"Jaaaj már! Ne mondd, hogy nem tudtad... Mindenki tudja a hajón, hogy ti ketten, mint két rossz testvér. Inább tegyél meg mindent azért, hogy elnyerjem a jutalmat. Majd megosztom veled és még meg is hálálom neked..."
Nem részletezem, hogy mire is gondolok, mert nagyon is tudom, hogy le fog esni neki.
"Szóval azt mondod tetszenék neked testesebben is? Hmmm... Ezt jó tudni. Akkor nem gürizek tovább annyit, hogy megtratsam az alakom...."
Hosszabb csend, majd egy nevetés.
"Nyugi, csak vicceltem, de elképzelted mi? De amúgy tudom. Ki kell bírnunk, de ennyi pasi között összezárva. Nem könnyű. Mindannyian helyesek, kidolgozottak... Khm... *Újabb nevetés a részemről*
"Ne haragudj, most nagyon szemét vagyok, de unom magam. Itt ülök a pilótafülkében, nincs kihez beszélnem. Jint elküldtem aludni, a többiek meg vagy őrzik a foglyokat, vagy éppen alszanak, dolgoznak, vagy ki tudja mit csinálnak... De nem engem szórakoztatnak... És ezt ne értsd félre. De amúgy tényleg nehéz közöttük. Mindannyian idegesek, feszültek ami érthető is... Nincs edzőterem, ahol levezethetnék ezt. Remélem nem fognak egymásnak esni a végén... Túléljük ezt az egész szart sérülések nélkül és erre az önuralmuk hiánya miatt monoklikkal térnek haza.... Bocsi, csak fecsegek össze-vissza.... Ne is figyej rám."
Küldök neki egy puszit, majd útjára is engedem az üzenetet.