némi izgalom is.
Ezt követte a bemutatások végtelen sora, a legénység megismerése, majd a másodkapitányé is. No az egy emlékezetes pillanat volt. Életemben nem láttam még olyan savanyú képet mint az övé! Istenem, ha másért nem is, ezért megérte az egész hercehurca. Persze akkor még nem sejtettem, hogy Matthews személyében sikerül szert tenni egy karót nyelt, ötvenes apapótlékra. Akinek soha semmi nem elég jó, s akinek külön gyűjteménye van a tiszti erényekből és úton-útfélen hangoztatja is őket. Te jó ég! Ezek után csoda, hogy most is itt lógok az űrállomás egy eldugott szegletében? Ha néha véletlenül erre jár valaki, csak gyorsan haptákba vágja magát, mikor megpillantja a fehér egyenruhám, majd ahogy jött úgy távozik is. Senki sem meri megkérdezni mégis mit keres itt egy magamfajta lábat lógatva, könyvet olvasva és gyakorlatilag fittyet hányva a világra. Az igazat megvallva néha én sem értem.
Bár a kinevezésem után nem sokkal elég világossá vált miért is engem raktak erre a pozícióra. Azt várják el tőlem, hogy bólogassak és fogjam be a szám. Sajnos ez a megvilágosodás nem csak engem ért utol. A kedves helyettesem azóta sem rest az orrom alá dörgölni eme tényt. Már-már táncnak is nevezhetnénk, amit egymással járunk. Ő kárörvendőn emlékeztet arra, hogy valójában semmi hatalmam sincs, míg én fapofával közlöm vele ugyanezt. Mert ha nekem nincs semmi hatalmam, vajon a beosztottamnak mennyi lehet? Nem mintha erre a kérdésre ne kaptunk volna választ…

- Kapitány megérkezett a szerelőbrigád, hogy elvégezzék a szükséges átalakításokat.
Épp a hajóhídon ejtőzök, mikor a főgépész megáll mellettem és átnyújta a dokumentumokat. Érdekes, nem emlékszem, hogy igényeltünk volna bármilyen változtatást vagy javítást egy olyan hajóra, ami gyakorlatilag kivonásra került a forgalomból és csak az űrállomás legalsó szintjén vesztegel. Bár ezt nem kötöm a beosztottam orrára, elképzelhető, hogy megint Matthews próbált meg átnyúlni a fejem felett. Az eddigi hanyag tartás helyett inkább rendesen felülök és gyorsan végigfutom a dokumentumokat.
Nocsak úgy tűnik tévedtem. Érdekes a papírokon admirálisi aláírás szerepel. Mégis minek rendel egy admirális ellenőrzést a mélyűr érzékelőkkel és a szellőzőrendszerrel kapcsolatban? Valahogy az az érzésem, hogy megint csak egyszerűen átnyúltak a fejünk felett.
- Köszönöm Jameson. Vetek is rájuk egy pillantást, ha már úgyis a fedélzeten vagyok.
Bocsátom el, majd felkelek a székemből és a vendégek keresésére indulok. Biztos belém bújt a kisördög, de furdalja az oldalam a kíváncsiság és attól, hogy tudom jelenleg mi is a szerepem ebben a sakkjátszmában, még nem jelenti azt, hogy teljesen tudatlanul óhajtom végiglépegetni az egészet...


Memento Mori
Ha elárulnám meg kéne öljelek!
Vissza az elejére Go down
Ethan 'Crash' Dobrik
Karakterlap : Norman Reeves 2019-09-05
Titulus : Captain Crash
Tartózkodási hely : URS Jola
Hozzászólás száma : 1040
Ethan 'Crash' Dobrik
Az URS Jola kapitánya



#2Vas. Ápr. 26, 2020 10:07 pm
Elfogadva!
Stars can't shine without darkness

Kedves Norman!

Tökéletesen megragadtad a karakter lényegét! Épp csak annyiban tér el az én elképzelésemtől, amennyitől még nekem is érdekes volt olvasni, de egyébként simán el tudnám hinni, hogy ez a srác tényleg itt van évek óta, és eddig a kispadról ülve figyelte a világ eseményeit. Remélem kipihente magát, mert ennek a nyugalomnak hamarosan vége! Very Happy

el sem hinnéd, mennyien vártak már, szóval nem is rabolom tovább az idődet, foglald le gyorsan az arcod, és irány a játéktér! Smile


Isten hozott a fedélzeten!
Vissza az elejére Go down
1 / 1 oldal
Ugrás:
^
ˇ