Csak nem akartam rendmániást mondani... - felelem incselkedve, de az édest nem piszkálom. Tegye, ahová akarja. A csókjaiba legszívesebben örökre elmerülnék, de most előbb egy jó forró zuhany következik. Amíg ő engem dörgöl tisztára, én vele teszem ugyanezt. A gondoskodó törölgetéstől már szinte olvadozom, de egy szavam sincs ellene. Csak mosolygok rá és csillogó szemekkel figyelem a ténykedését.
Ahogy magához húz, elgyengülve simulok a testéhez, nem törődve vele, hogy itt-ott még vizes. - És ha csak azért néztelek, mert észrevettem, hogy nézel? - mosolyogva simítok végig az arcán, aztán az ígéretet hallva megsorozom pár puszival az ajkait. - nem tudom, lehet-e ezt diszkréten csinálni... - sóhajtom a vállába fúrva az arcomat. - úgyis lebuknánk előbb-utóbb. - hirtelen eltolom magam tőle, és lépek egyet hátra. - Ezért is muszáj most menned! - kilépek a fürdőből és összekapkodom a földről a ruháit, hogy a kezébe adjam. - Vizsgálat hétfőn 3-kor! Ne késs el! - amint felöltözött, kedvesen ki is tessékelem a kabinból.
-Akkor több okból is érdemes volt megnézni magamnak. Majdnem elesik, ahogy hátratolja őt Törppilla a csúszós padlón, és bosszúból meg is paskolja a nő fenekét, a kezébe dobált ruhákra viszont nagyon néz. -Hé kislány...legalább megtörölközhetek előtte, vagy jön a férjed, vagy mi van? - Kérdezi komolytalanul, aztán nem törődve semmivel tisztára törli magát, és bemutat a nőnek egy lassú, fordított sztriptízt, mielőtt kihúzná magát, és kisétálna az ajtón. -Rendben, de te sem. És...nem kell ennyire túlöltözni. Rövid az az 1 óra. ezzel sarkon fordul, és megy is a dolgára. Életében először nem lesz ott egy órával a sorakozó előtt. Az újoncok most biztos azt hiszik ma megússzák...