Belépés
csatlakozz be a játékba!
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Walkie Talkie
a fórum kommunikációs csatornája


Galaktikus feljegyzések
legújabb hősi eposzaink

Today at 5:34 pm
Üvegház sziklakerttel

Today at 5:23 pm
Folyosók és lift

Today at 5:07 pm
Étkező

Yesterday at 8:23 pm
Hicks közlegény kabinja

Yesterday at 3:06 pm
Barlangrendszerek

Yesterday at 12:08 pm
Sabrina & Markus

Yesterday at 10:19 am
Parancsnoki híd

Vas. Júl. 15, 2018 3:05 pm
Aranyszín erdő - A nap és Hold útja

Szomb. Júl. 14, 2018 10:49 pm
Bazársor és piactér

Szomb. Júl. 14, 2018 10:33 pm
A Szent tó partvidéke

Statisztika
so many stars shining in the sky

Kasztok Nők ♀ Férfiak ♂
Föld eleműek 2 2
Víz eleműek - -
Tűz eleműek 1 2
Levegő eleműek 3 1
Emberek 1 2
Telepesek 1 1
Katonaság 1 1
Flotta 5 5
Consilium - 3
Lázadók 3 1
Összesen 17 18

Stars can't shine
without darkness

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Jack Silver, Pressia Hicks, Samantha Lewis


A legtöbb felhasználó (23 fő) Kedd Jan. 02, 2018 2:01 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Töltőállomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
ÜzenetSzerző
 #21•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 11:34 am

Valami rosszat mondhattam, mert szinte már gyanakodva néz rám. Én válaszképpen felvonom az egyik szemöldököm.
-50 évig állítólag, miért?
Kissé talán cinikusan mosolygok, amíg a vezetőink racionalitásáról elmélkedünk. Nem tudom eldönteni, hogy félreértett, vagy csak erősen finomította a véleményem róluk. Más kérdés, hogy hangosan ritkán kritizálom őket, ha józan vagyok, mert azt azért belátom, hogy én nem tudnék a helyükbe lépni. Minden más mellett, csupán ők tudták összehozni, hogy legalább valami maradjon belőlünk...kivéve persze, ha igaz az, amit pár őrültebb katona regélget arról, hogy az egész csak illúzió, és a föld pont ott van, ahol hagytuk, minket meg elraboltak. Ja persze...
-Azt hiszem, az Arkham-on mást jelent a keringőre felhívás, mint a Jolán, Hadnagy - Felelem neki halkan, de még mindig mosolyogva. A részletekbe inkább nem megyek bele, de ha valaki megnézi, láthatja, hogy a legénységünk egy tagját le kellett cserélni, mert teherbe esett, igaz amennyire tudom, nem a hajón történt ez.
Miután lenyomjuk a két részegest, és kellő ideig néztem rájuk szórósan, lehajolok a tákolt, és minden bizonnyal illegális lőfegyver maradványaiért, és megállapítom, hogy ha nem töröm ketté, akkor sem valószínű, hogy működőképes lenne. Komoly szerkezeti hiányosságai vannak ennek a vacaknak, amelyek közül a legordítóbb a töltény. Nem találom, hol lehetne golyót tenni egyáltalán ebbe a vacakba, az viszont biztos, hogy most nincs benne. A legrosszabb, amivel vádolhatják a tulajdonosát, hogy elpazarolta az alapanyagokat erre a szemétre...ami mondjuk elég súlyos vád.
Párszor megfontolom, hogy Katrina után kéne mennem. Látom rajta, hogy nagyon feldúlt. Több okból sem teszem. Némi fájdalom árán tanultam meg, hogy a legtöbb nőt jobb békén hagyni ha nem ő jön hozzád ilyenkor, másfelől, nyomós indok nélkül nem megyek be a női mosdóba. Úgy határozok, a bentről kiszűrődő robaj nem elég nyomós, sőt, úgy teszek, mint aki nem hallja meg, és bevallom, némi elégtételt is érzek, ahogy látom Bob-ot és a két szerencsétlent összerezzenni mindegyik hangosabb csörömpölésnél. Őszintén nem tudom eldönteni melyikünk miatt szedik jobban a lábuk, amikor végre elhúznak.
-Tudom - felelem neki halkan, és kissé fáradtan. A hirtelen adrenalin löket, ami józanító hatással volt rám már rég elmúlt, és most csak fáradtságot érzek.
-De nem fogok halálra ítélni 2, vagy esetleg 3 embert csak azért, mert ittasan csináltak valami hülyeséget. Ne értsen félre, ha lett volna bármi esélyük arra, hogy ártsanak önnek, már egyikük sem élne. De nem volt, nem igaz?
És, ha jobban belegondolok...ha Katrina hajadon lenne, vajon milyen törvényt szegtek volna most? Rátámadtak a flotta két tisztjére elvileg igen, de egyikünk sem volt épp szolgálatban. Minden esetre, ha minden kihágásért megkaptam volna a méltó büntetésem, akkor már rég kidobtak volna engem is egy zsilipen...bár igaz ami igaz, sokkal érettebb vagyok, mint a kiolvasztásom előtt. Biztos megszeppentem attól, ami itt várt rám, vagy csak nincs annyi lehetőségem, nem tudom. minden esetre, továbbra is állom Katrina ijesztően is szépen csillogó tekintetét. Azt hiszem most először senki sem akarna a helyemben lenni.
-Nézze, ha másként járna el, még mindig jelentheti. Ez már magán múlik. Ha parancsba adnám, hogy ne tegye, akkor sem kéne követnie. Csak arra kérem, gondoljon át egy dolgot. Ha nem lenne férjnél, most vele kellett volna mennie...
Mély levegőt veszek, és félrenézek, majd két másodperc gondolkodás után hozzáteszem.
-Vagyis nem, mert fejbe vertem volna a csávót az asztallal. De akkor meg engem kellett volna jelenteni.

