//A mesélőit is olvassátok az előző oldalon, ne csak ezt!


Már előre látom, hogy a rakétavédelmi fézerek nem fognak találni. Számomra végtelenül hosszú másodperceken át figyelem a torpedó jelét, mielőtt becsapódna. Próbálom hívni a főnix-et, de semmi válasz. Nem akarom ezt, de nem maradt más opció.
-Itt vörös vezér, átveszem a parancsnokságot a raj felett.
Átgondolom gyorsan mennyi esélyünk maradt. A nagy fézer ágyúkat elég közel kell repíteni, hogy a megfelelő szögből lőhessenek. Egy találat, és a csatának vége Csak egy.
-Nia, Jinjin! MAradjatok együtt, és koordináljátok úgy a támadásotok, hogy ugyanarra az egy skorpióra lőjetek! Jenna, MArk! Ti is hasonlóan! A maradék az enyém!  Mozgás!!!
Előre repülök, de nem nyitok tűzet. Tesztelek valamit. Megpróbálom befogni az egyik Skorpiót a célzó rendszerrel, és úgymond megfesteni azt a Főnix-nek, hogy lássam, mi történik, és lelövi e az ellenséget. Ha igen, még van rá remény, hogy az Arkan-ra is lőni fog. Kitartóan repülök az ellenség felé, akkor is, ha tűzet nyit rám.

A rögtönzött offenzíva szépsége és egyben hátránya is, hogy a döntések 50%-ban működnek jól és megy mint a karikacsapás, vagy történik valami fatális hiba. Az ember vagy képes olyankor megőrizni a hidegvérét és a lélekjelenlétét, vagy nem. De ha kifut az időből, akkor nincs mit tenni, hiába vagyunk gyorsak, a cselekvésünk már mindegy lesz és nincs további apelláta. Tudtam, hogy majd valaki célkeresztjébe fogok kerülni, mert potenciális rizikófaktor a gépem. De arra én sem számítok, hogy sikerül egy kritikus ponton találatot is bevinni. Azt hittem, hogy a gép nem adja könnyen magát, de nem várok mást az Arkan torpedóitól. Sokáig azt hiszem, hogy ennyi, mert egy ilyen találkozást nem gondolnám, hogy túlélek. Gondolok hirtelen mindenkire, amíg időm engedi.
Aztán a nagy bumm után kezdek magamhoz tárni. Minden vinnyog, először csak ezt hallom meg. Hirtelen úgy érzem, hogy szétszakad a fejem és az, hogy valami lázálomban vagyok. De ez a kőkemény valóság. Az övembe markolok, körbe nézek lassan. Mint valami kibaszott lassú filmforgatás közben történne minden. Aztán rájövök, hogy élek, de gyakorlatilag semmi nem marad épségben. A kijelzőt próbálom kisilabizálni és abból, hogy nem esik az oxigén szintje, arra tudok következtetni, nem nyílt szét sehol ez az átkozott.
A fájdalom akkor hasít belém, amikor próbálok megmozdulni. Vér áztatja át a ruhám ott, ahol a repesz belém áll. Hogy az a... Óvatosan próbálok a panelhez nyúlni, felvenni a kommunikációt de süket. Mindegy, mit is mondok, miközben a gép sodródik csak tovább. Másban nem bízhatom, mint egy szerencsés kimenetelben. Megpróbálok megnyugodni, tudatomnál maradni, ameddig tudok. Ameddig tudok.

Későn érkezem, és háromból csak két torpedót tudok időben megsemmisiteni, egy pedig célba ér, ezzel a főnix nek gamer overt mondhatunk, bár talán még javítható. Nem Finn hajója az egyetlen, ami fel robban hanem Julia siklójának is annyi. Még hallom Juli sikolyát, aztán statikus zörej. Tom, hívja a főnix et, hát ha tud Finnel beszélni, de válasz nem érkezik tőle, így Tom átveszi a parancsnokságot, és parancsokat kezd osztani.
- Vettem, vettem. - Mondom, és Niához csatlakozom ahogyan Tom kérte, és Niának szólok.
- Nia, neked melyik repülő konzerv a szimpibb? - Kérdem, és amelyiket mondja, azt pécézem ki én is.

A főnixnek nem tudunk időben segíteni, így találatot kapott.
-Picsába!-Ami még jobban aggaszt az az, hogy semmi válasz nem jön onnan. Remélem nincs nagy baj és még él odabent a mi alparancsnokunk.
-Vettük!-Azonnal megfordulok és Markkal együtt célba vesszük az egyik skorpiót.
-Két oldalról támadjuk szerintem! Én megyek jobbról.-Ha megkapom a megerősítést el is indulok a kiválasztott skorpió felé. Először szemből, majd egy jobbost veszek és amikor elég közel kerülök hozzá célba veszem és lövök.

Apám nem lenne büszke arra a szitok áradatra, amik akkor hagyta el a számat, amikor a Főnixet eltalálták. A következő akkor volt, amikor nem érkezett válasz.
Mi a francért nem maradtam mellette, és védtem onnan? De nem álthatok neki latolgatni azt, hogy mi lett volna ha, honnan lett volna jobb.
- Megyek balra - fordítom a hajót, a célzáson már rajta az ujjam, csak arra várok,hogy befogjam az ellenfelet.

