Hangár

Hangár és Rakodótér

   Ebben a hatalmas csarnokban található az űrhajó sikló flottája, illetve itt javítják őket, ha szükség van rá.

Tommy szétnéz a csapatán. Ő az egyetlen, aki nem visel űrruhát, csak egy zöld, ujjatlan trikót, a 3 pilótája, Julia, Jaina, és Jim Roger mindhárman már beöltözve állnak előtte.
-Jól van lányok és fiú. Ez most rázós lesz. Maradjatok mellettem, és csináljátok amit mondok. A mi feladatunk lelőni a kilőtt torpedókat, mielőtt a Jola-hoz érnének, aztán pedig elverekedni magunkat az Arkan-ig, hogy feldughassam az atom torpedómat Braga seggébe. Mindenki vigyázzon magára odakint, és szorult helyzetben javaslom a Ray manővert, mikor is a szondákat is kilőjük az ellenségre, hogy több célpontja legyen, és a szondák lézerei is lőjenek rájuk. Nem okoznak sok kárt, de idegesítő. És most mindenki beszállás. Mozgás!
A négyes gond nélkül száll fel, és foglalja el a helyét a Jola bal oldalán. Nem is kell sokat várni Tommy újabb üzenetére.
-Készüljetek, kilőtték az első sorozatot. Érkezik.
Aztán viszont valami nem stimmel. Újabb üzenet.
-Mi a...Basszus, kitérő manőver!!!
Tommy áll elől, de még éppenhogy sikerül kitérnie egy torpedó elől. Jimnek már nincs ekkora szerencséje. Egy rakéta telibe kapja őt, és a siklója azonnal atomjaira robban. Julia és Jaina ha időben reagált Tom figyelmeztetésére még megúszhatják a dolgot.
-Ezek ránk lőnek, nem a Jola-ra! Mindenki vigyázzon!


//Reagsorrend: Jaina, aztán Tommy, egyenlőre Határidő Szombat este Sok szerencsét

Harmad magammal állok beöltözve, csatára készen Tomot várva. Az egyikük Julia egy vörös haju nő, volt már szerencsém találkozni vele máskor is. A másik, egy bizonyos Jim akivel színtén volt szerencsém találkozni, az ebédlőben. Tom hamarosan megérkezik, és egy rövíd eligazitást tart, majd a siklóink hoz küld minket, és minden gond nélkül felszállunk, és mindenki a helyére kerül majd érkezik megint Tom jelentkezése, hogy az első sorozatot kilötték, csak nem a Jola felé tart a sorozat, hanem felénk ami mindent megváltoztat. Amint érkezik a parancs, kitérek, és nem csak én, hanem Julia is, legalább is hallom a hangját a fülesemben.
- Úgy fest, hogy az Arkan nem úgy cselekszik mint ahogy azt vártuk volna. - Mondja Julia, de a srác nem jelentkezik be, így tuti biztos, hogy neki nem volt ilyen szerencséje.
- Vörös vezér, gondolom ezzel részünkről is változik a terv. Mi az új terv ha szabad tudnunk? - Kérdem Tomot, és várom a feleletét, hogy akkor most mi lesz. Csak remélni merem, hogy idő közben Tomban kőrvonalazódik valami és igyekszünk aszerint cselekedni.

Figyelem a kijelzőket. Néha hiányzik az emberi lét, de ez most nem egy olyan pillanat. Ezúttal kimondottan előnyös. A másik raj szektorát figyelem, és csodálkozva állapítom meg, hogy Powell nem rezelt be, és tovább nyomul előre. Márpedig, ha ő nem hátrál, nekünk sem szabad. A terv csak akkor működhet, ah mindketten egyszerre támadunk.
-Előre!
Megindulok az Arkan felé, mögöttem a két kísérőmmel. Út közben azonban újabb jelek bukkannak fel a kijelzőmön. 9 új ellenség. Ráadásul 3 felénk tart.

-Hát ez meg mi a...oké, mindenki legyen nagyon óvatos, nem tudjuk, mire képesek. Válasszatok ki egyet, és koncentráljátok rá a tűzetek. Nincs sok időnk szétlőni őket.


//Körváltás, szombat éjfél. Sok szerencséét mindenkinek!

