A Consilium rendelt minket egymás mellé, mikor betöltöttük a tizenhatot
- immáron nyolcadik éve. Akkoriban nem csak a rendszernek igyekeztél megfelelni, hanem nekem is, én pedig megtisztelve éreztem magamat, amiért egy hozzád hasonló remek embert hívhatok a férjemnek. Bár a kiképzés, majd később a hivatásunk miatt nem sokat találkoztunk egymással, mondhatnám, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot tudhattunk a magunkénak. Azt hiszem, lehettünk volna többek egymás számára, mint két idegen, ha nem szól közbe a romlott világunk.
Tudtam, hogy ha választanod kell köztem és azok között a normák között, amelyeket a neveltetésünk során belénk diktáltak, habozás nélkül ellenem fordulnál, így hát meghoztam helyetted a döntést, és lelőttelek, hogy kimenthessem a testvéremet a Fekete Őrség karmai közül.
Nem lennék túl jó szerencsejátékos, mert azzal, hogy mindent egy lapra tettem fel, mind a kettőtöket elveszítettem. A különbség csupán annyi, hogy míg Flintet soha többé nem láthatom viszont, téged akkor sem kerülhetnélek el életük hátralevő részében, ha szándékomban állna.

// A karakterlapomban szerepel minden, ami a leírásból kimaradt. Ha érdekel a karakter, vagy bármilyen kérdésed van vele kapcsolatban, bátran dobj felém egy pm-et. Nagyon várom