avatar


Az URS Jola tisztje

Mentális erõ :
190
Képességpontok :
159

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #22•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 12:18 pm

Ethan & Katrina
To be the best you must be able to handle the worst
- Csak azt hittem, hogy a hadsereg emberei tudtak arról, hogy van lehetőség az űrbe utazni. A Volentis akkor már kész volt, csak más célokra akarták használni - ezt minden kisgyerek tudja.
Mindenki eme mesék között nőtt fel. De akkor úgy véltem, hogy eme tudás általános. Ezek szerint mégsem. Talán megvan ennek is az oka. Talán a hadsereg tagjai maguk között kezdtek volna gyilkolásba, hogy minél hamarabb felkerüljenek a hajóra. Szomorú gondolat, de nem elvetendő.
- Miért talán maguknál a táncot jelenti, szó szerint? - hajtom enyhén oldalra a fejemet mosolyogva.
Nem hinném, mégsem csábulok el a gondolatra. Ennél még jóval összeszedettebb az elmém, hogy holmi játszadozásba fogjak és miért is? Hogy bebizonyítsam, hogy nincs igaza és túl meggondolatlanul viselkedik? Emlékeztet a parancsnokunkra.
S lám, amikor túl sokáig vagy összezárva egy ilyen alakkal, utána akaratlanul is úgy kezd el viselkedni az ember. S én is. Vizes kezemet a nadrágomba törölöm, vérem folyása hamar eláll, csak apró repedés a bütykön. Holnaputánra el is múlik.
Nem úgy haragom, aztán ki tudja. Egyelőre dacos, dühös tekintettel méregetem a Parancsnokhelyettest. Nem mondom, szép fenyegetést kaptak, tisztelhetném is érte. De ez most kevés nekem.
Szinte hisztérikusan nevetem el magamat, kihallhatja, hogy mennyire nem őszinte, mennyire gúnyos ez.
- Valami hülyeséget? Parancsnokhelyettes, csak a szerencsén múlt, hogy jelenleg minket találtak meg. Ha nem mi vagyunk, azt hiszi, hogy Bob bármit is tett volna? Hogy a fenyegetése bármit ér, amikor itt sincs? Ha a fegyver még csak egy játék is volt, manapság ezek élethűnek tűnnek, ki mondja meg, hogy nem is volt benne valódi golyó? - bökök fejemmel az összetört játékszer felé.
Persze minket ez nem ijeszt meg. Ha megtenné, elég rossz kiképzést kaptunk volna akkor. De itt nem mindenki katona. Nem mindenki emlékszik élete végéig a kötelező kiképzésre.
- A törvényeink nem véletlenszerűen találták ki őket úgy, ahogy - sziszegem kimérten, nyugalmat erőltetve magamra. A következő kijelentésére azonban idegesen lépek hozzá közelebb, mutatóujjam szegezve rá. - Ez rohadtul nem így van! - csapok le végül az asztalra, ha már odasétáltam mellé. Talán még hangom is a kelleténél jobban felemelem. Fejem lehajtva tekintek le piros kézfejemre. Fogaimat szorítva veszek pár levegőt, hogy megnyugodjak. Idegesen túrok bele hajamba, felegyenesedve. - Előbb a Consilium tanácsa elé kell járulnia a kérvényével. Miután azt elbírálták, csak azután lehet elhálni a házasságot. Ha pontosan ismerné a tövényt, tudná. De itt mindenki magasról tesz rá, és mivel egy átlagos civil sem feltétlen ismeri, igen, ő elment volna vele. A nők a mai napig nem beszélnek az őket ért megaláztatásról, Parancsnokhelyettes! - persze ebbe már rohadtul senki sem gondol bele.
Fortyogok, dühöngök. Egy szörny akar előretörni belőlem. Dühöng, verdesi a mellkasam. Utoljára ezt… gyerekként éreztem, de akkor megtanították, hogy öljem ezt ki belőlem. S lám, régi barátom újra megjelent…
Nem fogok szembe menni egy magasabb rangú tiszt parancsával - felelem neki végül. Lényem szinte vibrál, ahogy elsétálok mellette egyenesen a pult irányába.
Olyan dolog következik, amit… sose gondoltam volna, hogy megteszek. Az egyik üveget, melyen nagy betűkkel áll, hogy “vodka” leemelem a polcról. Krumpliból a legolcsóbb manapság alkoholt gyártani. Egy kisebb pohárba töltök magamnak, majd megemelem a poharat.
Aztán visszaejtem a pultra. Aztán ha semmi sem akadályoz meg - sem abba, hogy idejöjjek - akkor erőt véve magamon húzom le az alkoholt. Régen nyugtatónak használták a bajaikra az emberek. Arcom fintorba rándulva koppan újra a pohár alja a fafelületen, miközben hangos köhögésbe kezdek… Érzem, hogy ez az átkozott marja torkom, gyomrom.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
269
Képességpontok :
251

