Denisov hadnagy, a néhai Keleti Konföderáció pilótája
Az alapok
Becenév: Niko Faj: ember Születési hely, idő: Föld, 2540 Kor: 35 éves Csoport: ember Család: Nincsenek hozzátartozói Családi állapot: Nőtlen Szexuális beállítottság: Hetero Karakter arca: Scott Adkins
We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings
Jellem
Bármilyen korban is járunk, az leszögezhető, hogy nem jó szülők nélkül felnőni, főleg nem egy állam gondozásában élni, már, ha lehet egyáltalán bárminemű gondozásról beszélni. Azonban az élet megkeményít és hamar rá kell jönni néhány dologra: minden egyes lépésért keservesen meg kell küzdeni, mert más nem járja ki helyetted az utat. Ez elszánttá és céltudatossá tesz, olyan emberré, aki addig megy, amíg el nem éri azt, amit szeretne. A sereg ranglétráján gyorsan haladt felfelé, noha olykor-olykor meggyűlt a baja hirtelen feltört agressziójával, ám lojalitásához soha nem férhetett kétség. A parancsok elfogadása nem okozott gondot, de mindig csak olyanokkal tudott megfelelően együtt dolgozni, akik nem riadtak meg a saját árnyékuktól, nem majréztak és oda is tudtak csapni, ha kellett. Viszont mint minden ember, ő is megtörhető, bár az utolsó egy hónapban, amit a Földön töltött, majdnem tökéletes munkát végeztek vele és irtottak ki lelkéből mindent, ami valaha is fontos lehetett számára.
Talán a Földi kísérletek hatására, talán az űrutazás miatt, de az éjszaka közepére, néhány óra pihenés után már éberen várakozva, készen állok egy új nap kezdésére. Ez idáig ilyen nem fordult elő velem és az sem, hogy az egész napi kemény munka után ne érezzek fájdalmat valamelyik porcikámban, vagy ne fáradjak el a nap végére. Olyan, mintha erőtartalékaimhoz nem is kellene hozzányúlnom. Rendkívül különös érzés ez.
Éber állapotom 6. napja
Szigorú rutin szerint telnek a mindennapjaim. A nap nagy részében elvégzem a kiadott feladatokat, sokszor túl is teljesítem az elvártat. Folyamatos ellenőrzés alatt tartanak, különböző módokon tesztelnek, vizsgálnak, mérik a teljesítményemet, minden mozzanatomat árgus szemekkel figyelik a munkavégzés idejében. A nap végén visszakísérnek a szobámba, de nem szólnak egy szót sem, ha a miértekről kérdezek, csak mosolyognak és egyszerűen kitérnek a válaszadás elől. Egyelőre azonban nyugton maradok, megpróbálom átlátni, hogy mi is folyik körülöttem.
Nem hiányzik…
Kedves velem mindenki, végtelen türelemmel dolgoznak, itt nyoma sincs a Földi kísérletek gyötrelmes, soha nem múló óráinak. Határtalan nyugalom vesz körül és furcsa, hogy ezt érzem, és talán egyedül vagyok a gondolatommal, de nekem egy cseppet sem hiányzik a Föld. Nincs is miért hiányozzon, nem hagytam hátra senkit, nem volt családom, a barátaimat pedig sorban láttam meghalni a laborkísérletek után. Ütközetben eltűntnek nyilvánítottként senkinek sem hiányoztam, egyszerűen arra vágytam, hogy valamit ne bírjon ki a szervezetem és egyszerűen meghaljak, ahogyan a bajtársaim, sorban, egytől egyig. Ám nem hagyták, hogy véget érjen a szenvedésem…
Miért én?
A felébresztésem óta furcsa dolgok kavarognak naphosszat a fejemben. Leginkább éjjel tör rám ez a különös érzés, mikor a legtöbben pihennek, a fejemben gondolatok cikáznak. Nem értem, hogy a sokmilliárd elveszett lélek közül, miért mentenek meg engem is a kiválasztottakkal együtt. Engem, a névtelen senkit, akit a bioterroristák karmai közül mentenek ki és adnak neki egy új esélyt. Nem tudom, hogy hálás legyek-e a Consiliumnak a kiválasztásért, vagy inkább dühös, amiért nyilvánvalóan fel akarnak használni további terveikhez. Én nem kértem ezt az életet, nem akartam ide jönni, pláne nem újból a kísérleti patkány szerepébe bújni. Elég volt ebből…
Válaszokat akarok!