-Hé! - Szólok a lányokra, mint egy apuka, aki épp azért korholja őket, hogy ne káromkodjanak.
-A csatára koncentráljatok és...a kurva életbe!!!
A főnix rendszerei nem jeleznek vissza. Hiába próbálkozom, nem tudom távolról vezérelni. Nos, ez úgyis csak egy C terv volt, amit csak azért vettem a B elé, mert ez gyorsabban van meg, és addig van időnk eltakarítani az ellenséget. Amit meg is teszünk, mind a Jinjin Nia kettős, mind a Jenna MArk páros sikeresen megszabadít minket az ellenségüktől, és az én skorpióm sem ússza meg. Pár lövés és vége.
-Jenna! Szállj át a Főnixbe, gyorsan! Ahogy a fülkébe érsz, nyiss tűzet az Arkan reaktorára. A többiek fedezzék! Tartsatok ki, mindjárt vége!
A főnix fedélzetén Finn ájultan fekszik a pilóta ülésben, mellkasán súlyos sérüléssel, de még életben van. A hajó még irányban van, és sodródik a cél felé. Ha Jenna oda jut, csupán egy gombot kell megnyomnia a sikerhez...de persze az nem lesz olyan könnyű.
Az Arkan a szemei nélkül egyenlőre vaktában lő a flottára. De a nagy ágyúi egyre közelebb perzzelik a siklókat. Mindenki kijelzői vörösen villognak, akkor is, amikor mellé megy, az utolsó lövés pedig telibe találja Mark siklóját, ami azonnal, és teljesen megsemmisül.


//utolsó mesélői jövő vasárnap érkezik. Mindent bele lányok!

Amint a torpedó becsapódik a Főnixbe, szitok áradat érkezik, a rádióból. Egyszer a becsapódás miat, egyszer pedig mer nem érkezik válasz. Tom, a szitkozókra szól, hogy a csatára figyeljenek. A parancsot megkaptuk Tom tól, és Niával a baloldali repülő konzervet szedjük le, míg Jennáék a másikat, és Tom is végez a maga kiszemeltjével. Ezt követően, Tom szól Jennának, hogy menjen át a Főnikszbe, nekünk tőbbieknek pedig fedezni őt.
- Vettem, vettem. - Mondom, és míg lehet fedezem Jennát és az ellenséges siklókra lövök, ha muszáj

Jenna

-Tudod Tom... A nők több fele is tudnak koncentrálni. Nyugi!-Mondom én is most már teljesen nyugodt hangnemben. Felesleges idegeskedni, hisz azzal nem érünk el többet.
Tom terve úgy tűnik nem válik be, így jön a következő.
-Ezaz!... Megyek is!-Azzal megfordulok és célba veszek a Főnixet. A zsilipnél leállva egy nagy lendületet veszek és már rohanok is be a belsejébe. Első dolog, amit meglátok az Finn! Nem néz ki valami jól.
-Finn megsérült. Sürgősen ellátásra szorul.-Adom le a jelentést Tomnak. Viszont most nem tudok neki segíteni, így tovább futok. Véget kell vetni ennek a csatának. Elfoglalom Finn helyét, célzok és egy ordítás kíséretében megajándékozom az Arkant minden finomsággal.

Az Arkan egyre több találatot kap, és most már a Jola is újra támadásba lendül ellene. Bármi is okozta a fennforgást a hídon, úgy tűnik megszűnt, és ez nagyban segíti a támadó csapatot abban, hogy végre célba érjenek. Jenna siklója több találatot is kap, ám ezek mindegyike csak súrolja a siklót, az utolsót kivéve, amitől azonban a gépezet jóformán atomjaira hullik. Szerencsére a nő addigra már nem tartózkodik benne. Sebesen fut, és végül sikerül megnyomnia a gombot. A főnix két ágyúja egyszerre sül el, és találja telibe a rést az Arkan burkolatán. A nagy hajó elhárítópajzsa megszűnik, és innentől kezdve minden lövés a Jola-ról súlyos károkat okoz neki. Az ellenség rendszerei egymás után állnak le, mígnem Braga kapitány kiadja az utolsó parancsot.
-Mindenki félre!
Ez már a Jola hídjáról érkezik, mikor rájönnek, mi történik. Az Arkan teljes sebességgel repül a Jola-nak, és bár az össztűz miatt felrobban, mielőtt célba érhetne, szétszóródó hatalmas törmelékei így is komoly károkat okoznak. Nia siklóját több nagyobb darab is telibe találja. Ő maga sértetlenül ússza meg, a siklója azonban működésképtelenné válik. Csend telepszika  tájra, ami szinte még az űrben is szokatlan, aztán Ethan hangja felcsendül:
-Nyertünk...
Pár másodperc csend után, Tom szólal meg:
-Jenna! Szállj le a Jola-ra. Utánad én megyek. Jinjin, vontasd be Nia siklóját, ha mindketten leszálltunk. Szép munka.


//A játéknak ezzel vége! Köszönöm mindenkinek a részvételt!
Külön gratuláció Jenna-nak, aki bár elvileg halálraítélt njk volt, mégis túlélte az ütközetet!