Sometimes I question my sanity. Occasionally it replies.
Az alapok
Faj:android Születési hely, idő: Föld, réges-régen. (Nah, csak viccelek. Újszülött bárányka vagyok. Beeeeh-beeeh.) Kor: Kinézetre kapuzárási pánikban szenvedő 50-es, létezés szintjén zsenge 3 éves. Csoport: Lázadójelölt (flottáról összeszedett... mert ugye összeszedtek? *kiskutyaszemek*) Foglalkozás: Jó öreg katona Család: Árva jószág voltam, mióta az eszemet tudom. Senki fiaborja. (Ennyi állati ráutalást egy rakásra.) Gyakorlatilag Phoebe a muterke, de nagyon úgy fest, nem óhajt egyelőre a térdein lovacskáztatni. Pedig mondanám neki, hogy águgu-águgu, miközben ájtatos szemekkel szopom a hüvelykujjam, mint minden tisztességes kiskrapek. Családi állapot: Kriminális. Legalább gyerektartás miatt nem zaklatnak. Szexuális beállítottság: Lyuk=lyuk. Én meg beállítom, amit be kell.
Magasság: 180 cm? Magassarkúban plafont súrolok, ha ez bárkit érdekelne. Szemszín: Barna Hajszín: Barnás-őszes (Mi ez, társkereső?) Különleges ismertetőjel: Sebhelyeim és tetoválásaim is vannak, de ne kérd, hogy listázzam őket, mert itt fogunk ülni napestig. (Igen, van ribancrendszámom is, nem, nem nézheted meg. Legalább hívj meg egy piára vagy valami...) Kibernetikus implantátumok, protézisek: Ööö... há’ na. alapfelszerelés: Hasitasi mindenféle jóval. Kisbicska, kispisztoly, ki-ha-én-nem attitűd. Karakter arca: Jeffrey Dean Morgan
We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings
Jellem
Egyre erősebb bennem a gyanú, hogy ez valami galaktikus társkereső oldal. Túlságosan nincs mit túlcifrázni. Egyszerű ember vagyok, egyszerű értékekkel, nem kenyerem a filozofálgatás, nem keresem az élet mélyebb értelmét, a bonyodalmakat – ha egy mód van rá – kerülöm. Minek feleslegesen nyűglődni a dolgokon? Vagy túljutunk rajta, vagy beletörik a bicskánk, aztán akkor meg úgyis mindegy. Nem szeretek köntörfalazni, nem bírom a felszínes jópofázást sem, idő és energiarabló tevékenység, akkor már hagyjuk az egészet a pitsába. Katona vagyok, katonaként nevelkedtem, katonaként teszem a dolgomat, ritkán kérdőjelezem meg a parancsot, ha mégis megteszem, azt általában nem kötöm senki orrára. Parancsszegés? Meh, nem foglalkozom címkékkel. A halál sem izgat, sosem tekintettem rá „vég”-ként. Csak ennyi, nincs tovább, még egyszerűbb lesz minden, s mint írtam, egyszerű ember vagyok. Ööö, nem, továbbra sem mutatom meg a seggem feletti tetkómat. De még mindig meghívhatsz egy italra, aztán meglátjuk.