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #23•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 2:47 pm

-Ó, vagy úgy. Nos, alapvetően jól hitte, ugyanakkor, nem volt ilyen egyszerű a helyzet. Nem szeretném lehangolni, de az a nyomor, ami a végén volt, elképzelhetetlen. Tudtunk az űrhajókról, csak épp az átlagember, vagy akár katona is úgy érezte, milliárdokat költeni egy felszállásra pazarlás, amikor sokaknak centjeik sincsenek egy pohár vízre...ha még mindig centekbe került volna egy pohár víz. Na mindegy, szóval az űrutazás, igen, az nem volt titok...az, hogy a bolygónknak hamarosan lejár a szavatossága már inkább. Nekem is csak akkor mondták el, hogy ez a helyzet, amikor felajánlották, hogy csatlakozzam...Akkoriban már felreppentek pletykák persze, sőt, volt pár jó minőségű kép is, de sokan azt hitték csak összeesküvés elmélet.
Nem tudom mi lett a vége aztán a történetnek. Gondolom idővel kibújt a szög a zsákból, és az utolsó pillanataikat arra pazarolták, hogy megöljék egymást, mielőtt a kozmosz tehetné. Nem lepődnék meg azon sem, ha sikerült volna.
A tánc szóra valamiért összevonom a szemöldököm. Valamiért a velem szemben ülő hölgy képes újra és újra meglepni.
-Nem, szexet - bukik ki belőlem, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon, de közben már ott van a  fejemben a kép, ahogy a kapitány beteszi a bécsi keringő zenéjét, és elkezd ugrálni a hídon, kecsesen suhanva egyik konzoltól a másikra. Amilyen keveset alszik mostanában, nem is teljesen elképzelhetetlen ez.
Később már visszasírom ezt a kellemes témát. A nő szavaival aligha tudnék vitatkozni, hisz tényleg, nem kellett volna sokkal több, hogy ne csak fenyegessem őket, hanem demonstráljam mire gondolok, a másik fazonnal meg felnyalassam a vért. Na jó, ennyire beteg dolgot talán sosem tennék, ha nem muszáj, de abban fölösleges kételkedni, hogy ez a kettő most az életével játszott.
Azonban nem szállok szembe a nővel. Állom a tekintetét. Csendben tűröm a dühét, és hagyom, hogy a fejemhez vágjon, amit csak akar, anélkül, hogy ellenkeznék, vagy rászólnék. Csak akkor hajtom le a fejem, amikor ott hagy, és a pulthoz lép. Remek, újabb kedves lányt, és kiváló katonát kergettem alkoholizmusba. Szép volt Crash....
-Egyként ismerem a törvényt... - Jegyzem meg halkan, amikor leülök mellé, és kiveszem a kezéből az üveget, én viszont nem töltöm ki magamnak, csak belekortyolok, ahogy van. Aztán leteszem kettőnk közé az üveget, és elfoglalom a mellette lévő bárszéket.
-Ha érdekel a véleményem, nem kéne 16 éves lányokat arra kényszeríteni, hogy kétszer idősebb vadidegenekhez menjenek hozzá. Azzal kéne lennünk, akit legalább kedvelünk, ha más nem...elbaszott ez az egész...
Aztán csak ülök mellette, de ha megint a piáért nyúlna, ezúttal gyengéden megfogom a csuklóját. Igazándiból lehet már korábban is közbe kellett volna lépnem, de akkor nem értem időben ide.
-Ha rám hallgatsz, azt csinálsz amit akarsz, de a sörrel együtt ez lehet sok lesz...
De aztán el is engedem a kezét, ha ez megtörtént. Nagy lány, azt csinál amit akar. Én legalábbis biztos nem fogok dirigálni neki.