Ahogy a csata kezdetét veszi, az ellenség nem úgy cselekszik mint ahogyan azt képzeltük volna, és a Jola helyett, minket támadnak a torpedóikkal. Tom, Julia, és én szerencsések vagyunk, mert még időben kikerültük, de a csapat negyedik vagy Tom tudja hanyadik tagja viszont már nem ilyen szerencsés, és ebben a csapatban ő lesz az első áldozat, bár a másik csoportot nem figyelem, hogy ott mi lehet. Tomtól érkezik a parancs, hogy előre.
- Vettem, vettem. - Mondom, majd egyenesen előre indulok, és hallom Julia szintén mondja, de ő csak egyszer, és ő is megindul előre. Ahogy haladunk, hallom amint Tom figyelmeztet, és fogjunk be egyet az újonnan érkezőkből, amit megteszek, és lőni kezdem, és Julia is hasonlóképpen cselekszik. Csak remélni merem, hogy az új ellenség nem egy elpusztíthatatlan valami.

Gőzöm sincs, mik lehetnek ezek. Azonban, hamarosan megérkezik az analízis a Jola-ról. Úgy tűnik egy másik sikló pilóta kérte a hídtól, és el is készült. a nagyja csak spekuláció, de az előzetes jelek alapján úgy tűnik ezek pilóta nélküli vadászgépek lehetnek. 3 Fézer van rajtuk. Kisebb mint a miénk, de együttesen problémát jelenthetnek, a pajzsuk pedig simán lehet olyan erős, mint a siklónké.
-Dupla J! Ne hagyjátok, hogy a seggembe jöjjenek, megkezdem a bombázást!
A következő manőver, amit végrehajtok elég szemét húzás. Felgyorsítok, és úgy lövök, hogy az elől pont ki tudjon térni a velem szemben lévő. Ez viszont túl közel hozza hozzám, amikor szinte egymásnak ütközünk, így mindössze 90 fokkal kell elfordítanom a  siklómat,a mit a lendület visz tovább, és ekkor kapcsolom teljes utánégetőre a hajtóműveket, hogy a tűz alaposan megperzselje az ellenségemet. Ez után újabb 90 fok hátra, és pár lövéssel megadom neki a kegyelem döfést. Aki az én utamba állt bevégezte. Már csak azt remélem, a másik két pilóta megoldja, mert egyenlőre magukra maradtak, két másik ilyen robotszörnyeteggel, akik tűzet is nyitnak rájuk.
-Oké, pozícióban vagyok én is, adjunk neki! - Üzenem Powell-nek, és ki is lövöm a rakétámat. Tagadhatatlan elégtételt érzek, ahogy mindkettő becsapódik Braga hajójába.


//Elnézést a csúszásért. Ennek megfelelően az új határidő jövő kedd, éjfél. Sok szerencsét

Még egyikünk sem végzett a kiszemeltjével, de Tom arra kér, hogy a hátsóját védjük. 
- Pill, még nem végeztem a kiszemeltemmel. - Mondom, és elkezdem lőni. Párat én is kapok, pár találatot, de az ellenfelem valamivel többet, és ezáltal a pajzsa megszűnik, én pedig elfordulok mert vészesen közeleg és nekem kell több eszemnek lenni, hogy kikerüljem, de akis szemét követ, egészen rám tapad. Igyekszem lerázni, de valahogy nem megy. 
- A kis szemét rám tapadt. Valaki kisegítene? 
- Megyek Jaina. - Hallom Julia válaszát, bár nem hallom, de a rám tapadó ellenség megsemmisül. Julia siklója, ahogy el halad felettem, és látom, hogy a siklója látott már jobb napokat is. Megköszönöm neki, majd elkezdem Tom siklóját keresni, aki közben Powell-nek mond valamit, és látom amint négy torpedó halad az Arkan felé. 

//Ha nem jó, ér sikítani és át írom.

