Alaptagja vagy az Ellenállásnak, egyike voltál azoknak, és vagy mai napig is, akik leginkább támogatnak. Megbízok benned, ahogy te is bennem. Rendkívül jó harcos vagy, rengeteg csatában mentünk már vállvetve. Azt hiszem, te vagy az, akit a Consilium leginkább tönkretett. Gyermekedet megölték, feleségedet a szemed előtt és a családod összes tagját később, majd téged elhurcibáltak fehér szobás kínzásra. Nem tudom, hogy vagy a mai napig is épeszű, és viseled el a tönkretett életed súlyát, de nem nyúltál még fekete pirulához, és nem is akarsz. Célod, mint nekem, hogy a Consilium pusztuljon, az embereknek és ocantiszoknak szebb jövőre van szükségük.
Türelmetlen vagy, forrófejű, de ezt lehet kezelni, én tudom, mert az én szavam számít neked. Pedig akár, te is lehettél volna a vezető, mégis engem választottál, mert tudtad, olyannyira vagy sérült, hogy lehet, csak a haragod vinne előre, és a többieket hátrahagynád. Ez tesz téged nagy harcossá.
Szabadidődben hajlandó vagy a nagyobbakkal mentorkodni, pontosabban harcra készíteni, tanítani őket. Az ocantiszoktól kissé távol állsz, de semmiképp sem veted meg őket, csak idegenek a számodra a képességeikkel, kultúrájukkal.

Ocantis vagy, egyike azoknak, akik teljesen nyitottak a Lázadókra. Tudod, hogy a Consilium egy féreg, amit ki kell írtani, és az emberiség nem is olyan rossz, csak éppen túlélni akarunk, de nem azért, hogy titeket tönkretegyünk. Hajlandó voltál segíteni, kitanultad az emberi szokásokat, és a nyelvet is nagyon igyekszel. Ismerni akarod az embereket, hogy tudd, valóban érdemes a csapat részévé lenned, de eddig benne vagy. Kimondottan jó tehetséged van a harchoz, képességedet használva pedig halálos is vagy… Nem beszélsz sokat, de ha igen, akkor érdemes rád is figyelni.
Egyike lettél azoknak, akik az ocantisok és emberek között jelentik a kapcsolatot. Rory az összekötő, aki a diplomáciai részleggel foglalkozik, te vagy az, aki hajlandó is beszélni, mutatni az embereknek. Ezért pár ocantis megvet, túl hamar elfogadtad az embereket, míg mások viszont egyetértenek veled. Mesélsz magatokról, hogy az emberek is ismerjenek meg titeket, hogy nem csak egy nép vagytok, akit érdemes kiírtani.
De mi van akkor, ha egy nő kerül a képbe? Egy ember? Aki nem a Lázadás oldalán van, hanem a Consilium kezében, mint telepes, akit visszavittek a hajóra. Akik a Volentisen születtek, abban a vak világban nőttek fel… Ki akarod hozni, de ezzel hozzám kell fordulnod. Igent vagy nemet mondok? Hajlandó lennék egy csapat életét kockáztatni?