avatar


Az URS Jola tisztje

Mentális erõ :
190
Képességpontok :
159

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #24•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 3:41 pm

Ethan & Katrina
To be the best you must be able to handle the worst
Félrehajtott fejjel, figyelmesen hallgatom a szavait. Csak alig párszor akad  a homlokom közepére szemöldököm, hogy aztán láthassa, hogy miként simul vissza, homlokom kiegyenesítve.
- Összeesküvés? Ezt hogy érti? - üt szöget a fejemben, ez a mondat. S újra csak a lázadó Connor jut eszembe, de nem engedem, hogy most ő uralja az elmémet. Most kizárom. S minél többször teszem ezt éles helyzetben, annál hamarabb menni is fog rutinból. Akkor is amikor egyedül vagyok. S a világ rendje a lelkembe is visszaáll. Egy ilyen katonának nem hagyom, hogy beférkőzzön az agyamba. Ez lenne a lázadók módszere?
- Nagyszerű, mert nálunk sem ezt jelenti. Mindössze annyit fejeztem ki, hogy elég csábító a gondolat, hogy egy leckét kapjon arról miként tudnak egyesek észrevétlenül a szobájába jutni és ha arról van szó, csendben elvágni a torkát - mosolygok negédesen. Ezek viszont nem pletykák. Számos ellent, vagy olyat, kikről a rendszer ezt gondolta, csendben végezte ki. S legtöbbjük katona volt.
Meglehet, hogy engem is így ki tudnának végezni. Álmunkban vagyunk a legvédtelenebbek. S a Consilium hagyja, hogy azok is maradjunk.
Viszont itt, dühöm visszafojtva kezdem átérezni, mit érezhetnek katonáim, amikor csak csendben hallgatom örjöngésüket. Igazából nem segít. Provokatív ez az egész. Én ezért használom, és a célt el is érem vele. Ezért sem futok bele saját csapdámba. Inkább más csapdába. Hisz ha már ennyi szabálysértés történt, nem mindegy eggyel több, vagy kevesebb?
A vodka lassan marja végig a torkom, éget belülről, de mit sem segít. Fintor arcomról nem vándorol el. Egy nemrég frissen facsart citrusos gyümölcsök levét tartalmazó kancsóból öntök magamnak. Ám annak keserűsége sem vidítja fel ábrázatom, hanem… úgy nézek Ethanra, mint aki szó szerint citromba harapott.
- Tényleg? Azt rója fel, hogy nőket adnak férjhez? Egyébként nem feltétlen idősebbhez, és van lehetőség, hogy olyanhoz, akihez te akarsz. De nyilván a Consilium úgy választja össze a párokat, hogy a közös DNS… - de minek is ezt magyarázom, inkább nyúlok újra az üveg után. Ám kezem megállítják. - Mitől jobb ez? Hogy férfiak erőszakolhatnak meg nőket? S még csak arra sem törekszik, hogy megbűnhődjenek ezért? Ha nem sikerült ma este velem, majd sikerül velük máskor - aztán lehet, hogy ez nem így van, de ki tudja. - A törvény azért van érvénybe, mert nem mindenki családcentrikus. Ha nem lenne törvénybe se maga, se nem én soha nem házasodunk meg. De a népesség meg fogy. Maga mégis hogy védekezne ez ellen? - teszem fel a költői kérdést. Mert az szép, hogy mindenki csak panaszkodni tud emiatt, de tudnak rá bármi más megoldást találni?
Ezek oly filozófiai és mély kérdések, melyeket aztán mi ketten hiába vitatunk meg. Nem fog változni semmi. A törvényeink életben maradnak. Hirtelen engedem el az üveget, engedem, hogy koppanjon a pulton.
- Nekünk kellene azoknak lenni, Parancsnokhelyettes kik példát statuálnak. Kik betartatják a törvényt. Kik példát mutatnak - mondom csenden a szemközti falat szuggerálva. Újra elővesz a futhatnék. Amikor képtelen vagyok egyhelyben ülni, ám mégis itt ülök. Ujjaim idegesen járnak a pulton.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
269
Képességpontok :
251

