Mivel közeleg az év vége, úgy gondoltuk, ezt illene a játéktéren is megünnepelni. A Jola fedélzetén mindenképpen, ugyanis ezen a napon szolgálják fel az ellenségtől elzsákmányolt békacsirkesülteket, és ha másért nem, ezért érdemes megjelenni. Ha olyan játékos is szeretne itt felbukkanni, akinek a történet szempontjából ez logikátlan lenne, nyitott vagyunk mindenféle kreatív ötletre, amivel ezt át lehet hidalni( Nekem most csak buék videó jutott eszembe, de például a múltkori légy a falon megoldás is nagyon tetszett XDD)
A játékban nem lesz mesélés végig, ismét kötetlen bulira lehet számítani. Az első Reag December 30-án, este 8 órakor jelenik meg, és a játék addig tart,a míg csak szeretnétek. Beszállni kiszállni bármikor lehet
Az egyetlen hely a hajón, ahol a szabályzat megenged bármiféle élelmiszerfogyasztást. Az étterem személyzete 3 erre a szolgálatra beosztott kadétból, és egy hivatásos szakácsból áll, kik közül legalább egy valaki mindig a konyhán tartózkodik, s örömmel elkészíti bármelyik matróz kedvenc ételét, feltéve, ha odavan a hadtápért. Nagyon-nagyon ritkán normális ételt is felszolgálnak, illetve itt található a kávéautomata, mely ugyan szintetikus, és jóformán íztelen kávét főz, de mégis a legénység kedvenc helyévé teszi ezt a termet.
Az Arkan fedélzetén pihenő győzelmi vacsora kellékei nem vesztek kárba. Míg a Jola felkészült arra, hogy hamarosan ismét útra keljen, Ed a konyhában igénybe vette a piszkos 12 segítségét, hogy elkészítse az ünnepi menüt. Hamarosan a Svalbard túl messze lesz ahhoz, hogy a bázis és a hajó legénysége csak úgy átjárjon, ráadásul, a Földön most lenne újév, azért rendeznek a legénységnek még egy utolsó bulit, hogy mindenki feltöltődhessen kicsit lelkileg, a közelgő összecsapások előtt. Az ünnepi menü a megmaradt Békacsirke hús, saslikként tálalva, amiből szigorúan mindenki csak egy pálcikát vehet el. Azonban ez még nem minden. Kombinálva a romlandó ételeket, sikerült ezúttal desszertet is produkálni. Az édesség fantázianeve "vaníliafagylalt", és hallani is a szakács hangjában az idézőjeleket, ha bárki kérdezi. Kinézetre még teljesen passzol, és a hőmérséklete is fagyira emlékeztet, az állaga azonban kicsit krémesebb, és az íze eléggé emlékeztet a proteinkásáéra, de sokaknak így is ez lesz a legfinomabb dolog, amit életükben ettek. Ha pedig valaki komolyabb dologra vágyik, Berni papa készített a méltán hírhedt italából épp eleget ahhoz, hogy mindenkinek jusson 3-4 feles a legénységből. A konyhások jóvoltából pedig akár hígítani is lehet ezt, és édesíteni, hogy ha valaki nem akar gyorsan fejre állni tőle. Stonebridge Doki például az egyik sarokban óldögél, és ő már csak tiszta limonádét iszik...citrom és cukor nélkül, mert egyik sincs.
A nagy kijelző mellett állva figyelem, ahogy az utolsó asztal is helyre kerül, kialakítva egy kisebb táncteret középen. Biccentek az érkezőknek. Nincsenek sokan, de a buliba úgyis felváltva jöhet csak mindenki, hogy legyen azért elég ember a hídon is. Amikor elegen vannak bent, megszólalok: -Jola legénysége! Szeretném megköszönni mindenki kemény munkáját ebben az évben, és elmondani, mekkora megtiszteltetés önökkel szolgálni, ahogy az is, hogy kiérdemeltem a bizalmukat, és hajlandóak engem követni. Ne is húzzuk tovább az időt! Van rengeteg kaja, és emellett lesz zene, illetve összeválogattam egy elég tetemes hosszúságú bakiparádét a biztonsági kamerák felvételeiből, szóval...jó szórakozást mindenkinek! Tisztelgek egy nagyot, aztán ellépek a kijelző elől, és leveszem a sapkámat, amit ráadok KicsiE fejére. Mostantól szabadságon vagyok legalább pár órára. Fel is veszek egy pohárkát, és a derekánál fogva magamhoz húzom Pressit.
//Reagsorrend nincs. Mindenki akkor ír, és annyit, amennyit szeretne Ha valaki huzamosabb ideig nem tud lenni kérjük hagyja el a termet karakterként Jó szórakozást mindenkinek, és Buék!