Egy elmebeteg zseni vagy. Casper és mellettem te voltál a harmadik tag, aki az alapítónak számított. Te adtad a tudást, mert anno gépésznek tanultál, csak aztán megölték a bátyádat, és téged köteleztek, hogy csinálj fel egy no-name nőt az emberi faj fenntartása érdekében. Kinevetted, és azt mondtad, nem. Nem voltál hajlandó ilyenbe belemenni, pedig a Consilium nagyon vágyott rád, egy gépészmérnök a soraikba? Rendkívüli lett volna, csakhogy neked eszedben sem volt. Elvoltál a saját világodban, egészen egy napi, mikor hazajöttél és otthon édesanyád holttestével kellett szembenézned. Bátyád, még hagyján, el tudtad viselni, de édesanyád? Ekkor pattant meg benned egy húr. A kétségbeesés, a hiány és a harag keveréke juttatott oda, hogy saját kabinodban okoztál tüzet, borsot akartál törni a Consilium orra alá, de elfogtak és száműztek. Így találkoztunk, megértettük egymást. Te egyik csoportba sem tartozol nálunk, nem tanítasz, nem vagy orvos, bár akár lehetnél, nem. Te a technikát próbálod a sorainkba hozni úgy, hogy az ocantiszoknak is megfelelő legyen. Számodra hogy ember vagy ocantisz, oly mindegy. Mindkettő érző, gondolkodó lény és itt le is zártad a dolgot.
Nagy dolgokon dolgozol, elméd sosem nyugszik, és alig várod, hogy zargathass irreálisabbnál irreálisabb ötletekkel, aminek úgy a fele általában sikerül is. Nem értek a te munkádhoz, de azt már felfogtam, hogy kimondottan jó vagy, még ha néha el is szalad veled a ló. De mi van akkor, ha Casper türelmetlenségét és téged ötvözünk? Az ajtóm előtt álltok egy új ötlettel a Consilium ellen, mi szerint igazán lépnünk kéne…

A legjobb felderítőm vagy, téged neveztelek ki a csapat élére, te osztod szét őket, teszteled le őket, hogy megfelelnek-e. Nem könnyű a feladat, mégis helyt állsz. Nem tudom, miért, mi az, ami vezérel, mert nem vagy hajlandó beszélni a múltadról. Nem sokat tudok rólad, de abban biztos vagyok, az én oldalamon állsz. A Consilium tett valamit ellened, de ezeket a sebeket nem vagy hajlandó feltépni, nem akarsz a múltadban ragadni. Amit tisztelek benned ugyan, de egyszer át kéne lépned őket, és elengedni, már pedig, ahhoz egyszer beszélned kéne.
A munkádat jól végzed, mindig informálsz mindenről, felnézel rám, de én inkább egyenlőként tekintek rád is, mint egy egyszerű tagra. Nem szeretek a rangokkal játszani, mert itt nincsenek, mindenki hasznos, mindenki másban. Mert mások vagyunk.
Nyitott vagy az Ocanra, örömmel sétálsz a bolygó felszínén, figyeled a telepeseket, keresed a száműzötteket. És valóban, azt kell, hogy mondjam, jó munkát végzel. Nem engedsz megalkuvást, de hajlandó vagy esélyt adni azokra, akiket összegyűjtesz a számomra.
Csakhogy a Consiliumnak is van titkos csapata, mi van, ha összefutsz velük?

Te vagy egyik orvosa. Konkrétan ezt tanultad még a Volantisen, egyike voltál azoknak, aki részt vett abban a programban, ahol mesterségesen hozták létre az embriókat. Jól végezted a munkádat, pedig tett az téged tönkre. Nem lehetett gyereked, mert nem azt az utat választottad meg, pedig idővel vágytál rá, ezért elvették méhedet és azzal büntettek, hogy babákat hozz létre…
Besokalltál, nem voltál hatékony a munkában, ezért a Consilium eljött érted. Maga Bernard, hogy új munkát ajánljon a 6.-os szektorban. Megtagadtad, és ezért száműztek.
Nem húztad volna sokáig az Ocanon, míg végül  Keith egyik csapata rád nem talált, behoztak elém és elbeszélgettünk. Adtam neked egy esélyt, hogy tedd azt, amit mindig is akartál, segíts az embereken, cserébe sosem hánytorgatjuk fel a múltadat. Beleegyeztél, és én örömmel láttam a sorainkban orvost. Az újakat betanítod, ellátod a sérülteket, tehát végzed a munkádat. Legyen ember vagy ovcantisz, neked mindegy volt, cserébe te is hajlandó voltál tanulni. Elsajátítottad a harc tudás alapját, az ocantisz nyelv egy-két szavát, és minél többet akarsz.
De egy nap olyan kerül eléd, akit még te hoztál létre mesterségesen. Emlékszel a lány nevére és a kódjára, a múltad egy darabja visszasétált életedbe. Hova menekülsz előle? Hozzánk vagy még tőlünk is el?