A mai rutinnapom végén, kijátszva a szemmel tartásomért felelős őrszemeket, olyan részlegbe sikerült eljutnom, amiért, ha lebukok, talán az életemmel fizetek. Igazság szerint veszteni valóm nincsen, én pedig válaszokat szerettem volna kapni… Viszont, amit találtam, az meglehetősen felzaklatott: A Földi kísérletek hatása rengeteg dolgot megváltoztatott a génállományomban, ami azonnali kihatást eredményezett a szervezetemre. Az összes szervem akkora méretű terhelést kap a DNS roncsolódások miatt egy átlagos napon is önmagától, amivel nem lehet sokáig életben maradni, mindamellett, hogy bizonyos funkciók túlműködve, rövidtávon a javamat is szolgálhatják. És, hogy ez mit eredményez? Arra talán a legmegfelelőbb leírás a dossziémban szerepelt: "Megjósolhatatlanul rövid élethossz". Mi a fenét akarnak velem kezdeni és miért pont most ébresztettek fel? Minél hamarabb ki kell jutnom innen, hogy válaszokat kapjak…
Kedves Niko! Engem ért a megtiszteltetés, hogy elsőként üdvözöljelek az oldalon! Nagyon örülök, hogy így alakult, mert ritkán olvasok ennyire izgalmas felépítésű karaktert. Hadd jegyezzem meg, hogy a PB is igazán különleges választás, még nem találkoztam sehol az úriemberrel, pedig nagyon jó alapanyag! Örülök, hogy nem rizsáztad túl a leírásokat, nekem például rossz szokásom a semmiről írni, de te végig lényegretörő és precíz maradtál, ami nem csak gördülékenyebbé tette az írásod, hanem letisztultabbá is. Már az elején átjött, Niko milyen jellem, de igazán csak az előtörténetet olvasva kezdtem el szimpatizálni vele. Borzasztó érzés lehet, hogy nem vagy ura a saját életednek, hiszen mások szabják meg, mihez kezdenek veled, a testeddel, a képességeiddel, a jövőddel. Megértem, hogy válaszokat akarsz, és biztos vagyok benne, hogy találni is fogsz, ha egyszer összeszeded minden erődet és bátorságodat, hogy nekivágj! Van pár dolog ugyanis, amit senki sem vehet el tőled: a vágyaidat, az akaratodat, a gondolataid szabadságát. Kemény küldetés ez azonban még egy hozzád hasonlóan képzett katonának is; talán megfontolhatnád, hogy segítséget, támaszokat, bizalmasokat keress, hiszen ismered a mondást: egységben az erő! Nem csak egyedül te kutatsz válaszok után. Nagyon tetszik a stílusod, szépen, olvasmányosan írsz, végig izgultam, hogy vajon merre alakítod az előtörténetet, mihez kezdesz a meggyötört katonával, akit a Consilium kénye-kedve szerint mozgat az űrben is. Ej, én is válaszokat akarok!! Felkeltetted a kíváncsiságomat, nem ér lógva hagyni! Kénytelen leszek figyelemmel követni téged a játéktéren, mert nagyon érdekel, mit hozol ki Nikoból - úgyhogy egy lelkes olvasót máris szereztél! Nem is tartalak fel tovább, szaladj lefoglalni az arcod, aztán irány a fedélzet, katona! Jó játékokat kívánok!
Vas. Dec. 31, 2017 11:58 pm
Nagyon örülök, hogy így alakult, mert ritkán olvasok ennyire izgalmas felépítésű karaktert. Hadd jegyezzem meg, hogy a PB is igazán különleges választás, még nem találkoztam sehol az úriemberrel, pedig nagyon jó alapanyag! 
Felkeltetted a kíváncsiságomat, nem ér lógva hagyni! 
Kénytelen leszek figyelemmel követni téged a játéktéren, mert nagyon érdekel, mit hozol ki Nikoból - úgyhogy egy lelkes olvasót máris szereztél! 
