Kicsit késésben vagyok, de igyekszem, hogy ne várassam meg az új asszisztenst, akivel hamarosan találkozni fogok. Talán nem a leg ideálisabb helyen beszéltem meg a találkozót, de remélem, hogy a helyszín nem fog okozni semmiféle fennakadást. A kutatórészleg bejáratánál az engedélyem nélkül nem fogják átengedni a hölgyet, de utasításba adtam, hogy ha megérkezik, akkor értesítsenek. Éppen a zsebemben kutatom a PDA-mat, mikor csippen egyet, és megjelenik az üzenet. „Megérkezett a Hölgy, akit vár. Dr. Vahlen.”- olvasom gyorsan át, majd visszacsúsztatom az előző helyére. Már csak pár lépés és én is odaérek, így nem bíbelődöm a válaszírással. Ahogy befordulok a folyosóra, már látom, hogy várakozik a bejáratnál és csak közelebb érve ismerem fel. Amanda választotta ki a jelentkezők közül és bízom a megérzéseiben. Ami viszont elég nagy szó, hogy egyáltalán talált egy jelöltet, akinek nem harapta le egyből a fejét… tekintve, hogy Malinor hadnaggyal nem jönnek ki jól. Bár az igaz, hogy velem nem oszt meg mindent a nejem, de az elmeséléseiből leszűrtem az ellenszenvét a hadnagy iránt. S most, az ifjú felesége várakozik rám, hogy megbeszéljünk pár dolgot és körbevezessem a kutatórészlegben. A biztonságinak biccentek és a nő felé fordulok. -Üdvözlöm Mrs. Malinor! Dr. James Vahlen vagyok. Bocsánat a késésemért, de volt még kis dolgom, ami feltartott. Kérem, jöjjön velem és körbevezetem a jövendőbeli munkarészlegén. Hallom, nemrég keltek egybe a hadnaggyal. Gratulálok!- nyújtom felé a kezem, ha elfogadja, és kézcsókkal illetem kézfejét, ha nem tartja ellenszenvesnek a bemutatkozás ilyen formáját. -Dolgozott már ilyen területen? Mármint a kutatási részleg valamelyik szakirányát ismeri esetleg? De az se baj, ha nem… csak kíváncsiság részemről.– teszem fel elsőnek a kérdésem egy biztató mosollyal, bár nem rohannék ennyire előre. Az aktáját olvastam, de abban nem mindig szerepel minden részlet és én most a „hiányzó” apróságokra vagyok kíváncsi. Szeretem, ha alaposan megismerhetjük a velünk dolgozókat és nem tagadom, hogy a kíváncsiságom még nagyobb, mivel Amanda választotta ki és ismerve a nejem elég szőrszálhasogató stílusát, ez még érdekesebbé teszi a helyzetet. Türelmesen kivárom a válaszát a hölgynek, és addig az ajtón át beléphetünk a lezárt rendszerű helyiségbe.
Eddel pár hónapja vagyunk házasok és eddig minden annyira de annyira jól megy. Olyan boldog vagyok vele. Remélem, hogy ez nem fog változni később és szerelmünk csak erősödni fog a napok, évek alatt. Úgy tűnik Edben megtaláltam a másik felemet. Most meg talán egy másik álmom is révbe érhet ha minden jól sikerül. Épp egy doktorral készülök találkozni, hogy segítsen nekem. Remélem tud nekem abban segíteni, hogy feljebb lépjek a ranglétrán és talán orvos lehessen belőlem. Ez volt mindig az egyik álmom, amit szerettem volna megvalósítani még Földi életem során. Csak sajnos akkoriban még nem volt erre lehetőségem. Ott sokkal másabbak voltak a törvények, mint most itt. Az új bolygón, vagyis itt ahol most élünk minden sokkal másabb, a törvények, a lehetőségek és a szabályok is. Felkapok magamra valami megfelelő ruhadarabot, aztán gyorsan el is indulok a találkozó hely felé. Igazából fel se fogom az egészet, olyan hihetetlen. Pláné azért, mert ha jó tudom és jól informáltak akkor annak az az elviselhetetlen nőszemély ajánlott be a férjének, mint asszisztens. Amennyire utálja Edet nem gondoltam volna róla ezt. De nagyon örülök neki. Egy újabb lehetőség arra, hogy feljebb lépjek a ranglétrán és talán orvos válhasson belőlem egyszer. Remélem Ed támogat ebben a dologban, akkor lennék csak igazán boldog ha nem lenne ellenvetése ez ellen. Lassan befordulok a kutató részlegre egy egész izgalommal a testemben. Ahogy látom nincsen még itt az, akivel van a találkozom. Egy pillanatra gondolkodóba esem, vajon én tudtam rosszul a dolgokat és nem most van a találkozó? Vagy ennyi idővel hamarabb jöttem. Ám ekkor hirtelen észreveszem, hogy felém közeledik Dr Vahlen. Mosolyra húzódik a szám és kedvesen köszönök neki. - Jó napot! Lara Malinor - mutatkozom be én is - Semmi baj. Nem késett. - mondom udvariasan, talán inkább én jöttem túl korán. Felém nyújtja a kezét én pedig a sajátomat. Udvariasan lehajol kézfejemhez, hogy megcsókolja, kissé meglepve. Milyen udvarias, így még inkább nem jön, hogy elhiggyem ő Amanda Vahlen hites férje. - Köszönjük szépen! - válaszolom mosolyogva gratulációjára. - Nem igen. - mondom kissé elgondolkodva. - Vagyis igazából még nem dolgoztam hasonló területen. De számos másikon már igen. - válaszolom tömören és velősen kérdésére miközben ő kinyitja az ajtót, hogy bemehessünk. Ha sikerült, akkor megvárom, hogy először ő lépjen be, hisz ő itt a főnők, én pedig majd csak utána lépek be az ajtón.