Sokat gondolkoztam azon, hogy részt vegyek e ezen az ünnepségen. Bár fizikailag jól vagyok már. A csontjaim helyre rázódtak, az arcom is visszakapta eredeti formáját, bár a hajam még igen rövid, amit állandóan kendővel takarok. Lelkileg viszont még nem vagyok teljesen jól. Jobban vagyok, de még mindig félek egyedül lenni. Még mindig sokat vagyok a gyengélkedőn. Viszont Leda nagyon is ajánlotta, hogy menjek el erre az ünnepségre. Talán jót tesz majd nekem egy kis szórakozás, lazítás. Igaz nehezen veszem rá magam, de végül úgy döntök, hogy elmegyek rá. Próbálok elegánsabban öltözni, hisz mégis csak ünnepelni akarunk, köszönteni az új évet, ami talán több örömöt hoz majd nekünk. Kissé idegesen sétálok be az étkezőbe, ahol már többen is vannak. Elég hülyén érzem magam. Kendő és egy szép ruha... Mit is képzeltem? Elveszek egy kis feles poharat, majd félre vonulok a tömegből. Nem tervezem leinni magam, de talán ez is segít majd a lazulásban. A Kapitány beszédét megtapsolom, de nem mozdulok a helyemről, csak figyelek.
Blake Kadét az elmúlt hetekben lett Azarov Hadnagy személyi aszisztense, még a főgépész a gyengélkedőn nyomta az ágyat az Arkannal való ütközet után. Civilként érkezett a hajóra. De mivel gépész képzést kezdett el még az Ocanon és lelkesen benne is volt a tanulásban. Elérte azt, hogy hasznos legyen. Azóta is a Főgépész asszisztense, így gyakran látni a társaságában. Okos kölyök. Baromira lelkes. Tanulni akar és egyszer elérni a Főgépészi pozíciót egy űrhajón.
We've come too far to give up who we are
All ends with beginnings
BLAKE KADÉT Mióta csak tudta, hogy lesz ilyen buli, azóta készült is már erre. Előszedve a legmenőbb kockás ingét és egy őskövület napszemüveget. Mert milyen menő lesz már azzal!? haha! Azarov Hadnagy elengedte, hogy had bulizzon és ennél jobb ma nem is lehet vele. Talán csak az, ha egy csinos lányt is megtud grátisz táncoltatni! NA, az lenne ám csak a tuti! Bezzeg a hadnagynak csak megjelennie kell valahol és már is rá villan a figyelem. Ő meg ott áll most is a terem közepén forgolódik és kb észre sem veszik. No, de sebaj! Van ott asztal, kaja és óóóóóóóó… Berni papa féle jóság! Ki kell azt próbálni! Rögtön kettőt is markol fel belőle és iszkol is, nehogy limitálás címszó okán elvegyék azt tőle. Húzóra! Köhög, prüszköl. -húúúúúúúúú… de durva! – Könnyezik be a szeme, de azért letolja a második adagot is. Bátorság löttye, megvagy!
Sokáig gondolkoztam eljöjjek-e vagy sem. De végül úgy döntöttem, üsse kutya, valamivel meg kell ünnepelni, hogy odasóztunk az Arkannak. Egy erősen higított halipiával a kezemben keresek egy támasztható falat és innen hallgatom a Kapitány beszédét. Neki se volt egyszerű az elmúlt időszak, plusz meg ugye Zetta. De szerintem nincs ok aggódásra. Ilyen génállománnyal a kiscsaj előbb-utóbb lekörözi kortársait a suliban...Vagy már az oviban. Lassan kortyolok az talból, még így higítva sem bízom benne. Terveim közt szerepel, hogy visszamenjek szolgálatba, azt meg becsiccsentve...Nos...Maradjunk annyiban, hogy nem jó ötlet. Nem tudhatom, mit hoz ki belőlem a túl sok ital. Ha csak egy TörpeHulkot, az még a jobbik eset. Tánchoz egyelőre nincs kedvem, beérem azzal, hogy nézem a többieket. Szórakoztató. De tényleg..
BLAKE KADÉT Blake kadét bátorra itta magát a halipiával és némi ing, napszemüveg, kaj igazítás után még a tenyerébe lehel, elfintorodik. Felmarkol még valami mentásnak tűnő italt és lehajtja azt, hogy ne legyen tömény pia szaga. Megszédül kicsit, de ahogy összeszedte magát elindul. Csak egy kicsit kacsázik, de ahogy halad előre, úgy jön bele egyre inkább. Chen az első próbálkozása. -Jó estét, kisasszony, izé, nagy asszony, ó nem, várjunk…. izé… ő… Nővér asszony, nővér kisasszony…. óóóó…. Hwan nővér! – böki ki végül és mellé úgy vigyorog, mint aki megütötte a főnyereményt, hogy végül sikerült egy elfogadható megszólítást is megütnie. Hát igen, halipia nélkül csak kuksolna ő is egy sarokban és gyűjtögetné a bátorságot, majd inkább visszamennek a kabinjába vagy a gépházba. -Szabad… sz…szabad egy táncra? – Kicsit habog, de megnyerő a teliszájas mosolya és még a napszemüvegén is igyekszik úgy igazítani, mint ahogy egy igazi „macsó” tenné.