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #25•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 4:17 pm

Kicsit irigylem, amiért ő egy olyan társadalomban él, aminek elegek a valós problémák, és nem talál ki magának sajátokat. Most például az összeesküvésekre kell magyarázatot adnom:
-A régi társadalomban durván a nép negyede képes volt bármit nem elhinni. Például, a holdra szállás után évszázadokkal is voltak akik bizonygatták, hogy az egészet csak a kormány találta ki, hogy átverjék az oroszokat. Nem segített, hogy az akkori politikusok tényleg sok mindenről hazudtak...
Az ajánlat, hogy éjjel betörne a hálószobámba...ellen kell állnom, hogy nyeljek egyet, és csak állom a  pillantását, de ilyen körülmények közt tényleg nem hangzik vonzónak. Más kérdés, hogy a legénység többi tagjáéban bízom annyira, hogy biztos lehessek benne, nem jutna el a szobámig. Ugyanakkor...ha jól elrejti a fegyvert, és kedvesen mosolyog valakire, meg hihetően adja elő, hogy kedves ismerősöm, és "látogatóba" jött, még lehet oda is kísérnék az ajtómhoz.
Le kell cserélnem a biztonsági kódokat.
Végighallgatom, aztán megkockáztatom, hogy nem fog rám támadni, és gyengéden a vállára teszem az egyik kezem, miután kibeszélte magát, és felé fordulok.
-Katrina...ha úgy vágtad volna a támadód arcát az asztalba, hogy a nyakát töri, kérned sem kellett volna, és segítek eltüntetni a hullát. A helyedben lehet azt tettem volna. De, mint mondtad kevesen vagyunk.
Fejemmel a lakókörletek felé intek, amerre fülét farkát behúzva mentek a jómadarak, és bevallom, lelkem mélyén nekem is az a véleményem, hogy pazarlás. A légzsilip sokkal közelebb van.
-Lehet, hogy ezzel a kettővel csak többen vagyunk. De ha nem muszáj, nem szeretném kinyírni őket. A "civilek" bizalma így is eléggé ingatag a rendszerben, és bennünk.
Aztán újra a szemeibe nézek, és kissé előre dőlve beszélek tovább.
-Nem tudom jól döntöttem-e. Ha biztos vagy benne, hogy golyót érdemelnek, csak egy szavadba kerül, és elintézzük. Ha amiatt aggódsz, hogy engem keversz bajba, ne tedd. Nos, mi legyen?
Továbbra sem engedem a tekintetét. A szoba sarkában gyér fénnyel világít az apró lámpa, ami azt jelzi, hogy az itteni kommunikációs konzol működik. kicsit a torkomban dobog a szívem, hisz valóban, nem tartana semeddig megírnia a jelentést. Nem hiszem, hogy bajba keverne ezzel, és nem is érdekelne az sem, ha igen. Még az is lehet, hogy tényleg jobb lenne ez az állomás akár még Bob nélkül is. Nem tudom. Csak remélem, hogy hatott a figyelmeztetésem.

avatar


Az URS Jola tisztje

Mentális erõ :
190
Képességpontok :
159

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #26•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 5:59 pm