A kis késésem ellenére nem neheztel rám Lara, aminek nagyon örülök. Igyekeztem, hogy hamar ideérjek, de van, mikor sürgős vagy éppen előre nem látható dolog közbejön, mint a mostani eset is. -Nagyon örvendek, Mrs. Malinor. – engedem le a kézfejét az ajkamtól, bár Amanda választotta ki a hölgyet és semmiféle információt nem osztott meg bővebben róla, csak amit az aktájában olvastam. -Semmi gond. A részlegen amúgy is elég széleskörű a kutatás és az oktatás, így aki hozzánk csatlakozik a kiválasztás után, azoknak különleges képzést és gyakorlatot biztosítunk. Gondolom, hogy nem idegen az anatómia magának. - mosollyal nézek a nőre, és pár pillanat múlva a biztonsági rendszeren áthaladva, meg is érkezünk a laborokhoz és a hermetikusan elszeparált kutatási részlegre. -Körbevezetem, hogy ismerkedjen az itteni helyiségekkel és a biztonsági zónákkal. A belépőkártyáját hamarosan megkapja, mert anélkül nincs ide bejutás. Ami meg a munkaterületét illeti, nem kell megijednie. Nincs semmiféle veszély vagy olyan forrás, ami ártalmas lenne idebent. Azokat a vegyületeket és organizmusokat egy elzárt és különösen biztonságos helyen tároljuk. De előbb, megmutatok mindent és aztán neki is kezdhet a képzés alapjainak. – lépek be egy üvegajtón, ahol a szükséges anyagokat és információs terminálokat tároljuk. Ha követ engem Lara, akkor a kezébe nyomok egy PDA-t, ami tartalmazza az összes átolvasandó és megtanulandó file-t. -Ezt az anyagrészt kérem, olvassa át, mert három nap múlva kikérdezem. - bökök rá a képernyőre és megjelenítem a kért anyagrészt, amit szeretném, ha átismételne és megismerné az itt lelhető biztonsági előírást. -Ha ezzel megvan, akkor ugorhatunk neki a nehezebbik részére, ha benne van?! Készen áll? – mutatok egy székre az íróasztalom mellett. -Foglaljon helyet. – kínálom hellyel, hogy kényelmesebben érezze magát. Nem vagyok olyan heves mint Amanda, de talán jobb is, hogy most én mutatok meg mindent Larának, így az első napon. Aztán majd úgyis belerázódik mindenbe, mert látom, hogy van benne lelkesedés és ambíció. -Ha van kérdése így elsőre, ne tartsa magában! A kérdések teszik teljessé az elmét és a kíváncsiságot.- nevetek fel halkan, bár nem szokásom humorosan taglalni a mondataimat, de nem is szeretném, hogy Mrs. Malinor az első percben vaskalaposnak tartana. Szeretem megkövetelni a rendet és amit kérek, azt betartatom, de korántsem veszek le fejeket, ha valami nem olyan gyorsan halad, mint azt mások akarnák. Minden egyén saját tempóban tanul és jegyez meg dolgokat, az nem helyeslem, hogy magolva tanulná meg a szöveget, mert nem a gyorsaság a lényeg a hivatásunkban, hanem a pontosság. Én ennek az elvnek vagyok a híve, bár a régi Diákjaim eleinte nem értették, de aztán elfogadták, hogy van benne igazság. -Amint készen áll, indulhatunk majd a részleg megismerésére. De nem kell sietni semmivel. Egy teát?- emelkedek fel, hogy hozzak két gőzölgő italt, -ha kér-, hogy kellemesen tudjunk beszélgetni, ha van pár kérdése vagy észrevétele Larának. Úgy vélem gyümölcsöző lesz ez az új képzés, amit Amandám is támogat.