-
Uraim! Megtiszteltetés volt. – Soha nem vágtam pofákat a feletteseimre vagy forgattam rájuk a szemeimet, de Braga kapitány szavait hallva arcomra amolyan „mi a jókurvaanyád van?” kifejezés ül, amit költőibben sajnos nem tudok megfogalmazni. Az, hogy vannak tikkjei, nem újdonság, a felindulásból agyonlőtt kormányosnál pillám sem rebbent, mert na, Bragáról beszélünk, jobb esetben egyszer mond el valamit, aztán kétszer tüzel, rosszabb esetben nincs mit mondania, az ujja lágyan rezzen a ravaszon. De most?! Azt hiszi hősi halált fogunk halni. Mit hiszi, szinte biztos vagyok benne, szilárd meggyőződése, hogy a manőverével kiiktatja a Jolát és ezért ezt az árat is hajlandó megfizetni. Maradtam volna a seggemen, gardírozva a volentisi nyájat, azt, de neeem, nekem ebben a hadi helyzetben jutott eszembe hajóra caplatni, csatásat játszani. - Ilyen az én formám. – Fejet csóválok, megpaskolom a mellettem legalább a kapitányéhoz hasonló elszántsággal álldogáló társam vállát és kisétálok a hídról. Megdöglünk, tény és való, ezen már nincsen mit vekengeni, de nem kívánom az első sorból végignézni a műveletet. Ugyan nem jutok messzire, de azért annyira messze éppen, hogy két méteres körzetben szétszórva megtalálhassák a testrészeimet. Nem mintha bárki jönne, bárki meggyászolna vagy leróná a tiszteletét, de azért mennyivel meghittebb a gondolat, hogy a pöcsöm mindössze pár méterre fog lebegni a herezacskómtól és nem vakuvillanással porlok a semmivé. Utoljára felizzó hulló(csillag)herém, ha látod, kívánj! Hátha teljesül a vágyad. Ennyit szívesen meghagyok az utókornak. Életillúzió. Baszki, mi lenne, ha még szeretnék is bölcselkedni? Az ajtó nesztelenül csukódik be a hátam mögött, a sokadik folyosó sokadik kanyarja után, mikor elér a vég. Bumm. Hangos csattanás, olyan hangos, meg sem hallom, a fülem mintha automatikusan lekapcsolna, ezt követi a látásom, az érzékelésem, minden oda. Minden tompa. Lehetséges volna, hogy szimplán csak belezsibbadsz az elmúlásodba? Hol van akkor a beígért film? Miért nem pörög le az élet a lelki szemeim előtt? Hangyás a képernyő. Süket a készülék. Egyszerű, mint az egyszer egy. - Nincs mitől tartanod, gyermek. Mindent a maga idejében. – Egy üzenet a sosevolt anyától. Megnyugtató, dallamos hang, ami mosolyt csalna az arcomra, ha az valahol félig nem olvadt volna le. Mindent a maga idejében. Lebegek. Lebegek a nemlétezésben, míg meg nem lelnek. Időben.
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, mivel a lényeg már úgyis ott van a fejlécben. Na jó, kezdem az avatarral, mert az az egyik gyengém: anyuaddelaházat! Ehhez a karakterhez ez az arc... eszméletlen, ahogy összepattintottad! És a képválasztásaid is haláliak Aztán a humor! Halálos! Nem teljesen százas, de ettől lesz annyira élő és egész a karakter, hogy egyszerűen nem tudok belekötni. Mondjuk azt szívesen megnéztem volna, hogy Braga és Wolf hogyan működnek együtt, de szerintem a Jolán is remekül el leszel, és hamar megtalálod a barátaidat. Már van is ötletem,hogy kerülsz hozzánk, és intézkedtem is a megmentésedről, úgyhogy tarts ki! Mindjárt jövünk érted!
Foglalj arcot és mehetsz is játszani! (egy játékot le is foglalnék azonnal, ha nincs ellenedre. ) Jó játékokat kívánok és sok szerencsét...arra is bőven szükséged lesz, ha nem akarod, hogy az új lábad a hátadból nőjön ki.
Vas. Dec. 13, 2020 3:24 pm
Uraim! Megtiszteltetés volt. – 
Aztán a humor! Halálos! Nem teljesen százas, de ettől lesz annyira élő és egész a karakter, hogy egyszerűen nem tudok belekötni. Mondjuk azt szívesen megnéztem volna, hogy Braga és Wolf hogyan működnek együtt, de szerintem a Jolán is remekül el leszel, és hamar megtalálod a barátaidat. Már van is ötletem,hogy kerülsz hozzánk, és intézkedtem is a megmentésedről, úgyhogy tarts ki! Mindjárt jövünk érted! 