Ethan & Katrina
To be the best you must be able to handle the worst
Szemöldököm ívesen kúszik magasra megint. Hogy mennyire más volt az ottani nép gondolkodása. Nem csodálom így, hogy a Consilium alaposan megválogatta, hogy milyen embereket is fagyaszt le. Talán épp az ilyeneket nem válogatták be.
Lenne hozzám még egy-két szavam, csűrhetném-csavarhatnám a történeteit, de nem teszem. Majd máskor - ha még lesz ilyen - még beszélgethetünk arról, hogy milyen is volt a föld. S ő sem fűz már többet ahhoz, hogy mily könnyen lehetne másokat álmában meglepni.
Nem, mert már teljesen más foglalkoztat minket. Őt is és engem is. Mint már mondtam: lehet, hogy egyéb esetben nem dühítene ennyire, egyszerűen csak fognám és magam jelenteném a szabálytalanságot.
De ez most tényleg nem az a pillanat. Így csak dühösen és dacosan ülök a férfi mellett. Szemem egy pillanatra a vállamra nehezedő kézre függesztem, onnan pedig fel Ethan arcára. Rideg pillantásom láthatja csak.
- Nem vagyok gyilkos - felelem ridegen. Nem öltem volna meg őket, nem ekkora a bűnük. De úgy tűnik, hogy félreértett. - Nem a halálukat kívánom. Ezért nem haltak volna meg. Mi a hadsereg emberei vagyunk, a mi bántalmazásunk miatt legfeljebb a szégyenoszlophoz láncolták volna ki őket egy napra - nézek rá értetlenül, fejem rázva. Nem kellene, a vodka hirtelen a fejembe száll.
Ahogy azzal sem értek egyet, hogy mennyire ingatag lenne a hitük. Pont nekik az. Ők gondtalanul élnek, egyetlen dolog ami miatt aggódniuk kell legfeljebb a házasság. A civilek nagy része beletörődött ezzel az élettel, így nevelték őket. Felvetésére epésen nevetem el magamat újra. Most bezzeg kedvezne nekem, mi? Azt hiszi, hogy meghátrálnék, mert úgy adja elő, mintha nekem tenne szívességet, hogy jelenti őket?
- Akkor tegye - sziszegem neki ridegen, közelebb hajolva hozzá. Hogy aztán székem hátrarúgva a pult falának segítségével, majd lerázva vállamról kezét. Magabiztos kiviharzást tervezek, s ehhez való előkészületeket meg is teszem.
Csakhogy cselekedetem több apró sebből végzik: első, elfelejtem, hogy bárszéken ülök, így nagyon zuhanok a föld irányába, lábaim berogynak alattam. Második: a vodka gyorsan szállt a fejembe, sose ittam még ilyen italt, sose iszok semmit, így nem csoda, ha gyorsan meg is üt.
A férfi karjába és a bár székébe kapaszkodva nyerem vissza egyensúlyomat. Látásom hirtelen homályosul el s az ajtó is oly messzinek tűnik. Mély levegőt véve készülök neki. Most még a könyvtár is oly messzinek tűnik. De akkor sem maradok itt tovább.
De előtte még kabátom zsebébe nyúlva lökök a pultra aprót, mellyel állom a ma esti számlámat. Aztán ha semmi sem akadályoz meg, kissé imbolyogva indulok neki utamnak.

_________________
Success is not final, failure is not fatal
 
it is the courage to continue that counts

avatar


Az URS Arkan tisztje

Mentális erõ :
269
Képességpontok :
251

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #27•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jan. 09, 2018 6:28 pm

Gyorsan gondolkodom, vagy legalábbis alkohol áztatta agyamnak ez gyorsnak tűnik. Bob-ot régóta ismerem...vagy legalábbis, ő volt a csapos mind a kétszer, amikor jártam már itt. Az már legalább egy éves ismeretség, ha nem kettő, amilyen ritkán mozdulok ki a hajóról. Szóval, a lényeg, hogy elég nagy szívesség lenne neki, ha megtenném amit kér.
Katrina ezzel szemben sokkal szimpatikusabb, és végső soron igaza van. Ha elhallgatom a dolgot a tiltott fegyverről, ami eleve nem működött volna, akkor valóban viszonylag könnyen megússzák majd a dolgot.
-Meg is te...
Elakad a szavam, amikor a nő a karjaimba zuhan. Reflexből mozdulok, és karolom át, mielőtt a padlón kötne ki, sőt, aztán felállok a bárszékről, hogy segítsek neki egyenesbe jönni. A tekintetét keresem, amíg a karjaimban tartom, hogy lássam, eszméleténél van-e, de gyorsan a tudatomra adja...nos, első ránézésre azt, hogy szerinte megoldja egyedül is. Kissé homályos tekintete némi aggodalomra ad okot. Felkapom a vodkás üveget, és magammal viszem, és mellé érve próbálok meg lépést tartani vele. Csak a konzolnál állok meg egy pillanatra, hogy a kártyámat lehúzva hozzam be a flotta tagjainak tartott külön kezelőfelületet. Pár gombot tudok csak benyomni az érintőkijelzőn - ami az én szemszögemből újra villámgyorsan történik - mielőtt gyorsan visszalépnék Katrina felé, és a derekát átkarolva kezdem el támogatni. Szerencsére a konzol magától kilép, ha a kamera nem látja a retinámat 10 másodpercig.
-Segítek haza jutni...csak mond merre van.
Persze megtehetném, hogy kinézem az adatbázisból, de kétlem, hogy örülne neki, ha a férjéhez vinném. Senki sem szereti, ha reggel magyarázkodnia kell...vagy csak szóba állnia valakivel egy masszív másnaposság közben.
-Remélem ismersz egy jó helyet amúgy, mert lehet itt mostantól többször fognak az italomba köpni...
Első gondolatom, hogy a lakóövezet felé menjünk, de hacsak nem mond mást, végül a hajója felé indulok vele. Úgysem jártam még az Arkham-on. Aztán ki tudja, lehet most sem fogok. Engem láttak már részegen a Jola-n, de ő lehet jobban örülne neki, ha ezt az oldalát nem ismernék meg. Amíg ez kiderül igyekszem abba az irányba menni vele, amerre a lehető legkevesebben mászkálnak. Nincs nehéz dolgom. Mindkét hajó kikötött. Aki nem emiatt kapott több munkát, az éppen a bázison lévő extra "matrózokkal" van. Nem vagyunk sokan, a két hajón együtt sem, de fel tudjuk forgatni a bázis életét, az egyszer biztos. Még egy aprót kortyolok a vodkából menet közben, de tényleg csak egy aprót. Leginkább azért hoztam magammal, hogy Bob-ot idegesítsem...