- Ne haragudjon de mért volna idegen? - mosolygom rá. Hisz nővérként dolgozom a hajón és ha nem tudnám az anatómiai dolgokat, nem tehetném ezt szóval.. - Természetesen nem az. - válaszolom egyszerűen miközben követem őt a labor felé. Azt azért remélem tudja, hogy én nem kutató szeretnék lenni leginkább hanem élő emberekkel foglalkozó orvos. Igazából nem értem miért melléje osztottak be, vagyis Amanda miért őt látta jó mentornak mellém, de biztosan jó okból tették, tette. abban biztos vagyok, hogy Mr Vahlenek nagyszerű és hatalmas tudása van, amit örülnék ha átadna nekem is. - Abban biztos voltam, hogy nem akar megölni engem - viccelek, mikor arra utal, hogy nincs semmi olyan dolog ami megölhetne idebent vagy veszélyes volna. remélem érti a humoromat és nem gondolja tolakodónak az egészet vagy félreértőnek. - Rendben. - egyezek bele abba, hogy megmutasson előbb mindent és csak azután kezdjünk neki a nehezebbik résznek. Hirtelen, vagyis csak nekem hirtelen, rábök egy jókora anyagrészre a PDAn, amire én csak hatalmas, elcsodálkozó szemekkel reagálok. - Őőő.... oké. - válaszolom kissé elképedve. Nem tudtam, hogy ennyi száraz anyagot kellene bevennem. Úgy érzem magam, mint kisiskolás koromban, amikor hatalmas mennyiségű leckéket kellett bemagolnunk egyik napról a másikra. - Persze. Nagyon is. - teszem hozzá, mikor arra tér ki, hogy rátérhetünk ha én akarom utána a nehezebbik részére is. Bár elcsodálkozom, hogy van ennél nehezebb is, hogy be kelljen magolni valamit. Sose ment nekem a magolás én inkább logikusan tanulok. Összekötök dolgokat valamivel és megpróbálom megérteni őket. Egy székre mutat én pedig helyet foglalok rajta. Kíváncsian várom mi lesz a következő dolog, amit befog mutatni vagy elfog mondani nekem. Tetszik ez a fajta hozzáállása ehhez az egészhez. Precíz, pontos és mindent megkövetel, úgy ahogyan kell. De mégsem olyan erőszakos, mint amilyen a kedves felesége vagyis a Vaslady felesége. Már bocsánat, de tényleg így van. Nem tudom, hogy megkérdezhetem-e vagyis hát, hogy nem sértődik-e meg ha megkérdezem tőle, ami bennem van. De remélem, hogy nem haragszik meg. - Igazából lenne valami. - kezdek bele halkan és kissé félszegen. - Tudja... én tulajdonképpen élő emberekkel foglalkozó orvos szeretnék lenni. - Igazából nem tudom, hogy ő tud-e ebben segíteni, bár orvos. De régebben a Földön ehhez több minden kellett, hogy valakiből orvos legyen. meglehet, hogy itt másképp folyik a dolog. - Remélem, hogy tud ebben nekem segíteni. Nem azt akarom mondani - szabadkozom - hogy nem kedvelem a kutatásokat és nem szeretnék abból is megtudni dolgokat, de nekem - folytatom tovább a mondatomat és nagyon remélem, hogy nem bántom meg kijelentésemmel. - most az a fontos, hogy mi hamarabb a hajó orvosa lehessek. Remélem nem haragszik meg, hogy felhozom ezt a dolgot. - nézek rá ártatlan boci szemekkel. Már kezdem bánni, hogy elmondtam a gondolataimat. Néha hamarabb kimondok dolgokat, minthogy jobban meggondolnám az egészet. - A tea az jól esne. -mosolygok rá kedvesen. - Tőlem kezdhetjük akár most is. - teszem hozzá böngészve azt amit adott nekem tanulásra.
