Lynch hadnagy életpályája tipikusnak mondható, legalábbis a jelen helyzetben. Szülei mindketten egy üzemi balesetben vesztették életüket, a Volentis egyik reaktortermében, így a kis Tom neveltetéséről egészen fiatal kora óta a Consilium, és a flotta gondoskodott.
Bár eszét, és tehetségét sosem volták kétségbe iskolai évei alatt, a szorgalma bőven hagyott kívánnivalót maga után. Nem elég, hogy az osztályzatai sosem érték el a hármas átlagot, ráadásul rövid időn belül az osztály bohóca is lett, ki csak a tanárai jóindulatának köszönheti azt, hogy nem száműzték az Ocan-ra mielőtt nagykorúvá érett. Különösen akkor rezgett a léc, mikor az egyik kémia óra előtt megbabrálta a mesterséges gravitáció padlót, és a kísérleti anyag a várt reakció helyett szó szerint terem méretűre duzzadt. Azóta is emlegetik mint a Lynchelést...
Bár rengeteg csínyt követett el, a leghangosabb sikere mégis az volt, amikor beadta a jelentkezését pilóta képzésre. többször. Egymás után. És éveken át elutasították a kérelmét minden alkalommal. Bár a jegyei a releváns tárgyakban hajszál híján az elvárt határ fölé emelkedtek eddigre, a múltja miatt egyik kiképző sem merte vállalni a kockázatot, hogy olyan világban éljen, ahol ez a gyerek relativisztikus sebességgel tud közlekedni, ezért aztán jobb híján a gyalogsághoz került.
Kiképzők, és tisztek egész hada vetette be káromkodások és büntetések egész arzenálját, hogy megpróbálják megkomolyítani őt, és bár többé kevésbé az állandó fegyelmezés meg az évek hatással voltak a férfivé érő fiúra, valahogy sosem sikerült igazán szigorú katonává válnia. Ahogy az álmáról sem mondott le. Beadta a kérelmet, hogy pilóta lehessen minden fél évben, míg végül a rossz nyelvek szerint valaki a Consiliumból tévedésből adott rá parancsot, hogy teljesítsék a kérését. Akárhogy is történt, Lynch zászlós könnyedén elvégezte a kiképzést, s amikor a Jola űrhajó megnövelte a pilótái létszámát, az akadémiáról frissen kikerülve őt is azonnal bevették az újoncok közé. Szolgálataiért egyszer már előléptették alhadnaggyá egy év alatt, és életében először még harci helyzetbe is került nemrég, ami nem kicsit rázta meg. Ez, és a családi problémái aggodalomra adhatnak okot, de én úgy érzem remekül helytállt, és megérdemli, hogy ismét több felelősséget bízzunk rá. Ezennel előterjesztem hadnagyi rangra.