avatar


Az URS Jola tisztje

Mentális erõ :
190
Képességpontok :
159

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #28•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Pént. Jan. 12, 2018 4:53 pm

szabad játéktér

avatar


Alfa és Omega

Titulus :
☆ admiral ☆
Tartózkodási hely :
☆ wherever it's needed ☆
Mentális erõ :
352
Képességpontok :
294

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #29•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Kedd Jún. 05, 2018 10:42 pm

Ethan & Sam
Szükségem van egy italra!
Elég mogorva képet vághatok, miközben besétálok a Töltőállomásra. Most úgy érzem, hogy ez a nekem való hely. Nem olyan steril, mint az a rohadt orvosi szoba volt, ahol az utóbbi időt töltöttem, és biztos vagyok benne, hogy egyetlen Consiliumi tag se tenné be ide a lábát. Tökéletes! Nem nézek körül különösebben, most hidegen hagy, hogy kik tartózkodnak idebent, egyedül akarok lenni és átrágni magam mindazon, ami történt. Kikérem a söröm, majd a hideg üveggel a kezemben indulok meg az egyik sarokban lévő asztal felé. Nem látok a közvetlen közelében senkit, így megfelelnőnek ítélem, majd már le is dobom magam az egyik székre.
Nagyot húzok a rémes ízű piából - hiszen én még emlékszem, hogy a Földön milyen volt a sör íze és nos... ez a közelébe se érhet -, majd az üveg az asztalra kerül, tekintetem pedig az ujjamra, pontosabban az azon lévő gyűrűre vándorol, amelyet jövendőbeli férjem adott nekem. Megadta a módját a leánykérésnek, de mindketten tudjuk, hogy nem volt választásom, ahogy azt is, hogy az az orvosi vizsgálat se volt éppen kellemes, mely közben nem volt hajlandó elhagyni a rendelőt. Túl sok gondolat és érzelem kavarog most bennem, érzem, hogy le kellene nyugtatnom zakatoló szívem, hogy tiszta fejjel kell átrágnom magamban mindent, mert az életem most meg fog változni, ha akarom, ha nem. Választhatnám a menekülést... lázadhatnék, de... nem akarok száműzött lenni. Három év alatt végre elértem azt, hogy elkezdjek beilleszkedni ebbe a közösségbe, nem akarok most kilépni belőle és megpróbálni újra kezdeni, még akkor se, hogyha az Ocan oly nagyon hasonlít a Földre. Legalábbis az a szeglete hasonlított, amit láttam. Az Arkan legénységének a tagjaként nem kell majd minden időt a Volentisen töltenem, a kötelességemet pedig... akár csak Kat, úgy én is el fogom tudni viselni. Vajon tényleg elviselnem kell majd? Ajkamba harapok, felidéződik az a csók, melyek tiltott módon váltottunk egymással, és mely oly felkavaró volt, hogy szinte elvesztem benne. Túl rég nem érintett már férfi, túl sokáig voltam az alvó programban, ez a mostani világ pedig oly más. Más emberré kellett válnom, de még mindig keresem önmagam.
Házasság... Soha se gondoltam volna, hogy ilyen fiatalon megházasodom majd, azt pedig még kevésbé, hogy egy nálam jóval idősebb férfi lesz a férjem, aki ily befolyásos és... akit még csak nem is ismerek. Nem kedvelem a Consiliumot, a törvényeiket, és ez a legnehezebb az egészben, hogy William a vezetőséget képviseli. Meg fogok őrülni! Vajon tényleg származhat bármi előnyöm majd ebből a figyből? Talán képes leszek majd hatni a férjemre és ennek hála jobbá tenni a világot? Túl nagyban gondolkodom, tudom jól, William nem azért lett az, aki, mert könnyen lehetne manipulálni, észnél kell lennem.
Ismét iszom egy nagyobb kortyot ebből a "remek italból", majd némi pofavágás után veszem rá magam arra, hogy körbenézzek. Ha valaki felém tekint, akkor a szokásos, laza szerelésemben láthat: bakancs, fekete nadrág, sötétszürke felső és sötétpiros kabát, hajam pedig szoros lófarokba van fogva. Sokszor munka közben is hasonló felszerelést viselek, a feletteseim legnagyobb örömére, akik nem érthetik meg, hogy egy gépésznek nem túl célszerű egyenruhát hordania. Mindnek baja lenne, én pedig biztos nem fogok varrogatni, arról szó se lehet. Egy kicsit tudok csak elidőzni ezeken a pillanatokon, de aztán ismét meglátom a gyűrűt és minden aggodalmam visszatér. Félek attól, ami rám vár, de ezt még magamnak se merem beismerni. Nem ismerhetem be, mert akkor elveszek.


