Angyali démon. A földiek szavaival élve talán ez lehet a legtökéletesebb jelző Rád. Miközben bájos külsőddel és édes mosolyoddal még a halottakat is képes lennél magadhoz szólítani, addig Benned, ott mélyen legbelül valami nagyon nincs rendjén. Már gyermekkorodban érezted a különös romlást, mely ahogy cseperedtél, egyre inkább kezdett elhatalmasodni rajtad, s ez egy ilyen gyönyörű külsővel párosulva halálos. Talán ezért is értjük meg egymást annyira... Az első találkozásunkkor én is az áldozatot láttam Benned, ahogy Te is bennem. Mégis pár szó, pillantás és apró érintés elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk arra, hogy mindketten mennyire gátlástalanul betegek vagyunk, s hogy ez mennyire csodálatos közös vonás. Az áldozataim szemében eddig mindig ott gyöngyözött a félelem, a Tiédben viszont valami teljesen mást látok... Beteges élvezet? Mazochista vágyak? Sok fertelmes dolog lappang Benned, ezért is vagy számomra annyira különleges. Te is tudtad mindig, hogy nem fogad be a tömeg, de igazából sosem akartál a néphez tartozni, ahogy én sem. Te is a magányt választottad, még ha ezt néha csillapítani is kellett... Ám miután találkoztunk, s útjaink elváltak, sokat gondoltál rám. Ahogy én is Rád. Pedig nem vagyok egy érzelgős típus, mégis a gondolataimban állandóan Te motoszkáltál. Nem tudom, merre lehetsz, de egy biztos: történjék bármi, újra megtalállak, s akkor bizony nem menekülsz előlem...

***

A PB, a kor, a kaszt is szabad, mindent a megalkotóra bízok. Lehetsz akár egy szökött ember, vagy egy menekülő ocantis, a fantáziádra bízom. Egy a lényeg, a két karakter közti szoros és beteg kapcsolat, amit kiépítenénk az elejéről.
Remélem valahol ott bujkálsz az éterben, és hamarosan eljössz hozzám!   Nagyon várlak!