Az üzenetküldő rendszerben újabb színes boríték villan fel, amit fel is nyitok azonnal, de csak egy emlékeztető arra, hogy az évzáró buli most veszi a kezdetét. Bár megmosolyogtat ez azonnal be is zárom, és újra előtérbe hozom az Artemis diagnosztikáját. A reggeli eredmény 100%-ot mutatott. Aztán a következő 99-et, majd megint 100-at, majd 99, majd 100 majd 0, amikor valaki kihúzott egy adatkábelt, hogy mást dugjon a helyére, és nem szólt róla. Most viszont, négyszer egymás után 100% lett, és úgy tűnik ötödszörre is minden rendszer felkapcsol, majd le. A végső teszt az álcázás bekapcsolása lesz, de azzal megvárom Freya-t. Vagyis, kész vagyok. Szinte már emberi módon érzem, ahogy nagy kő esik le a szívemről. Az átkozott lopakodó izé, a sok lehetetlen technikai megoldásával végre működőképesnek tűnik. Végre. Igazából, ha akarnék, mehetnék is arra a bulira. Lesz ott sok kaja...amiből nem ehetek. Emberek, akik... Sóhajtok, és inkább lógatom a lábaim a szárnyon tovább, a gépkarokat pedig beállítom, hogy nézzék át újra a burkolatot esetlegesen rajta maradt hibák után kutatva. Nem fognak találni semmit. Ez a gép már most is olyan sima és fekete, hogy alapból is elveszne az űrben, de sosem árt egy kis óvatosság. Amíg ők dolgoznak, végre eszembe jut, hogy kéne nevezni ezt a gépet. Sunder, annak tiszteletére, aki végzett a másikkal, és hála neki, épp eléggé egyben maradt az a gép, hogy az alapján ki tudjuk találni, hogy javítsuk meg ezt. Remélem a vezetőség elfogadja. Ha ő itt lenne, vele szívesen koccintanék.
Nem tervezek túl aktívan részt venni ezen a partin. Nekem már az is jó, hogy csak nézhetem a többieket, ahogy vidáman élvezik ezt a kis meglepetés, évzáró bulit. A saslikból mindenképpen fogok enni, hisz ennyi igazán kijár nekem, miután én találtam rá. Talán Azinak is el kellene csennem egyet, hogy elvigyem neki. A kis pohárnyi tömény italt szép lassan én is elfogyasztom. Ennyi pont elég is lesz nekem. Meglepetten pislogok a kölyökre, aki felém veszi az irányt, majd meg is szólit. Egy mosoly kúszik az arcomra. De végül csak sikerül neki. -Blake biztosan jó ötlet a tánc? Úgy látom eléggé megütött téged az a kis italocska.-Talán előbb ennie is kellene valamit, de mégsem utasíthatok vissza egy ilyen kedves kérést, így kezemet előre nyújtom. -Ígérd meg, hogy a tánc után eszel egyet.-Kacsintok rá, majd ha megfogja a kezem elindulok vele a táncparkettre.
Nincsen különösebb oka rá, hogy megjelenlen az évzáró partyn, de ellenérvei sem, hogy miért ne lehetne ott, így... arra dönt benéz. A pia és kaja mindig vonzó tényező, arról nem beszélve, mennyire érdekes az embereket a szolgálati idejükön kívül megfigyelni. Ki mennyire marad a szerepében, ki az, aki egy kissé megnyílik a külvilág felé vagy szimplán csak leereszt a szigorból. Hogy önmagát melyik kategóriába sorolná, az eléggé képlékeny, annyi viszont bizonyos, nem köti mások elvárásához a viselkedését, szimpátia vagy nemtetszés, mindenki megtarthatja a maga véleményét. Vet még egy utolsó pillantást a tükörbe, megigazítja a rúzst az ajkain, lesimítja a felsőjét, aztán megindul a kantin felé. Lassan gyűlik a tömeg, de gyűlnek. Az ismerős arcoknak egy-egy intéssel köszön, jót mosolyog a Hwan-Zöldfülű pároson, útját pedig a büfé asztal felé veszi. Fiatal még az este, így óvatosan nyalogatja az első felesét.
Kedd Dec. 29, 2020 7:00 pm
Ha valaki huzamosabb ideig nem tud lenni kérjük hagyja el a termet karakterként 