avatar

Online
Az URS Jola tisztje

Karakterlap :
Tartózkodási hely :
URS Jola fedélzetén
Mentális erõ :
130
Képességpontok :
85

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #30•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   Szer. Jún. 06, 2018 11:53 am

Ismét átlépem ennek a lebujnak a küszöbét. ÉS mint mindig, most is megdöbbent, mennyi energiát fektettek abba, hogy ez a létesítmény elhanyagoltnak látsszon, ráadásul, mintha direkt szerződtettek volna ide pár hivatásos részeges kötekedőt, mert eddig egyszer sem fordult elő velem, hogy ne kellett volna verekednem valakivel idebent. Röviden, ez a legjobb hely az állomáson, sosem hagynám ki!
A kocsmában a szokásos közeg fogad, a pultnál pedig Bob mosolya nem tűnik őszintének, ahogy találkozik a tekintetünk, és egy szó nélkül tesz le elém egy korsó sört, én pedig egy szó nélkül veszem fel, és elfordulva tőle fontolgatom, mekkora az esélye annak, hogy nem köpött bele. Csillagászati, ezért inkább az egyik automatához lépve veszek magamnak egy kólát is. ekkor pillantom meg az ismerős élénkpiros felsőt, és az azt viselő hölgyet.
-Szabad? - Kérdem, de igazából már helyet is foglaltam vele szemben, mielőtt ezt kimondtam volna. Az italt messzire tolom, és csak a kólának nevezett furcsa löttyöt bontom ki. Az üveg formája, a címke, de még a színek, és a logó is pontos tükörképe a régi Coca-Cola üvegnek, gondolom azért, hogy elterelje a figyelmem arról, hogy ízre a legkevésbé sem emlékeztet az igazira. Ez lehet még egészséges is...
-Tony szerint nem volt egészen borzalmas munka, amit a tartalékgenerátorral műveltél a Jola-n. Persze azóta már szétszedett, és újra összerakott mindent, de egyszer sem panaszkodott közben.
Aztán beleiszom a kólába, és olyan fintor ül ki az arcomra, amit még a tömény sem tud produkálni. Összeszorítom a szemeim, és kapar a torkom. Pislogva teszem le az üveget, és kifújom az eddig benntartott levegőt. Ekkor tűnik csak fel a Sam ujján csillogó gyűrű. Persze, annyira nem ritkaság az ilyesmi, a kötelező fajfenntartási törvény miatt. Például én is viselem a karikagyűrűmet újabban, de rajta nem láttam eddig.
-Akarsz róla beszélni...? - Kérdem, az ékszere felé biccentve. Tudom, hogy nem vagyunk épp a legjobb viszonyban, bár...a múltkori látogatása végére már eljutottunk odáig, hogy amikor elköszönt nem vágott pofon, ami érzékelhető fejlődés. Ki tudja...

avatar


Az URS Jola tisztje

Mentális erõ :
190
Képességpontok :
159

Felhasználó profiljának megtekintése
Vissza az elejére Go down
 #31•• TémanyitásTárgy: Re: Töltőállomás   



Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 

Töltőállomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

 Similar topics

-
» Vasútállomás
» Mira&Timur - Avagy egy jól sikerült tanvadászat végállomása
» Metróállomás

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Volentis 142 – Memento mori :: Volentis 142 FRPG :: Volentis ûrállomás :: Civil zónák-
^
ˇ