Úgy vélem, hogy ígéretes kezdete van ennek a projektnek, amit Amandám is támogat. Igazából még mindig rejtély számomra, hogy miért pont Mrs Malinort „szemelte” ki a Hajó orvosi posztra való felkészítésemre, de most már kezdem azt hinni, hogy jó okkal tette a döntését. Igaz, hogy jelenleg nincs az Orvosi részlegen képzett személy, de ha a kezdeteknél mutatkozik a mostani Hölgynél ekkora elszántság és akarat, akkor jó eséllyel lehet majd a Jola orvosa. Gondolom, hogy több lehetséges tényezőt is számba vettek az illetékesek, bár van, amit nem láthatunk előre. -Csak vicc volt. - nevetem el magam, ahogy hallom a meglepett kérdését az enyémre. Talán túlságosan is megtekertem a szavaimat, ahogy az érdeklődésemnek adtam hangot, bár az Akadémián töltött Tanári éveim alatt, hozzászoktam bizonyos „keresztkérdések” feltételéhez. Jócskán tudnék sorolni hasonló történeteket, amik megestek a tanításom alatt, de úgy vélem, hogy ha mindennek eleget tesz a fiatalasszony, akkor nem lesz probléma az „utolsó vizsgákig”, végigmenően. - Teljes tudatában vagyok annak, hogy most miért van itt nálam. Nem hiszem, hogy félreértés lenne köztünk, bár az előbbi kíváncsi kérdésem általánosságról szólt és bocsásson meg nekem a régi „beidegződésemért”, ami előszeretettel feszegeti a Tanár- Diák közti érdeklődésemet, ami próbálja „bemérni” az elhivatottságot és a küzdőszellemet. De inkább a teával foglalkozzunk. - teszem elé a gőzölgő csészét az asztalra. –Egészségére!- nézek rá, majd kortyolok én is, ha Lara is ezt teszi. -Kezdhetjük, ha gondolja. De bízom abban, hogy a felajánlott három nap alatt, részletesen átolvasva és a lényeget „kiragadva” megérti, majd ezt a későbbiekben, betéve tudja majd felmondani. Nem kívánom szóról- szóra a szöveg magolását, de higgye el, hogy szükséges az az idő, amit adtam rá, hogy maradéktalanul és figyelmesen tanulmányozza a tartalmát. Gondolom, hogy előző ismeretei sem hiányosak e „szakmai” téren, de a tanulási és gyakorlati szakasz elsajátítása is egy külön dolog. Részemről nincs akadálya, hogy tanítsam az ismereteimre és bármilyen kérdésére válaszoljak. Több évig tagja voltam a Földi- majd az Orvosi Akadémia Rektori posztjának, bár bizonyos körülmények inkább a kutatás felé „terelték” az életem, de ez nem zárta ki, hogy széles körben ne maradjak tájékozott a „mindennapi” orvoslásban. Igazából bevallom, hogy most magát megismerve ez alatt a pár óra alatt, látok hajlamot és küzdővágyat, ami mostanság kevesekben adatik meg. Ezek fényében, talán joggal merül fel a kérdés, hogy ezt a kitartást és akaratot látva, miért nem küldték Önt a Nővérképző után a doktori cím irányába?! De… ne is ragozzuk a talányok kérdéseit, inkább szóljon bátran, ha valamit nem értene, vagy bizonytalan esetleg egy adott témában. Szeretném, ha megértené, hogy a tanulása nem elsődlegesen a gyorsaságon alapulna, hanem az alaposságon. –kortyolok ismét az illatos italból és nézem a hölgy arcvonásain fellelhető jeleket a mondataim után. Lehet, hogy most elég sok információ,- vagyis lehetséges kilátásokat vázoltam elé – mert, úgy érzem, hogy tisztázódni kell, hogy a tudás nem az ölünkbe hullik, hanem kemény munkával érhető el. S nálam, nem az a fontos, hogy minél több könyv olvasására ösztönözzek, hanem jegyzetek készítésére és aztán azok használatára, hogy hatékonyan és a lehető legkevesebb hibafaktorral alkalmazni is tudják a képzés végén. Remélem, hogy nem voltam nagyon nyers és elrettentő a mondataimmal, bár szeretek világosan és érthetően a tudomására hozni a leendő Orvosnak, hogy keményen és kitartóan kell küzdenie, hogy méltó lehessen a hajóorvos címre. Én megteszek mindent, hogy átsegítsem a felmerülő akadályoknál, de az oroszlánrészét Larának kell megtennie. De azt most kijelenthetem magamnak, hogy látok benne annyit, hogy végig is vigye az elképzelését és valóra váltsa az álmát. Én segíteni fogok ebben neki.
Hétf. Márc. 11, 2019 4:40 pm