-Torpedó hadművelet sikerült! Mindenki vissza a Jola-hoz, ahogy tud, innentől hátvédek vagyunk!
Teljes sebességgel repülök vissza a két lány felé. Több embert már nem szeretnék elveszteni. Látom ugyan, hogy Powell mintha erőltetné még a támadást, de egyenlőre fontosabb, hogy a társaimmal foglalkozzak. Julia megsemmisíti ugyan az egyik szemetet, az ő ellensége viszont ha megtépázva is, de még rá tapad. Nem sokáig. Úgy kapom oldalba, hogy meglepődni sem marad ideje.
-Figyelem, újabb ellenségek!
És végre kiderül, mire voltak jók ezek a skorpiók. Szétlőttük ugyan mindet, de amíg feltartottak, öt másik jármű indult a Jola felé, direkt takarásban, és most már nagyon közel vannak. Percek kérdése, és elérik az anyahajónkat, ráadásul Egy Arkanos sikló is kíséri őket.
-Azok ott Deszant hajók. Megpróbálják megszállni a Jola-t. Nehezítsük ezt meg!

Míg Tom és Adrian a szeretet csomagot juttatják el az Arkanhoz, Julia és én a saját ellenségünkel harcolunk, de nekem kellett egy kis segítség, mert az enyém rám tapadt, és kénytelen voltam segítséget kérni, ami érkezett is Julia személyében.
- Köszi Julia.
- Szívesen, de most igazán segíthetnél, mert most én vagyok nagy pácban. - Mondja Julia, és épp beállnék, hogy befogjam, amikor is Tom érkezik, elpusztítva Julia ellenfelét, majd közli velünk, hogy a szeretet csomag át addva és térjünk vissza a Jolához hát védnek, majd kiderül, hogy ezeket a izéket elterelésnek kaptuk, míg Deszant hajók egy sikló kiséretében a Jola felé tartanak. Tom arra kér, hogy nehezitsük meg a dolgukat.
- Vettem, vettem. - Mondom, és megindulunk feléjük Juliával, aki köszönetet mon Tom nak a segítségért, és a Deszant hajók rögzitő karjaira kezdünk lőni, amik egy idő után le is válnak.

Julia Célpontja képtelen kitérni előle. Próbál ugyan minimálisan módosítani a pályáján, de már késő. A rögzítő karjai Egyesével válnak le a törzséről, és a robbanások ki is térítik. Jóval lassabban közelít így a Jola felé, és egész biztosan nem ott fog landolni, ahol szeretett volna.
Jinjin Célpontja még rosszabbul jár. Szintén eltérítik a célpontjától, de őt annyira, hogy már a Jola-t sem tudja elérni, és csak sodródik tovább az űrben, ahogy az előre gyorsuló hajó lehagyja őt.
-Jinjin! Julia! Most érkezett a parancs! Repüljetek a Főnix mellé, és csatlakozzatok Jenssen Alparihoz! Támadunk! Kövessétek őt, Az Arkan-nál találkozunk, nekem viszont dolgom val előtte.
Ezzel ki is lövök, ezúttal teljes gyorsulással, mint egy igazi elmebeteg. Csak remélem, hogy elég kiszámíthatatlanul tudok repülni még így is, hogy ne szedjenek le engem is.


//Ez a küldetés ezzel teljesítve! Hamarosan kezdődik a végső "Vesszőfutás nevű kaland, amiben minden megmaradt pilóta támad egyszerre az Arkan-re. Ide már csak zárót írj kérlek, és hamarosan találkozunk ott

Kicsit bele köpünk Juliával a Jolára át szállni akarók levesébe, még hozzá azzal, hogy a rögzitőket szét löjük egyesével. Julia kiszemeltje el is távolodik onnan, ahova eredetileg érkezni akart, és az én kiszemeltem rosszabbul is járt, mert egyenesen a nyilt űr felé sodródik. Szinte szánom csórikákat, de biztosan gondoltak erre az eshetőségre is, hogy az elterelés nem fog addig tartani, amíg akarták és így ők lehetnek a következők. Miután végzünk, Tom egy új parancsot add, ami gondolom a Joláról jöhetett, hogy repüljünk a Főnix mellé.
- Vettem, vettem.
- Értettem, már megyünk is.
Mondtuk, majd megindultunk a Főnix felé, hogy csatlakozzunk, legyen az bárhol is, még ha koordinátákat sem kaptunk a Főnix jelenlegi helyzetéről, csak annyi biztos, hogy az Arkan meglesz megint támadva, amit nem nagyon értek, hisz már megkapták tőlünk a kis szeretet csomagukat egy torpedó képében, most mégis támadunk.

(Köszönöm ezt a kalandott.)