Elég könnyen eljutunk a célunkig, amibe meg is kapaszkodom, sőt úgy próbálok megállni, ha megint lesz gravitáció akkor a lábamra érkezzek. A nyakpuszi nem éppen a legkellemesebb a géz miatt, amit szóvá is teszek neki. -Nah ez nem volt valami kellemes. Remélem hamarosan egy sokkal puhább puszit is kaphatok ugyan oda, vagy éppen máshová.-Szélesedik ki a mosolyom. Azi szerencsére azért nem akkora bunkó, hogy ne szólna nekünk, így mindenkinek van ideje felkészülni. Ahogy visszakapcsolja a gravitációt érzem, hogy elnehezülök. -Basszus... Ilyenkor lehet érezni, hogy milyen erős is ez a gravitáció, milyen nehezek is vagyunk...-Közben már elengedtem az asztalt és inkább Powell kezét fogom meg. -Nem akarsz már megszabadulni ettől? Szeretném látni az arcodat. Megcsókolni és... Tudod... Én is kipróbálnám ez a múmiás dolgot.-
Mély levegő, Azarov visszarendezi a gravitációt, és már zuttyanunk is vissza. Nem annyira vészes a dolog, volt már rosszabb is, különben meg minden fennmaradó gondolatomat Freya foglalja be. - Cssss, csss és cssss, nem fair, ahogyan játszol. - teszem a kezemet a nő ajkai elé, aztán elvigyorodom, közelebb vonom magamhoz és a kijárat irányába kezdem húzni. Mindegy merre, hogyan és mint, de szeretnék végre kettesben lenni vele és bárki próbálja ezt szabotálni, esküszöm rázúdítom az egyiptomi tíz csapást. - Tessék szedni a virgácsait, kedves. - noszogatom közben Petersont, noha van egy olyan sejtésem, nem nagyon kell. Angolosan távozunk.
Szomb. Nov. 07, 2020 1:33 am
